Ugrás a tartalomhoz
Adózás

Mit számolhat el költségként egy egyéni vállalkozó? Lista 2026

Ami a bevételszerzéshez kellett, az adóévben felmerült, és számla igazolja (nyugta nem). Költséglista, határesetek, 200.000 Ft-os eszközhatár.

2026. augusztus 1. · 8 perc olvasás · · Vállalkozó, a Zappla fejlesztője · Utoljára frissítve:

Egyéni vállalkozóként — ha nem átalányadózol, hanem vállalkozói személyi jövedelemadót fizetsz, vagyis tételesen számolsz el — azt a kiadást számolhatod el költségként, amely az adóévben ténylegesen felmerült, a bevételszerző tevékenységed érdekében merült fel, és az Szja tv. 4. és 11. számú melléklete is elismeri (Szja tv. 49/B. §). Az igazoláshoz számla kell: ha az eladó számlaadásra köteles, a nyugta nem elég, a számlának pedig az Áfa tv. 169. §-a szerinti adatokat kell tartalmaznia. Tipikusan elszámolható az anyag és az áru, az alvállalkozói, könyvelői és szakértői díj, a bérleti díj, az alkalmazott bére és közterhei, a saját munkád díjazásaként felvett vállalkozói kivét, a telefon és az internet, a szakmai képzés, a tevékenységgel összefüggő biztosítás, és a tevékenységhez kapcsolódó adók, például az iparűzési adó és a befizetett saját szocho. A legfeljebb 200.000 Ft egyedi értékű, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz beszerzési ára egy összegben költség, a drágább eszközé értékcsökkenési leírással, az Szja tv. 11. számú mellékletének kulcsai szerint. Nem költség a saját SZJA, a KATA tételes adója, a saját TB-járulék és a magáncélú kiadás. Átalányadózónál tételes költség nincs: ott a törvényi költséghányad helyettesíti.

Mit lehet és mit nem lehet elszámolni? Táblázat

A leggyakoribb tételek, a NAV 2026. augusztus 31-i, az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettségéről szóló információs füzete alapján:

KiadásElszámolható?Feltétel, megjegyzés
Anyag, áru, szállításIgenSzámlával igazolva
Alvállalkozó, könyvelő, ügyvéd, tervezőIgenA vállalkozás nevére szóló számla
Iroda, műhely, üzlet bérleti díjaIgenHa a tevékenységhez használod
Alkalmazott bére és közterheiIgenBéren kívüli juttatásokkal együtt
Vállalkozói kivét (a saját munkád díja)IgenNálad önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik
Tárgyi eszköz legfeljebb 200.000 Ft egyedi értékigIgen, egy összegbenKizárólag üzemi célú eszköz
Tárgyi eszköz 200.000 Ft felettIgen, értékcsökkenésselSzja tv. 11. számú melléklet kulcsai, tárgyi eszköz-nyilvántartással
Telefon, mobil, internetIgenHa a telephelyed a lakásodon van, a díjak 50%-a
A lakástól el nem különülő iroda fűtése, világításaArányosanIgazolható arány, például alapterület szerint
GépjárműIgen, külön szabályokkalSzja tv. 11. számú melléklet III. fejezet, útnyilvántartással
Üzleti utazás, szállásIgenKiküldetési szabályok szerint
Szakmai képzésIgenIskolarendszerű képzés nem
Tevékenységgel összefüggő biztosításIgen
Iparűzési adó, cégautóadó, saját szochoIgenA tevékenységhez kapcsolódó, megfizetett adó
Saját SZJA, KATA tételes adó, saját TB-járulékNemSzja tv. 11. számú melléklet IV. fejezet
Saját étkezés, magáncélú vásárlásNemA vállalkozás nevére szóló számlával sem

A felsorolás nem teljes körű: a részletes szabályokat az Szja tv. 11. számú melléklete tartalmazza.

Az alapszabály: négy feltétel egyszerre

Költségként az a kiadás vehető figyelembe, amely egyszerre teljesíti mind a négy feltételt — ha bármelyik hiányzik, a tétel egy ellenőrzésen elbukik.

  1. Összefügg a vállalkozási tevékenységgel, és a bevétel megszerzése érdekében merült fel.
  2. Az adóévben ténylegesen felmerült. A decemberben megkapott, de januárban kifizetett számla jellemzően a következő év költsége.
  3. Szabályos bizonylat igazolja: a vállalkozás adataival kiállított számla. Nyugta csak akkor elég, ha az eladó nem köteles számlát adni.
  4. Az Szja tv. is elismeri költségként (4. és 11. számú melléklet).

