Átalányadóról tételes költségelszámolásra: mikor éri meg váltani?

Átalányadóról tételes költségelszámolásra — vagyis vállalkozói személyi jövedelemadózásra — csak akkor éri meg váltani, ha a számlával igazolt, elszámolható költségeid tartósan és érdemben meghaladják a tevékenységedre érvényes törvényi költséghányadot: 2026-ban általános tevékenységnél a 45%-ot, a törvényben felsorolt tevékenységeknél a 80%-ot, kizárólag kiskereskedelemnél a 90%-ot (Szja tv. 53. §). A törvényi hányad elérése szükséges, de nem elégséges feltétel: az átalányban megállapított jövedelemből évente az éves minimálbér fele — 2026-ban 1.936.800 Ft — szja-mentes, és nem is járulékalap, a vállalkozói szja-ban viszont ilyen mentes rész nincs. Hogy a hányad fölött mennyivel kezd jobban járni a tételes elszámolás, az a vállalkozói kivét és a vállalkozói adóalap megosztásától és a könyvelési díjtól függ — ezért a két oldalt a döntés előtt könyvelővel vagy kalkulátorral számold végig. A választás az adóév egészére szól (Szja tv. 50. § (1)). Az átalányadózás megszüntetéséről az előző évről szóló, május 20-ig beadott szja-bevallásban nyilatkozol: a 2025-ös bevallásban tett nyilatkozat a 2026-os adóévtől szünteti meg. Ezután a megszüntetés évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatod újra (50. § (7)), a váltás tehát legalább két adóévre szóló döntés.

Miért nem elég a 45%-os költséghányad? Forintos példa

A törvényi költséghányadnál a valós nyereséged épp akkora, mint az átalányban vélelmezett jövedelem — de ettől a két adóalap még nem egyformán adózik. Átalányban a vélelmezett jövedelemből levonódik az szja-mentes rész, és a TB-járulék alapja csak az szja-köteles átalányjövedelem (Tbj. 40. § (2)); tételes elszámolásnál a vállalkozói kivét teljes összege után szja és TB-járulék jár (Tbj. 40. § (1)).

Feltevések: főfoglalkozású egyéni vállalkozó, középfokú végzettséget nem igénylő főtevékenység, egész év, 10.000.000 Ft bevétel, általános (45%-os) költséghányad, szja-kedvezmények nélkül, 2026-os paraméterek. Az átalányadós számokat ugyanaz az adómotor számolja, amelyik az átalányadó-kalkulátort hajtja.

Hogyan olvasd: az átalányadó terhe a költségeidtől független — mindhárom sorban ugyanannyi, és 10.000.000 Ft bevételnél a 5.500.000 Ft vélelmezett jövedelemből csak 3.563.200 Ft adóköteles. Tételes elszámolásnál a valós nyereség az adóztatás kiindulópontja, mentes rész nélkül. A tételes oldal forintos terhét a táblázat szándékosan nem írja ki: az attól függ, a nyereségből mennyit veszel ki vállalkozói kivétként és mennyi marad vállalkozói adóalapnak — a táblázat ezért csak az alapokat veti össze, előnyt nem állít. A teher-összevetéshez a tételes oldalt is ki kell számolni.

Egy összeg viszont előre ismert: főfoglalkozásúként tételes elszámolásnál is legalább évi 1.220.184 Ft TB-járulék és szocho jár a minimálbér után (716.616 Ft + 503.568 Ft), akkor is, ha a nyereséged ennél kevesebb. Ha a főtevékenységed legalább középfokú végzettséget igényel, a minimum alapja a garantált bérminimum, és a padló évi 1.410.696 Ft. Ugyanez a padló átalányadóban is él.

Hogyan számold ki a saját helyzetedet?

Vedd elő az elmúlt 12 hónap bankkivonatát és számláit, és számold ki ezt a három számot — ha a harmadik nem többszöröse a várható könyvelési díjnak, maradj az átalányadónál.

1. Tényleges költséghányad = a vállalkozás adataival kiállított számlával igazolt, elszámolható kiadások ÷ bevétel.
2. Törvényi költséghányad = 45% / 80% / 90%, a tevékenységedtől függően — a besorolást az átalányadós tevékenységek és költséghányadok cikk sorolja fel.
3. A különbség forintban, a bevételedre vetítve — és ebből le kell vonni az átalány szja-mentes részének elvesztését is.

Csak azt számold költségnek, ami tételesen tényleg elszámolható: a magáncélú kiadás, a saját étkezés vagy a nyugtával igazolt vásárlás (ha az eladó számlaadásra köteles) nem az. Mi fér bele és mi nem, azt a mit számolhat el egy egyéni vállalkozó cikk táblázatban mutatja; a legfeljebb 200.000 Ft egyedi értékű eszköz egy összegben, a drágább értékcsökkenéssel kerül a költségek közé.

