Átalányadó bevételi határ túllépése: mi történik?

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó bevétele átlépi az éves értékhatárt — 2026-ban a 38.736.000 forintot, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél a 193.680.000 forintot —, az átalányadózásra való jogosultság nem a túllépés napjától, hanem az adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg. A teljes adóévre a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VJSZ) szabályai szerint adózol, tételes költségelszámolással: a januári bevételeidet is úgy kell újraszámolni, mintha soha nem lettél volna átalányadózó. A túllépés napján haladéktalanul meg kell kezdened a részletes bevételi és költségnyilvántartás, a pénztárkönyv és a szükséges részletező nyilvántartások vezetését, és az átalányadózás időszaka alatt keletkezett költségeket egy összegben be kell jegyezned a nyilvántartásba. Újra választani nem négy év múlva lehet: a hatályos szabály szerint a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatsz ismét átalányadózást — egy 2026-os túllépésnél a legkorábbi új választás a 2028-as adóév. És van egy külön csapda, amit sokan összekevernek: az alanyi adómentesség áfás értékhatára ettől teljesen független, 2026-ban 20.000.000 forint — vagyis jellemzően az ér utol jóval előbb.

Mi történik pontosan a túllépés pillanatában?

A túllépés nem egy dátum, amelytől „átállsz”, hanem egy esemény, amely az egész adóévre visszahat. Nincs olyan megoldás, hogy a határig átalányadózol, fölötte pedig valami másképp: az adóév összes bevételére és költségére a VJSZ szabályai lesznek az irányadók.

Ebből három gyakorlati következmény adódik. Az első: elveszted a költséghányadot. Az átalányadózás lényege, hogy a bevételből igazolás nélkül vonhatsz le 45, 80 vagy 90 százalékot; a VJSZ-ben viszont csak azt a költséget számolhatod el, amit számlával, bizonylattal igazolni tudsz. A költségelszámolás szabályairól külön cikkünk szól, és ilyenkor derül ki, mennyire volt rend a bizonylataid között. Azt, hogy melyik tevékenységhez melyik költséghányad tartozik, az átalányadós tevékenységek és költséghányadok cikkünk bontja ki — a besorolásnál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy ténylegesen mely tevékenységből származott a bevételed. Ha 45 és 80 százalékos tevékenységed is van, nem te döntesz hanem a bevétel forrása határozza meg a költséghányadot.

A második: az átalányban megállapított jövedelem adómentes része — 2026-ban az éves minimálbér fele, 1.936.800 Ft — értelemszerűen nem jár, mert átalányban megállapított jövedelem sincs.

A harmadik: nyilvántartási kötelezettséged azonnal, a túllépés napján megváltozik. Épp ezért írja elő a NAV információs füzete, hogy az átalányadózónak a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig akkor is meg kell őriznie, ha átalányadózóként egyetlen forint költséget sem számol el. Ezek nélkül a visszamenőleges tételes elszámolást nem tudod elvégezni.

A bevételi értékhatáron kívül más okból is megszűnhet a jogosultság: ha a NAV számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért a terhedre mulasztási bírságot állapít meg, a megszűnés időpontja a határozat véglegessé válásának napja. Ez az eset is visszahat az adóév elejéig.

Hol van a határ 2026-ban, és mi a kiskereskedelmi kivétel?

Két értékhatár van, és a magasabb szigorú feltételhez kötött. Az általános határ az éves minimálbér tízszerese, a kiskereskedelmi az ötvenszerese.

A „kizárólag” szó szerint értendő: egyetlen más tevékenységből származó forint bevétel visszadobja az általános, 38.736.000 forintos határra. Két igazítás is van a határon. Ha év közben kezded, szünetelteted vagy megszünteted a tevékenységet, az értékhatárt időarányosan veheted figyelembe, és ebből a szempontból év közben kezdőnek számít az is, aki közvetlenül az áttérés előtt katás volt. Ha pedig jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján kapsz támogatást, annak összege megemeli az értékhatárokat.