Ha átalányadózol, ez a cikk nem rád vonatkozik: ott a törvényi költséghányad az átalány, és tényleges költséget nem lehet elszámolni. Hogy melyik tevékenységnél mekkora a költséghányad, azt az átalányadós tevékenységek és költséghányadok cikk sorolja fel.

Értékcsökkenés: a nagyobb eszközök útja

A 200.000 Ft egyedi értéket meghaladó tárgyi eszköz beszerzési ára nem számolható el egy összegben: az eszköz élettartama alatt, értékcsökkenési leírással kerül a költségek közé, az Szja tv. 11. számú mellékletében meghatározott kulcsokkal.

Amire figyelni kell:

  • Tárgyi eszköz-nyilvántartás. Beszerzési ár, üzembe helyezés dátuma, leírási kulcs, éves leírás. Ez nem opcionális, és utólag nehezen rekonstruálható — a beszerzéskor rögzítsd.
  • Év közbeni beszerzésnél napi időarányosítás jár a beszerzés időpontjától. Kivétel a legfeljebb 200.000 Ft értékű eszköz és a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök, például a számítógép: ezek beszerzési ára két év alatt, fele-fele arányban is elszámolható.
  • A leírás alapja áfakörösként az áfa nélküli, alanyi adómentesként az áfával növelt beszerzési ár.
  • Kizárólag üzemi cél. Ha az eszközt több tevékenységhez használod, el kell döntened, melyik bevételével szemben írod le — a leírás nem osztható meg.

A négy klasszikus határeset

Gépjármű

A gépjármű költségét az Szja tv. 11. számú mellékletének III. fejezete külön szabályozza, és csak az üzleti használat igazolásával számolható el. Útnyilvántartás nélkül a járműköltség nem védhető: dátum, kilométeróra-állás, útvonal, az utazás célja. Ha a jármű költségét elszámolod, cégautóadó-kötelezettséggel is számolj. Ha nem vezetsz útnyilvántartást, ne tervezz autóköltséggel — egy ellenőrzésen ez az első, amit kérnek.

Lakás mint székhely

Ha otthonról dolgozol, a lakástól műszakilag el nem különülő iroda vagy műhely fűtésének, világításának a tevékenységgel arányos része elszámolható — de csak akkor, ha az arány meghatározható és igazolható, például a vállalkozási célra használt alapterület szerint. A közüzemi számla a házastárs vagy a bejegyzett élettárs nevére is szólhat. Ami nem működik: a teljes lakás rezsije, vagy egy „kb. 30%” becslés dokumentáció nélkül.

Telefon és internet

A telefon, a mobiltelefon és az internet használati díja elszámolható; ha a telephelyed a lakásodon van, ezeknek a kiadásoknak csak a 50%-a elismert költség. Ez a korlát akkor is él, ha külön, csak üzleti célra használt előfizetésed van.

Étkezés és reprezentáció

A saját étkezésed nem vállalkozási költség. Az üzleti partnerrel folytatott vendéglátás reprezentációnak minősül, amelynek külön adóvonzata van — vagyis „leírni” nem ingyen lehet. A napi ebéd elszámolása az egyik leggyakoribb tévhit.

Vállalkozói kivét: a saját munkád díja

A vállalkozói kivét — a saját munkádért felvett összeg — elszámolható költség (Szja tv. 49/B. § (1)), de nálad önálló tevékenységből származó, az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adózik, és vele szemben további költség vagy levonás nem számolható el. A kivét összegét te határozod meg; ami felette marad, abból képződik a vállalkozói adóalap, majd az adózás utáni részből a vállalkozói osztalékalap. Hogy mikor éri meg erre a rendszerre váltani, azt az átalányadóról tételes költségelszámolásra cikk számolja végig.