Öt jel, hogy ideje végigszámolni

1. Továbbszámlázol. Ha hirdetési keretet, alkatrészt, licencet vagy alvállalkozói díjat adsz tovább, az a te bevételed — átalányadóban nem vonható le. Egy ügynökségnél vagy autószerelőnél ez a bevétel felét is elviheti.

2. Nagy értékű eszközparkod van. Fuvarozás, fotózás, videó, építőipar: a jármű, a gép és az értékcsökkenés tételesen elszámolható, átalányadóban viszont nem.

3. Alkalmazottad van. A bér és a közterhei jelentős, igazolt költségek — ezek átalányadóban teljes egészében elvesznek.

4. Bérleti díjat fizetsz. Műhely, üzlet, iroda: állandó, magas, számlával igazolt tétel.

5. Nagy anyagköltségű, alacsony árréses munkát végzel. Beépített konyha, gépjárműjavítás alkatrésszel, élelmiszer-előállítás.

Mit kér cserébe a tételes költségelszámolás?

A tételes elszámolás nem ingyen jár: bizonylat-fegyelmet, teljes nyilvántartást és jellemzően könyvelőt kér.

• Bizonylat-fegyelem. Minden költséghez szabályos, a vállalkozás adataival kiállított számla kell.
• Nyilvántartások. Pénztárkönyv, tárgyi eszköz-nyilvántartás, járműköltségnél útnyilvántartás, a vállalkozói kivét nyilvántartása.
• Könyvelő. Átalányadóban sokan viszik egyedül; tételes elszámolásnál ez már ritka és kockázatos.
• Vegyes használatú eszközök. A magáncélú használat arányát el kell határolni — ez a NAV-ellenőrzések klasszikus terepe.

Hogyan adózol tételes elszámolásnál?

Vállalkozói jövedelem szerinti adózásnál a bevételből levonod az elismert költségeket — köztük a saját munkádért felvett vállalkozói kivétet is (Szja tv. 49/B. § (1)). A kivét nálad önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, és ez a TB-járulék alapja is (Tbj. 40. § (1)), havonta legalább a minimálbér (40. § (3)); ha a főtevékenységed legalább középfokú végzettséget igényel, a minimálbér helyett a garantált bérminimum (4. § 14.2. pont). A szocho alapja szintén havonta legalább a minimálbér (Szocho tv. 8. § (3)), ugyanezzel a garantált bérminimumos szabállyal (34. § 11. pont). A kivét és a költségek levonása után maradó vállalkozói adóalapot vállalkozói személyi jövedelemadó terheli, az adózás utáni részből pedig a vállalkozói osztalékalap képződik. Ez érdemben összetettebb, mint az átalányadó egyetlen képlete — de cserébe a valós gazdasági eredményedet adóztatja.

Mikor és hogyan lehet megszüntetni az átalányadózást?

Önkéntes váltásnál az átalányadózás megszüntetéséről az előző évről szóló szja-bevallásban nyilatkozol, amelynek határideje május 20., és a nyilatkozat visszavonásig érvényes: a NAV 25SZJA kitöltési útmutatója szerint a 2025-ös bevallás 13-01-es lapján tett jelölés a 2026-os adóévre szünteti meg az átalányadózást. A határidőket és a többi irányt az adózási forma váltásáról szóló cikk sorolja fel.

Kényszerű áttérés. A jogosultság megszűnik, ha az 52. § (1) bekezdés bármelyik feltétele hiányzik, például ha átléped az átalányadó bevételi értékhatárát — 2026-ban általános körben 38.736.000 Ft, kizárólag kiskereskedelemnél 193.680.000 Ft. Ilyenkor az egész adóévre, visszamenőleg januártól a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra kell áttérned, teljes pénztárkönyvre kell átállnod, a megszűnés előtti időszak költségeit pedig tételenként egy összegben kell feltüntetned (Szja tv. 52. § (2)). Megszűnik a jogosultság akkor is, ha a NAV számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért mulasztási bírságot szab ki; erre az esetre az 55. § a megszűnés időpontjaként a határozat véglegessé válásának napját jelöli meg. A keretátlépés forgatókönyvét az átalányadó bevételi határának túllépéséről szóló cikk veszi végig.

Visszaút. A megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatod újra az átalányadózást (Szja tv. 50. § (7)). Egy 2026-os megszűnés után a legkorábbi új választás tehát a 2028-as adóév.

Külön figyelj arra, hogy a kizárólagossági feltétel megsértése is visszasorolhat: ha a 80%-os vagy 90%-os költséghányadot használtad, de az adóévben a körön kívüli tevékenységből is volt bevételed, az adóévre az általános, 45%-os hányad jár (Szja tv. 53. §).