A 2027-es átalányadós értékhatárok ma még nem írhatók le forintban: az értékhatárok az éves minimálbérhez kötöttek, a 2027-es minimálbérről pedig 2026 szeptemberében még nincs megállapodás és nincs kormányrendelet. A szorzók (10× és 50×) a jelenleg hatályos jog szerint változatlanok, a forintösszeg a 2026 végén megállapítandó minimálbértől függ. Két dolog viszont már ma is törvényben áll: a jelenleg hatályos jog szerint az általános költséghányad 2027. január 1-jétől 45-ről 50 százalékra emelkedik (a 80 és a 90 százalékos kulcs nem változik), az alanyi adómentesség értékhatára pedig 2027-től 22 millió forint — ez utóbbi fix forintösszeg a törvényben, nem minimálbér-szorzó. Egy érdekes összefüggés a 2027-es évre: mivel a jövedelem a bevétel fele lesz, az adómentes jövedelemrész pedig az éves minimálbér fele, az szja-mentes bevételi sáv pontosan az éves minimálbérrel lesz egyenlő — ez akkor is igaz, ha a minimálbér összegét még nem ismerjük. A 2026-os számokat a 2026-os átalányadó-kalkulációs cikkünkben vezetjük végig.

Miért az áfahatár ér utol előbb?

Mert az átalányadó és az alanyi adómentesség két külön döntés, két külön törvényben, két külön értékhatárral — és 2026-ban az áfás határ (20.000.000 Ft) alacsonyabb az általános átalányadós határnál (38.736.000 Ft). Az egyik választása nem vonja maga után a másikat, és az egyik megszűnése nem szünteti meg automatikusan a másikat.

A 20 millió és a 38,7 millió közötti sáv tehát teljesen normális állapot: már áfás vagy, de még átalányadózó. Fordított irányú rés nincs, mert az áfahatár az alacsonyabb.

Az áfahatárnak saját, kellemetlen mechanikája van. Az Áfa tv. 191. § (2) bekezdése szerint már az az ügylet sem adómentes, amelynek ellenértékével átlépted a határt — vagyis a küszöböt átbillentő számlát már áfásan kell kiállítani. Az alanyi mentesség az átlépést megvalósító ügylet teljesítési napját megelőző napon szűnik meg, a változást pedig 15 napon belül be kell jelentened a NAV-hoz. A részletek a 20 milliós keretről szóló cikkünkben vannak kibontva; a keret állását a kalkulátorunkkal tudod ellenőrizni.

Kidolgozott példa: 41 milliós év a 38,7 milliós határral

Egy általános, 45 százalékos költséghányad alá tartozó egyéni vállalkozó 2026-ban alanyi adómentesként indul, és év végére 41.000.000 Ft bevétele lesz. Két külön határt lép át, két külön következménnyel.

1. Június: átlépi a 20.000.000 forintot. Az átbillentő számlát már áfásan kell kiállítania, az alanyi mentesség megszűnését 15 napon belül bejelenti. Az átalányadózását ez nem érinti, attól még átalányadózó marad.
2. November: átlépi a 38.736.000 forintot. Az átalányadózásra való jogosultsága az adóév elejéig visszamenőlegesen megszűnik. A teljes 2026-os évre VJSZ szerint adózik.
3. A túllépés napja. Megkezdi a pénztárkönyv és a részletező nyilvántartások vezetését, és az átalányadózás időszakában felmerült költségeket egy összegben bejegyzi.

A forintos tétel, ami itt fáj (példaszámítás a fenti adatokkal): átalányadózóként a 41.000.000 Ft bevételéből 45 százalék, azaz 18.450.000 Ft költség járt volna igazolás nélkül. Ha viszont csak 5.000.000 Ft költséget tud számlával igazolni, a költségoldala 13.450.000 forinttal kevesebb lesz, mint amivel a költséghányad alapján számolt. Ezért nem üres formaság a bizonylatok megőrzése akkor sem, amikor „úgysem számolsz el költséget”.

És egy negyedik lépés: 2027-re nem választhat átalányadózást, mert a megszűnés éve (2026) és az azt követő 12 hónap tiltás alatt van. A legkorábbi újbóli választás a 2028-as adóév. Az áttérés gyakorlati teendőit az átalányadóról tételes költségelszámolásra cikkünk veszi végig.

Milyen bejelentés és bevallás keletkezik, és mi lesz a befizetett előleggel?

A NAV információs füzetei a túllépéshez az szja-oldalon nem írnak elő külön bejelentést: ott a következmény az éves bevallásban csapódik le; az áfa-oldalon viszont 15 napon belüli bejelentési kötelezettséged keletkezik. Az szja-bevallás határideje az adóévet követő év május 20-a; a NAV az egyéni vállalkozónak is készít bevallási tervezetet, de azt neked kell kiegészítened a vállalkozói jövedelem adataival — a tervezet magától nem válik bevallássá.