Bizonylat-fegyelem: öt szabály

A költségelszámolás annyit ér, amennyit a bizonylataid igazolnak:

  1. A számla a vállalkozás adataival szóljon. A magánszemélyként kapott számla nem elszámolható — és utólag nem javíttatható át korlátlanul.
  2. Külön bankszámla. Nem csak könyvelési kényelem: az elszámolás bizonyíthatóságát nagyságrenddel javítja.
  3. Fizess átutalással, ahol lehet. A készpénzes kiadás bizonyítása nehezebb.
  4. Vezess folyamatos nyilvántartást. A pénztárkönyv és a részletező nyilvántartások (tárgyi eszközök, útnyilvántartás, kivét) nem év végi feladat.
  5. Őrizd meg a bizonylatokat a törvényi ideig, olvasható formában — a határidőket a meddig kell megőrizni a számlákat cikk írja le.

Ami ellenőrzéskor először előkerül

Egy költségelszámolást vizsgáló ellenőrzésen jellemzően ez a sorrend: útnyilvántartás, ha járműköltséget számoltál el; a vegyes használatú tételek arányosítása (lakás, telefon, laptop); a reprezentáció és az étkezés elhatárolása; a tárgyi eszköz-nyilvántartás megléte; a magánjellegű kiadások kiszűrése. Ha ezt az ötöt rendben tartod, a költségelszámolásod védhető.

Mikor éri meg mindez?

A tételes költségelszámolás akkor kedvezőbb az átalányadónál, ha az igazolt költséghányadod tartósan meghaladja a tevékenységedre érvényes törvényi hányadot — általános körben a 45%-ot. A döntéshez a könyvelési díjat és a saját adminisztrációs idődet is bele kell számolni: egy néhány százalékpontos különbség jellemzően nem fedezi a többletmunkát. A saját átalányadós terhedet az átalányadó-kalkulátorral vetheted össze.

Gyakori kérdések

Milyen költségeket számolhat el egy egyéni vállalkozó?

Vállalkozói SZJA mellett minden olyan kiadást, amely az adóévben felmerült, a bevételszerzés érdekében merült fel, számlával igazolt, és az Szja tv. 4. és 11. számú melléklete elismeri: anyag, áru, alvállalkozó, könyvelő, bérleti díj, bér, vállalkozói kivét, telefon, internet, képzés, biztosítás, a tevékenységhez kapcsolódó adók. A legfeljebb 200.000 Ft értékű eszköz egy összegben, a drágább értékcsökkenéssel kerül költségbe. Átalányadózó tételes költséget nem számolhat el.

Elszámolható a vállalkozói kivét költségként?

Igen, a vállalkozói kivét a vállalkozói költségek része (Szja tv. 49/B. § (1)). Cserébe nálad önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, és vele szemben további költség nem számolható el.

Elszámolhatom egy összegben a laptopot?

Ha az egyedi beszerzési ára legfeljebb 200.000 Ft, és kizárólag a vállalkozáshoz használod, igen; e felett értékcsökkenési leírással kerül költségbe. A 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök, például a számítógép beszerzési ára két év alatt, fele-fele arányban is elszámolható.

Leírhatom a telefonszámlát, ha otthonról dolgozom?

Igen, de ha a telephelyed a lakásodon van, a telefon- és internetdíjnak csak a 50%-a elismert költség. A fűtés és a világítás a vállalkozási célú használattal arányos része számolható el, igazolható arány szerint.

Átalányadózóként elszámolhatok költséget?

Nem. Átalányadózásnál a bevételből a törvényi költséghányadot vonod le — általános tevékenységnél 45%-ot —, tényleges költséget nem. Ha a valós költségeid ennél tartósan magasabbak, a vállalkozói SZJA-ra váltás lehet a kedvezőbb.

Jogszabályi háttér

  • Szja tv. (1995. évi CXVII. tv.) 49/B. § — a vállalkozói jövedelem, a vállalkozói költség és a vállalkozói kivét
  • Szja tv. 4. számú melléklet — a tevékenységgel összefüggő költségek általános szabályai
  • Szja tv. 11. számú melléklet I–IV. fejezet — az egyéni vállalkozó elismert költségei, az értékcsökkenési leírás, a járművek költségei, a költségként el nem számolható kiadások
  • Áfa tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 169. § — a költséget igazoló számla kötelező adatai
  • NAV 3. sz. információs füzet: Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége (2026. augusztus 31.)

Ne maradj le az adóváltozásokról

Határidő-emlékeztető és a vállalkozókat érintő adóváltozások — havonta 1–2 levél, bármikor leiratkozhatsz.

Elérhető most

Számlázz egyszerűbben a Zapplával.

Adókeret-figyelő, 28 másodperces számlázás, könyvelő-hozzáférés — egy appban.