2027-ben a választás szerkezete megváltozik: a kisadózás a törvénytervezet szerint a nem főfoglalkozásúak előtt is megnyílna, és a céges számlázás is megengedetté válna — vagyis a 2022-es szigorítás óta először fordulna elő, hogy ugyanarra a vállalkozóra mindkét adózási mód szóba jön. A rövid válasz a 2026-os paraméterekkel számolva az, hogy főfoglalkozásban, általános költséghányaddal a tervezett KATA szinte minden bevételi szinten olcsóbb, mert az átalányadó havi minimum járulékalapja önmagában többe kerül, mint az egész évi tételes adó. Megfordul viszont a kép a magas, 80 vagy 90 százalékos költséghányadú tevékenységeknél céges bevétellel, és megfordul mellékállásban, illetve nyugdíjasként, ahol az átalányadónál nincs minimumjárulék. A pénz azonban csak a második kérdés: a tervezet szerinti KATA-ból kiejt a domináns megrendelő, a volt munkáltatónak végzett munka és az ingatlan-bérbeadásból származó bevétel, az átalányadónak pedig saját bevételi értékhatára van; ezek a kapuk az összevetés előtt döntenek. Az alábbi számok a 2026. október 6-án közzétett törvénytervezeten alapulnak, amelynek véleményezési határideje 2026. október 14. volt, és amelyet a végleges szöveg felülírhat: tervezési támpontok, nem hatályos szabály. A cikk alatti kalkulátorok a ma hatályos szabályokat számolják, nem a tervezetet.
Miért nem lehet ezt 2026-os fejjel eldönteni?
Mert 2027-ben mindkét oldal elmozdul, méghozzá ellentétes irányba.
A KATA oldalán a tervezet szerint a tételes adó főfoglalkozásúnál havi 100.000 forintra, nem főfoglalkozásúnál 50.000 forintra állna be, az éves keret 18.000.000 Ft-ról 22 millió forintra nőne, a kifizetőtől származó bevételt pedig 15%-os kiegészítő adó terhelné. Ezek részletes leírását — a jogosultsági feltételekkel, a megszűnési okokkal és az átmeneti szabályokkal együtt — az új KATA 2027 cikkünk tartalmazza.
Az átalányadó oldalán egy már hatályos változás lép életbe: 2027. január 1-jétől az általános költséghányad 45%-ról 50%-ra emelkedik, a 80 és 90 százalékos változatlan marad. Azonos bevételnél tehát kevesebb jövedelem keletkezik, vagyis az átalányadó olcsóbb lesz, mint 2026-ban.
Ha a ma hatályos, 2026-os állapotra van szükséged — mert most kell döntened —, azt nem itt találod: arról a KATA vagy átalányadó cikkünk szól. Ez a cikk kizárólag a 2027-es képpel foglalkozik. Az átalányadó szabályait sem ismételjük meg: a költséghányadokat, a járulékszámítást és a göngyölítést az átalányadó teljes útmutatója tárgyalja.
Mielőtt számolnál: három kapu, ami eldöntheti helyetted
A forintos összevetésnek csak akkor van értelme, ha a tervezet szerinti KATA egyáltalán választható és megtartható. Három feltétel előbb dönt, mint bármelyik szám.
- Van-e domináns megrendelőd? A tervezet szerint, ha az éves bevételed legalább 50%-a ugyanattól a kifizetőtől vagy annak kapcsolt vállalkozásaitól származik, az adóalanyiság az adóév utolsó napjával megszűnik. Egy-két nagy ügyféllel dolgozó vállalkozónál ez nem elméleti kockázat, hanem a leggyakoribb kiesési ok lenne.
- Dolgozol-e a jelenlegi vagy a két éven belüli volt munkáltatódnak? Az ilyen kifizetői bevétel a tervezet szerint már a megszerzését megelőző nappal megszünteti az adóalanyiságot — visszamenőleg, nem az év végével.
- Van-e ingatlan-bérbeadásból bevételed? Az ÖVTJ 68.20 szerinti tevékenységből származó bevétel a választás évében kizár, utóbb pedig megszüntet.
Ha bármelyik válasz igen, a KATA nem reális opció, és az összevetés tárgytalan. Az átalányadónak is megvan a maga kapuja: a bevételi értékhatár az éves minimálbér tízszerese (2026-ban 38.736.000 Ft), kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél az ötvenszerese — ez viszont jóval magasabb, mint a KATA 22 milliós kerete, tehát a felső sávban az átalányadó marad az egyetlen út.
Hogyan számoltunk?
Minden alábbi összeg saját számítás, és három kimondott feltevésen nyugszik.