A bevallási ritmus nem változik: az szja-adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni, a tb-járulékot és a szochót pedig a '58-as (2026-ban 2658) bevallásban, havi bontásban, szintén a negyedévet követő hónap 12-éig kell bevallani és megfizetni. Ez azért marad ugyanaz a ritmus, mert 2026. január 1-jétől a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell bevallaniuk a tb-járulékot és a szochót.

A korábban befizetett szja-előleg, tb-járulék és szocho nem vész el: a szakértői gyakorlat szerint a VJSZ szerinti jövedelemszámításnál költségként elszámolható, a korábbi negyedéves járulékbevallásokat nem kell önellenőrizni, a túllépés hónapját viszont a vontkozó havi és negyedéves szabályok szerint kell meghatározni. Ezen a ponton mindenképpen a könyvelőddel menj tovább.

Hogyan előzd meg: keretfigyelés év közben

A túllépés azért szokott váratlanul érni, mert a keret állását év közben neked kell követned: a kiállított számlák és nyugták értékét folyamatosan kell összeadnod, ráadásul két külön küszöbhöz mérve — az áfás és az szja-oldali határhoz.

A Zapplában ezt a keretfigyelés végzi helyetted: az adózási módodhoz igazodva követi az átalányadós keretet (aszerint, hogy általános vagy kiskereskedelmi besorolású vagy) és az alanyi adómentesség keretét, a keretbe pedig a kiállított számlák mellett a nyugták bevétele is beleszámít; pult mellett ez nem részletkérdés. A keret állását a főképernyőn színkódolt sávon látod, ez az ingyenes csomagban is jár; a beállított küszöbnél érkező push- és e-mail-értesítés a Pro csomag része. Az árakat az /arak oldalon találod. Amit nem vesz le a válladról: a NAV felé szóló bejelentéseket — például az alanyi mentesség megszűnésének 15 napos bejelentését — neked kell megtenned, a kilépés utáni tételes elszámolás pedig a könyvelőd és a bizonylataid dolga. A keret gyors kézi ellenőrzésére az átalányadó-kalkulátorunk is használható.

Mit tehetsz év végén, ha közel vagy a határhoz?

Négy értelmes lépés van, és mind a négy a valós teljesítésen alapul; fiktív dátumozással nem lehet keretet menteni.

• Nézd meg, melyik határhoz vagy közel. A 20 milliós áfahatár és a 38.736.000 forintos szja-határ két külön ügy, más következménnyel és más bejelentéssel.
• A teljesítés időzítése. Ha egy munka ténylegesen áthúzódik a következő évre, a bevétel is ott keletkezik. Ez tervezés, nem trükk: a teljesítés nem tolható el papíron.
• Gyűjtsd a költségszámlákat az egész évről. Ha mégis túllépsz, a visszamenőleges tételes elszámolás csak ezekből tud dolgozni.
• Ha tudod, hogy jövőre nem férsz bele, lépj ki rendezetten — de számolj a 12 hónappal. Az átalányadózás megszüntetéséről az előző évre benyújtott szja-bevallásban nyilatkozhatsz, és a nyilatkozat visszavonásig érvényes. Fontos: a tilalom a saját elhatározásból történő megszüntetésre is vonatkozik — a megszüntetés évére és az azt követő 12 hónapra akkor sem választhatod újra az átalányadózást, ha nem kényszerből léptél ki. A határidőket az adózási forma váltásáról szóló cikkünk sorolja fel.

Gyakori kérdések

Tényleg az egész évre visszamenőleg szűnik meg az átalányadózásom?

Igen: a bevételi értékhatár túllépésekor a jogosultság az adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg, vagyis a teljes adóévre a vállalkozói jövedelem szerinti adózás szabályai szerint adózol. Nincs olyan megoldás, hogy az év első felére marad az átalányadó, a második felére pedig a tételes elszámolás. Ezért kell a túllépés napján haladéktalanul megkezdened a pénztárkönyv és a részletező nyilvántartások vezetését, és egy összegben bejegyezned az átalányadózás időszakában felmerült költségeket.

Négy évig nem választhatom újra az átalányadót?

