Ugrás a tartalomhoz
Adózás

Átalányadóról tételes költségelszámolásra: mikor éri meg váltani?

Az átalányadó egyszerű, de a költségeidet nem veszi figyelembe. Megmutatjuk, hol van a fordulópont, milyen jelek mutatnak a váltásra, és mire kell figyelni az áttéréskor.

2026. augusztus 1. · 4 perc olvasás · · vállalkozó, a Zappla fejlesztője

Az átalányadó azért népszerű, mert nem kell költségszámlákat gyűjteni: a jövedelmedet a törvény vélelmezett költséghányaddal számolja. Ez pontosan addig előny, amíg a TÉNYLEGES költséghányadod alacsonyabb a törvényinél — onnantól viszont olyan jövedelem után adózol, ami nincs is nálad.

A fordulópont egyetlen mondatban

Akkor éri meg a tételes költségelszámolás, ha az igazolt költségeid tartósan meghaladják a tevékenységedre érvényes törvényi költséghányadot. Általános körben ez 45%, listás tevékenységeknél 80%, kizárólag kiskereskedelemnél 90%.

Egy példa. Általános körben 10 000 000 Ft bevételnél az átalányadó 5 500 000 Ft jövedelmet vélelmez. Ha a valós, számlával igazolt költséged ennél magasabb — mondjuk 7 000 000 Ft —, akkor átalányadóban olyan 5 500 000 Ft után fizetsz közterhet, amiből a valóságban csak 3 000 000 Ft maradt nálad.

Öt jel, hogy ideje végigszámolni

1. Továbbszámlázol. Ha hirdetési keretet, alkatrészt, gyógyszert, licencet vagy alvállalkozói díjat adsz tovább, az a te bevételed — átalányadóban nem vonható le. Egy ügynökségnél vagy autószerelőnél ez a bevétel felét is elviheti.

2. Nagy értékű eszközparkod van. Fuvarozás, fotózás, videó, építőipar: a jármű, a gép és az amortizáció tételesen elszámolható, átalányadóban viszont nem.

3. Alkalmazottad van. A bér és a járulékai jelentős, igazolt költségek — ezek átalányadóban teljes egészében elvesznek.

4. Bérleti díjat fizetsz. Műhely, üzlet, iroda: állandó, magas, számlával igazolt tétel.

5. Nagy anyagköltségű, alacsony árréses munkát végzel. Beépített konyha, gépjárműjavítás alkatrésszel, élelmiszer-előállítás.

Amit a tételes költségelszámolás cserébe kér

A tételes költségelszámolás nem ingyen jár. Ami vele jön:

  • Bizonylat-fegyelem. Minden költséghez szabályos, a vállalkozás nevére szóló számla kell. Blokkal, névre nem szóló bizonylattal nem lehet elszámolni.
  • Nyilvántartások. Pénztárkönyv vagy naplófőkönyv, tárgyi eszköz-nyilvántartás, gépjármű-használat esetén útnyilvántartás.
  • Könyvelő. Átalányadóban sokan viszik egyedül; tételes költségelszámolásnál ez már ritka és kockázatos.
  • Vegyes használatú eszközök. A magáncélú használat arányát el kell határolni — ez a NAV-ellenőrzések klasszikus terepe.

Ezért nem elég azt megnézni, hogy a költséghányadod néhány százalékponttal magasabb: a különbségnek fedeznie kell a könyvelési díjat és az adminisztrációra fordított idődet is.

A vállalkozói SZJA logikája

Tételes költségelszámolásnál a vállalkozói jövedelem szerinti adózás szabályai szerint adózol: a bevételből levonod az elismert költségeket, és az így kapott vállalkozói adóalapot terheli a vállalkozói személyi jövedelemadó, majd a vállalkozói kivét és az osztalékalap után további közterhek.

Ez érdemben összetettebb, mint az átalányadó egyetlen képlete — de cserébe a valós gazdasági eredményedet adóztatja.

Áttérés: időzítés és buktatók

Az átalányadó és a tételes költségelszámolás közötti választás az adóévre szól, és év közben nem lehet szabadon oda-vissza váltogatni. Két eset van:

Önkéntes váltás. A következő adóévre vonatkozó döntést a törvényben meghatározott módon és határidőben kell megtenni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a döntést az ÉV VÉGE előtt kell meghozni — decemberben, nem márciusban.