- A KATA-oldal a tervezet literális értékeivel dolgozik: 100.000, illetve 50.000 forint havi tételes adó, 22 millió forintos keret, 40% különadó a keret felett, és a kifizetői bevételre 15% kiegészítő adó, amelybe az éves tételes adó beszámít.
- Az átalányadó-oldal a 2027-re már hatályos 50%-os általános költséghányaddal számol, a járulékoknál és az adómentes sávnál viszont a 2026-os minimálbérrel (322.800 Ft), mert a 2027-es minimálbérről 2026 őszén nincs bérmegállapodás és nincs kormányrendelet. A 2027-es forintértékek tehát ennél magasabbak lesznek.
- Minden példa teljes adóévre szól, egyéb jövedelem, adókedvezmény és iparűzési adó nélkül; a főfoglalkozású eseteknél a minimum járulékalap a minimálbér, nem a garantált bérminimum.
Mi következik a bizonytalanságból? Ha a 2027-es minimálbér emelkedik, az átalányadó főfoglalkozású minimumterhe nő — vagyis a KATA relatív előnye a főállású sávban tovább nő, a mellékállású és nyugdíjas sávban pedig a szélesebb adómentes sáv miatt az átalányadóé. A lenti következtetések iránya tehát robusztus, a forintos különbségek viszont elmozdulnak.
A kulcsszám, ami az egész főállású összevetést eldönti: az átalányadózó főfoglalkozású vállalkozó akkor is fizet évi 1.220.184 Ft járulékot, ha egyáltalán nincs bevétele — mert a tb-járulék és a szocho alapja havonta legalább a minimálbér. A tervezett KATA éves tételes adója ezzel szemben 1.200.000 forint. A mérleg tehát már eleve a KATA javára billen. Szakképzettséget igénylő főtevékenységnél, ahol a minimum a garantált bérminimum (373.200 Ft), ez a járulékpadló évi 1.410.696 Ft.
Főfoglalkozásban, magánszemély vevőkkel
Ebben a helyzetben a tervezett KATA minden vizsgált bevételi szinten olcsóbb, és a különbség a bevétellel együtt nő mert a tételes adó fix, az átalányadó viszont bevételarányos.
Általános, 50%-os költséghányadú tevékenység, főfoglalkozású vállalkozó:
| Éves bevétel | Átalányadó közterhe (szja + járulék) | KATA-tervezet szerinti teher | Különbség |
|---|---|---|---|
| 6.000.000 Ft | 1.379.664 Ft | 1.200.000 Ft | a KATA 179.664 Ft-tal olcsóbb |
| 12.000.000 Ft | 1.889.388 Ft | 1.200.000 Ft | a KATA 689.388 Ft-tal olcsóbb |
| 20.000.000 Ft | 3.749.388 Ft | 1.200.000 Ft | a KATA 2.549.388 Ft-tal olcsóbb |
A magas, 80 vagy 90 százalékos költséghányadú tevékenységeknél a kép ugyanilyen irányú, csak szorosabb: ott az átalányadós jövedelem olyan alacsony, hogy a teher gyakorlatilag a minimum járulékpadlóra ül rá, évi 1.220.184 Ft-ra — ez 6 millió forint bevételnél mindössze 20.184 forinttal több a tételes adónál. Magánszemély vevőkkel tehát a KATA itt is olcsóbb marad, de a különbség elhanyagolható, és a 2027-es minimálbér ismeretében újra kell számolni.
Főfoglalkozásban, céges vevőkkel
Itt lép be a 15%-os kiegészítő adó, és itt válik szét a két költséghányad-kategória sorsa. A kiegészítő adó főfoglalkozásúnál 8.000.000 forint éves kifizetői bevételig nem keletkezik, mert addig a bevétel 15%-a nem haladja meg az évi 1.200.000 forintos tételes adót.