Nem, ez az információ elavult. A négyéves várakozási idő 2023. január 1-jével megszűnt; a hatályos szabály szerint a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatsz ismét átalányadózást. Mivel a megszűnés az adóév elejéig visszahat, egy 2026-os túllépésnél ez a gyakorlatban a 2028-as adóévet jelenti mint legkorábbi új választást. Ugyanez a szabály él akkor is, ha te magad szünteted meg az átalányadózást.

Ha átlépem az áfahatárt, megszűnik az átalányadózásom is?

Nem, a két rendszer független egymástól. Az alanyi adómentesség az Áfa tv. szerint 2026-ban 20.000.000 forintnál szűnik meg, az átalányadózás az Szja tv. szerint 38.736.000 forintnál (kiskereskedelemnél 193.680.000 forintnál). A 20 millió és 38,7 millió közötti sávban áfás adóalanyként is maradhatsz átalányadózó — csak a nyilvántartásod bővül, mert az áfalevonási jogot érvényesítő átalányadózónak már nem elég a bevételi nyilvántartás.

Mikor lehet újra alanyi adómentes, aki átlépte a 20 milliót?

Főszabály szerint a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet újra az alanyi adómentesség választásának jogával, és az alanyi mentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó utólag sem vonható le. A 2026–2028-as évekre viszont átmeneti szabály oldja fel ezt a tilalmat: aki az értékhatár átlépése miatt esett ki, már a megszűnés évét követő második naptári évben is választhatja újra az alanyi adómentességet. A választást a NAV-hoz be kell jelenteni: a 2026-os évre szóló bejelentés határideje 2025. december 31. volt.

Jogszabályi háttér

• Szja tv. (1995. évi CXVII. tv.) 50–57. § és 8. számú melléklet — az átalányadózás anyagi szabályai
• Szja tv. 50. § (1) és 52. § (1) — az általános (éves minimálbér tízszerese) és a kiskereskedelmi (ötvenszerese) értékhatár; 50. § (8) — időarányos figyelembevétel év közbeni kezdésnél, szünetelésnél, megszüntetésnél
• Szja tv. 50. § (7) — a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra szóló újraválasztási tilalom (a korábbi négyéves várakozási időt a 2022. évi XLV. tv. szüntette meg 2023. január 1-jével)
• Szja tv. 53. § — költséghányadok (45 / 80 / 90 százalék 2026-ban); 55. § — a jogosultság megszűnése számla- vagy nyugtaadási mulasztás miatti bírság esetén; 78. § — az ÖVTJ'24 besorolási rend alkalmazása
• Szja tv. 1. számú melléklet 4.48. pont — az átalányban megállapított jövedelem adómentes része (az éves minimálbér fele, 2026-ban 1.936.800 Ft); Szja tv. 3. § 84. pont — az éves minimálbér fogalma; 47. § (4a) — adóelőleg-mentesség az adómentes határig
• 1. évi LXXXIV. tv. 3. § a) és b) pont — az általános költséghányad 40 → 45 százalék (2026. január 1.), majd 45 → 50 százalék (2027. január 1.); 15–16. § — az alanyi adómentesség értékhatárának emelése
• 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet — a 2026-os minimálbér (322.800 Ft) és garantált bérminimum (373.200 Ft). A 2027-es minimálbérről 2026 szeptemberében még nincs megállapodás és nincs kormányrendelet.
• Áfa tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 187–195. § — alanyi adómentesség; 188. § (2) — az értékhatár (2026: 20 millió, 2027: 22 millió, 2028: 24 millió forint); 191. § (2)–(3) — a megszűnés időpontja és az újraválasztási korlát; 195. § (1) — az előzetesen felszámított adó le nem vonhatósága
• Tbj. (2019. évi CXXII. tv.) 40. § és 42. § — göngyölítéses járulékalap, minimum járulékalap, másodfoglalkozású vállalkozó; Szocho tv. (2018. évi LII. tv.) 8. § és 19. § — a szocho alapja és bevallása
• Art. (2017. évi CL. tv.) 50. § (1a) — a '58-as bevallás negyedéves benyújtása
• NAV 03. számú információs füzet (2026. augusztus 31.) — az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége; NAV 100. számú információs füzet (2026. január 14.) — az átalányadózás alapvető szabályai. A cikk §-hivatkozásai e két füzet saját lábjegyzeteit követik.
• NAV közlemények: „Kedvező változások az átalányadózásban” (2026. január 9.), „Emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára” (2025. december 11.), a szocho-alap és a bevallási gyakoriság változásáról (2025. december 23.)