Amit a váltás nem old meg

A tételes költségelszámolás a jövedelemadózásra vonatkozik. Az alanyi adómentesség 20.000.000 Ft-os áfakerete ettől teljesen független — a váltás nem ad több áfamentes bevételi lehetőséget, és nem is vesz el belőle. Ugyanígy független a helyi iparűzési adó: a bevallási és fizetési kötelezettséged mindkét jövedelemadó-módban fennáll.

Gyakori kérdések

Mikor éri meg átalányadóról tételes költségelszámolásra váltani?

Ha a számlával igazolt, elszámolható költségeid tartósan és érdemben meghaladják a törvényi költséghányadot — általános tevékenységnél a 45%-ot. A 45% elérése önmagában nem elég, mert az átalány vélelmezett jövedelméből évi 1.936.800 Ft szja- és járulékmentes, a vállalkozói szja-ban ilyen mentes rész nincs. Hogy mennyivel a hányad fölött éri meg, az a kivét és a vállalkozói adóalap megosztásától és a könyvelési díjtól függ: számold végig könyvelővel.

Hogyan kell kiszámolni, melyik a jobb: átalányadó vagy vállalkozói szja?

Mindkét oldalt ki kell számolni. Az átalányadós terhet — a bevételből, a költséghányaddal és az szja-mentes résszel — az átalányadó-kalkulátor megadja; a vállalkozói szja-s terhet a valós nyereségből, a vállalkozói kivét és a vállalkozói adóalap megosztásával, a minimumjárulékkal együtt kell számolni, ezt könyvelővel érdemes modellezni. A két teher különbségéből még a tételes elszámolás könyvelési díját is le kell vonni.

Mikor és hogyan lehet megszüntetni az átalányadózást?

Önként az előző évről szóló, május 20-ig beadott szja-bevallásban tett nyilatkozattal: a 2025-ös bevallásban tett jelölés a 2026-os adóévre szünteti meg, és visszavonásig érvényes. Kényszerből akkor szűnik meg, ha az 52. § (1) valamelyik feltétele — például a bevételi értékhatár — nem teljesül, ilyenkor az egész adóévre visszamenőleg (52. § (2)). Utána a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra nem választható újra (50. § (7)).

Mi történik a minimumjárulékkal tételes elszámolásnál?

Főfoglalkozásúként a TB-járulék alapja a vállalkozói kivét, de havonta legalább a minimálbér (Tbj. 40. § (1), (3)); a szocho alapja szintén legalább a minimálbér (Szocho tv. 8. § (3)). 2026-ban ez évi 1.220.184 Ft, középfokú végzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimum után évi 1.410.696 Ft. Ugyanez a padló átalányadóban is él, tehát a váltás a minimumon nem változtat.

Év közben is átállhatok tételes költségelszámolásra?

Önként nem: a választás az adóév egészére szól (Szja tv. 50. § (1)). Év közben csak a jogosultság megszűnésével kerülsz át — például ha átléped a bevételi értékhatárt, ekkor visszamenőleg az egész évre (52. § (2)), vagy ha számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért mulasztási bírságot kapsz — erre az 55. § a határozat véglegessé válásának napját jelöli meg.

Jogszabályi háttér

• Szja tv. (1995. évi CXVII. tv.) 49/B. § (1) — a vállalkozói költség és a vállalkozói kivét
• Szja tv. 50. § (1), (7) — az átalányadózás választása az adóév egészére; a 12 hónapos újraválasztási korlát
• Szja tv. 52. § (1)–(2) — a jogosultság feltételei (bevételi értékhatár), és megszűnése az egész adóévre
• Szja tv. 53. § és 55. § — a költséghányadok és a kizárólagossági feltétel; megszűnés számla- vagy nyugtaadási mulasztás miatt
• Szja tv. 1. számú melléklet 4.48. pont — az átalányban megállapított jövedelem adómentes része
• Szja tv. 4. és 11. számú melléklet — az elismert költségek és az értékcsökkenés
• Tbj. (2019. évi CXXII. tv.) 40. § (1)–(3), 4. § 14.2. pont — a TB-járulék alapja (kivét, illetve szja-köteles átalányjövedelem), minimuma, a garantált bérminimum
• Szocho tv. (2018. évi LII. tv.) 8. § (3), 34. § 11. pont — a szocho minimumalapja és a minimálbér fogalma
• NAV 25SZJA kitöltési útmutató (25SZJA-13-01 lap, IV–V. pont) — az átalányadózás választásának és megszüntetésének nyilatkozata; NAV 100. sz. információs füzet (2026. január 14.) és 3. sz. információs füzet (2026. augusztus 31.)