Általános, 50%-os költséghányad, kizárólag céges bevétel:
| Éves bevétel | Átalányadó közterhe | KATA-tervezet szerinti teher | Különbség |
|---|---|---|---|
| 6.000.000 Ft | 1.379.664 Ft | 1.200.000 Ft | a KATA 179.664 Ft-tal olcsóbb |
| 12.000.000 Ft | 1.889.388 Ft | 1.800.000 Ft | a KATA 89.388 Ft-tal olcsóbb |
| 20.000.000 Ft | 3.749.388 Ft | 3.000.000 Ft | a KATA 749.388 Ft-tal olcsóbb |
80%-os költséghányad, kizárólag céges bevétel — és itt fordul meg a sorrend:
| Éves bevétel | Átalányadó közterhe | KATA-tervezet szerinti teher | Különbség |
|---|---|---|---|
| 6.000.000 Ft | 1.220.184 Ft | 1.200.000 Ft | a KATA 20.184 Ft-tal olcsóbb |
| 12.000.000 Ft | 1.289.664 Ft | 1.800.000 Ft | az átalányadó 510.336 Ft-tal olcsóbb |
| 20.000.000 Ft | 1.529.664 Ft | 3.000.000 Ft | az átalányadó 1.470.336 Ft-tal olcsóbb |
A fordulópont pontosan ott van, ahol a kifizetői bevétel 15%-a eléri az átalányadós járulékpadlót: 8.134.560 forintnál. E fölött a KATA kiegészítő adója gyorsabban nő, mint az átalányadó terhe, mert a 15% a teljes bevételre vetül, az átalányadós jövedelem viszont a bevételnek csak az ötöde.
Mellékállásban és nyugdíjasként
Ez a két helyzet 2027-ben lenne először valódi választás, és itt a logika megfordul: mellékállásban nincs minimum járulékalap, saját jogú nyugdíjasként pedig sem tb-járulékot, sem szochót nem kell fizetni — az átalányadó padlója tehát nulla, miközben a KATA havi 50.000 forintja akkor is fut, ha nincs bevétel.
| Helyzet | Éves bevétel | Átalányadó közterhe | KATA-tervezet szerinti teher | Melyik olcsóbb |
|---|---|---|---|---|
| Mellékállású, magánszemély vevők | 4.000.000 Ft | 29.388 Ft | 600.000 Ft | átalányadó, 570.612 Ft-tal |
| Mellékállású, magánszemély vevők | 8.000.000 Ft | 959.388 Ft | 600.000 Ft | KATA, 359.388 Ft-tal |
| Mellékállású, céges vevők | 8.000.000 Ft | 959.388 Ft | 1.200.000 Ft | átalányadó, 240.612 Ft-tal |
| Nyugdíjas, magánszemély vevők | 8.000.000 Ft | 309.480 Ft | 600.000 Ft | átalányadó, 290.520 Ft-tal |
| Nyugdíjas, céges vevők | 8.000.000 Ft | 309.480 Ft | 1.200.000 Ft | átalányadó, 890.520 Ft-tal |
A nyugdíjas eset külön figyelmet érdemel, mert a sajtóvisszhang épp ezt emelte ki a tervezetből. Saját jogú nyugdíjasként az átalányadó a vizsgált sávban szinte végig olcsóbb és a tervezet szerint a nem főfoglalkozású kisadózó nem minősülne biztosítottnak, vagyis a havi 50.000 forintért tb-ellátás sem járna. A KATA előnye itt nem pénzbeli, hanem adminisztratív: egyetlen havi utalás és egy éves bevallás, negyedéves járulékbevallás nélkül.
Döntési táblázat és fordulópontok
Az alábbi fordulópontok a fenti feltevésekkel (2027-es költséghányad, 2026-os minimálbér, teljes adóév) készült saját számítások, a 0–22 millió forintos bevételi sávra.
| Helyzet | Átalányadó költséghányada | Fordulópont | Értelmezés |
|---|---|---|---|
| Főfoglalkozású, magánszemély vevők | 50% | nincs 22 millióig | végig a KATA olcsóbb |
| Főfoglalkozású, magánszemély vevők | 80% vagy 90% | nincs 22 millióig | végig a KATA olcsóbb, de 6 millió körül alig |
| Főfoglalkozású, csak céges vevők | 50% | nincs 22 millióig | végig a KATA olcsóbb |
| Főfoglalkozású, csak céges vevők | 80% vagy 90% | 8.134.560 Ft | alatta a KATA, fölötte az átalányadó |
| Mellékállású, magánszemély vevők | 50% | 6.454.245 Ft | alatta az átalányadó, fölötte a KATA |
| Mellékállású, csak céges vevők | 50% | 10.916.509 Ft | alatta az átalányadó, fölötte a KATA |
| Mellékállású, csak céges vevők | 80% vagy 90% | nincs 22 millióig | végig az átalányadó olcsóbb |
| Nyugdíjas, magánszemély vevők | 50% | 11.873.600 Ft | alatta az átalányadó, fölötte a KATA |
| Nyugdíjas, csak céges vevők | 50% | nincs 22 millióig | végig az átalányadó olcsóbb |
A 90%-os sorokat érdemes fenntartással olvasni: az a költséghányad kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél jár, ahol a vevők jellemzően magánszemélyek — a fordulópont viszont számszerűen ugyanott van, mint a 80%-osnál, mert mindkettőnél a minimum járulékpadló köt.