Kényszerű áttérés. Ha átlépted az átalányadós bevételi keretet — általános körben 38 736 000 Ft, kizárólag kiskereskedelemnél 193 680 000 Ft —, az átlépés napjától át KELL térned a tételes költségelszámolásra. Ilyenkor a már beadott negyedéves előlegeidet korrigálni kell.

Külön figyelj arra, hogy a kizárólagossági feltétel megsértése is visszasorolhat: ha a kedvezőbb, 80%-os vagy 90%-os költséghányadot használtad, de az adóévben a listán kívüli tevékenységből is származott bevételed, az EGÉSZ adóévre az általános kategóriába kerülsz vissza — visszamenőleg.

Amit a váltás NEM old meg

A tételes költségelszámolás a jövedelemadózásra vonatkozik. Az alanyi adómentesség 20 000 000 Ft-os ÁFA-kerete ettől teljesen független — a váltás nem ad több ÁFA-mentes bevételi lehetőséget, és nem is vesz el belőle.

Ugyanígy független a helyi iparűzési adó is: a bevallási és fizetési kötelezettséged mindkét jövedelemadó-módban fennáll.

Gyakorlati tanács

Ne érzésre dönts. Vedd elő az elmúlt 12 hónap bankkivonatát, add össze a vállalkozás nevére szóló, számlával igazolt kiadásokat, és oszd el a bevétellel. Ha a kapott arány tartósan — nem egy kiugró hónapban — meghaladja a törvényi költséghányadodat, és a különbség többszöröse a várható könyvelési díjnak, akkor érdemes a váltáson gondolkodni.

Mit lehet elszámolni, és mit nem?

A tételes költségelszámolásnál csak az számít költségnek, ami a bevételszerző tevékenységgel összefügg, és szabályos, a vállalkozás nevére szóló bizonylat áll mögötte.

Jellemzően elszámolható: anyag és áru, alvállalkozói és szakértői díj, bérleti díj, alkalmazotti bér és járulékai, eszközbeszerzés (kis értékű egy összegben, nagyobb értékű értékcsökkenéssel), szoftver-előfizetés, szakmai továbbképzés, kötelező biztosítás, reklám, bankköltség.

Nem számolható el: magáncélú vásárlás, névre nem szóló blokk, bírság és késedelmi pótlék, a saját étkezésed, és minden olyan kiadás, ami a tevékenységgel nem hozható összefüggésbe.

A négy klasszikus határeset — autó, otthoni székhely rezsije, telefon, reprezentáció — mind a magáncélú használat elhatárolásán múlik. Autónál útnyilvántartás nélkül a tételes elszámolás nem védhető; ez a NAV-ellenőrzések első kérdése.

Mi jön a váltással a papírmunkában?

A tételes költségelszámolás nem csak számítás, hanem nyilvántartási rend:

  • pénztárkönyv vagy naplófőkönyv,
  • tárgyi eszköz-nyilvántartás (az értékcsökkenés alapja),
  • útnyilvántartás, ha járműköltséget számolsz el,
  • bizonylat-megőrzés a törvényi ideig.

Ezek nem év végi feladatok. Az utólag rekonstruált nyilvántartás a leggyakoribb ok, amiért egy egyébként jogos költségelszámolás megbukik egy ellenőrzésen.

A számítás, amit érdemes elvégezni

Vedd elő az elmúlt 12 hónapot, és számold ki ezt a három számot:

  1. Tényleges költséghányad = igazolt kiadások ÷ bevétel.
  2. Törvényi költséghányad = 45% / 80% / 90%, a tevékenységedtől függően.
  3. A különbség forintban, a bevételedre vetítve.

Ha a 3. szám nem legalább két-háromszorosa a várható éves könyvelési díjadnak, maradj az átalányadónál. Az egyszerűségnek is van értéke, és a hibázás kockázata is kisebb.

Ha a különbség szűk, maradj az átalányadónál: az egyszerűségnek is van értéke, és a hibázás kockázata is kisebb.

Ne maradj le az adóváltozásokról

Határidő-emlékeztető és a vállalkozókat érintő adóváltozások — havonta 1–2 levél, bármikor leiratkozhatsz.

Várólista nyitva

Számlázz egyszerűbben a Zapplával.

Adókeret-figyelő, 28 másodperces számlázás, könyvelő-hozzáférés — egy appban.

240+ magyar vállalkozó már feliratkozott
Értesíts az indulásról
A feliratkozással elfogadod, hogy küldünk neked egy e-mailt, amint elindul az app. Spam-mentes, leiratkozhatsz egy kattintással. Részletek: Weboldal adatkezelési tájékoztató.