Három mintázat olvasható ki belőle. Az első: főfoglalkozásban a minimum járulékalap dönt, nem a bevétel — ezért billen a KATA javára a legtöbb cella. A második: a magas költséghányad az átalányadó fegyvere, mert lenyomja a jövedelmet, miközben a KATA tételes adója nem reagál rá. A harmadik: a céges bevétel a KATA gyengéje, mert a 15%-os kiegészítő adó a teljes bevételre vetül, arányosan, plafon nélkül a keretig.
Egy vegyes vevőkörnél a valóság a két szélső oszlop között van: a kiegészítő adó alapja csak a kifizetői bevétel, a magánszemélyektől származó rész nem tartozik bele.
Mit kapsz a pénzedért?
A puszta adóösszeg nem az egyetlen szempont, és a különbségek 2027-ben élesebbek, mint korábban.
| Szempont | Tervezett KATA | Átalányadó |
|---|---|---|
| Tb-ellátás főfoglalkozásúnak | Biztosított; az ellátások alapja 317 ezer Ft/hó (2027), 2028-tól a tárgyévi minimálbér | Biztosított; az alap a tényleges jövedelem, de havonta legalább a minimálbér (322.800 Ft) |
| Tb-ellátás mellékállásban, nyugdíjasként | Nem minősül biztosítottnak, ellátásra nem szerez jogosultságot | A ténylegesen megfizetett járulék nyugdíjalapot képez (nyugdíjasnál nincs járulék) |
| Jövedelemigazolás | A bevallott bevétel 60%-a | A ténylegesen megállapított jövedelem |
| Éves bevételi plafon | 22 millió forint, fölötte 40% különadó | Az éves minimálbér tízszerese (2026-ban 38.736.000 Ft) |
| Adminisztráció | Bevételi nyilvántartás, havi utalás, egy éves bevallás február 25-ig | Negyedéves járulékbevallás és szja-előleg, éves bevallás május 20-ig |
| Áfa | Külön döntés, nem jár együtt | Külön döntés, nem jár együtt |
Az áfára külön érdemes figyelni, mert 2027-ben egy egybeesés keletkezik: az alanyi adómentesség értékhatára 22 millió forint lesz: ugyanannyi, mint a KATA tervezett kerete. Ez két külön törvény két külön szabálya, de a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kisadózónak mindkét plafon ugyanott húzódik, az átalányadózónak viszont az áfahatár jóval korábban jön, mint az szja-értékhatár. A részletekről az alanyi adómentesség és a 20 milliós keret cikkünkben olvashatsz.
Egy apróság a tb-ellátásnál: a tervezett 317 ezer forintos ellátási alap 2027-ben valamivel alacsonyabb, mint az átalányadózó főfoglalkozású minimum járulékalapja. A különbség egyetlen évre kicsi, egy teljes pályára viszont nem nulla és 2028-tól a tervezet szerint a két alap egybeesne, mert a kisadózóé is a tárgyévi minimálbér lenne.
Gyakori kérdések
Most kell döntenem arról, hogy 2027-ben melyiket választom?
Nem, és nem is lehet végleges döntést hozni, amíg a törvényt el nem fogadják. A tervezet szerint az új adóalanyiság választását 2026. december 1-jétől lehetne bejelenteni, a 2027. január 1-jei kezdettel — vagyis a döntési ablak a tervezet elfogadása után nyílna. Év közben is be lehetne lépni: az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jönne létre. Addig érdemes a saját 2026-os bevételi profilodat és vevőkörödet összerakni, mert az összevetés bemenete ez, nem a jogszabály. A váltási határidők hatályos rendszerét az adózási forma váltásának határidői cikkünk foglalja össze.
Megéri a KATA, ha kizárólag cégeknek számlázok?
A 2026-os paraméterekkel számolva főfoglalkozásban, általános költséghányaddal igen, a 22 milliós keretig végig — a 15%-os kiegészítő adó ellenére is, mert az átalányadó minimum járulékterhe magasabb. Ha viszont a tevékenységed a 80 vagy 90 százalékos költséghányadú körbe tartozik, a fordulópont 8.134.560 forint éves céges bevételnél van, fölötte az átalányadó olcsóbb. Mellékállásban és nyugdíjasként a céges bevétel szinte mindig az átalányadó felé billent. Egy kockázatot viszont minden esetben mérlegelni kell: ha az éves bevételed legalább fele egyetlen megrendelőtől és kapcsolt vállalkozásaitól jön, a tervezet szerint az adóalanyiságod az adóév utolsó napjával megszűnne.
Nyugdíjasként melyik éri meg jobban?
A vizsgált bevételi sávban jellemzően az átalányadó, mert saját jogú nyugdíjasként sem tb-járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem fizetsz, csak az adómentes rész feletti jövedelem 15%-os szja-ját — miközben a KATA havi 50.000 forintja akkor is fut, ha egy hónapban nincs bevételed. Magánszemély vevőknél a két teher 11.873.600 forint körüli éves bevételnél futna össze, e fölött a fix tételes adó lenne az olcsóbb; kizárólag céges vevőknél a 22 milliós kereten belül nincs ilyen pont. Azt is mérlegeld, hogy a tervezet szerint a nem főfoglalkozású kisadózó nem minősülne biztosítottnak, tehát a tételes adóért tb-ellátás nem járna.
Mennyire biztosak ezek a számok?
A KATA-oldal számai a 2026. október 6-án közzétett törvénytervezetből valók, amelynek véleményezési határideje 2026. október 14. volt, és amelyet 2026 októberének közepén még nem nyújtottak be az Országgyűléshez; a végleges szöveget az elfogadott törvény adja. Az átalányadó-oldalon az 50%-os költséghányad már hatályos törvényben szerepel, a forintértékek viszont a 2027-es minimálbértől függenek, amelyről 2026 őszén nincs megállapodás: ezért számoltunk a 2026-os minimálbérrel, és ezért magasabbak lesznek a tényleges 2027-es átalányadós összegek. A fordulópontok iránya ettől nem változik, a pontos forintértékek igen.
Jogszabályi háttér
A KATA-oldal a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló 2026. évi … törvény tervezetén alapul (Pénzügyminisztérium, közzétéve 2026. október 6-án a kormany.hu dokumentumtárában, véleményezési határidő 2026. október 14.). A hivatkozott §-ok a tervezet §-ai; a végleges szöveget az elfogadott törvény adja. Az átalányadó-oldal hatályos jogszabályokon alapul.
- Tervezet 7. § (1), (4)–(5) — a tételes adó mértéke 2027-re (100.000, illetve 50.000 Ft/hó), a 22 millió forintos keretösszeg és a 40%-os különadó
- Tervezet 8. § (1)–(2), (4)–(5) — a 15%-os kiegészítő adó és a tételes adó beszámítása, a keret feletti bevételrész kizárása a kiegészítő adó alapjából
- Tervezet 5. § (1) f)–g) és (2) — a volt munkáltatóra és az 50%-os egy-megrendelő arányra vonatkozó megszűnési okok, valamint a közvetett konstrukció átlátása
- Tervezet 4. § (5) és 10. § (1)–(2), (4) — az ingatlan-bérbeadási kizárás, a 317 ezer forintos ellátási alap, a nem főfoglalkozású kisadózó biztosítotti jogállásának hiánya és a jövedelemigazolás 60%-os szabálya
- Szja tv. (1995. évi CXVII. tv.) 50–57. § és 8. számú melléklet — az átalányadózás anyagi szabályai; 50. § (1) és 52. § (1) a bevételi értékhatárok, 53. § a költséghányadok, 1. számú melléklet 4.48. pont az adómentes jövedelemrész (az éves minimálbér fele)
- 2025. évi LXXXIV. tv. 3. § b) pont — az általános költséghányad emelése 45%-ról 50%-ra, 2027. január 1-jei hatállyal
- Tbj. (2019. évi CXXII. tv.) 40. § és Szocho tv. (2018. évi LII. tv.) 8. § — a főfoglalkozású egyéni vállalkozó havi minimum járulék- és adóalapja (a minimálbér, szakképzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimum), valamint a göngyölítés
- Áfa tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 188. § (2) — az alanyi adómentesség értékhatára: 2027-től 22 millió forint
- 2022. évi XIII. tv. 7. § (5) — a ma hatályos KATA 18.000.000 Ft-os keretösszege
A 2026-os fiskális paraméterek: minimálbér 322.800 Ft, garantált bérminimum 373.200 Ft, szja-kulcs 15%, tb-járulék 18,5%, szociális hozzájárulási adó 13%.
Ez a cikk a 2026. október 13-án elérhető tervezetszöveget és a hatályos jogszabályokat tükrözi. A példaszámítások tájékoztató jellegűek, nem minősülnek adótanácsadásnak; a saját helyzetedet — különösen a költséghányad-besorolást és a megrendelői szerkezetet — könyvelővel vagy adótanácsadóval egyeztesd.
Ne maradj le az adóváltozásokról
Határidő-emlékeztető és a vállalkozókat érintő adóváltozások — havonta 1–2 levél, bármikor leiratkozhatsz.
