Az átalányadó azért lett a magyar egyéni vállalkozók alapértelmezett adózási módja, mert egyszerű: nem kell költségszámlákat gyűjtened — a jövedelmedet a bevételedből egy vélelmezett költséghányaddal számolja az állam.
Hogyan lesz a bevételből jövedelem?
Az átalányadózás lényege egyetlen képlet:
jövedelem = bevétel × (1 − költséghányad)
A költséghányad a tevékenységedtől függ (Szja tv. 53. §), 2026-ban:
| Kör | Költséghányad | Jövedelemhányad |
|---|---|---|
| Általános (a legtöbb szolgáltatás) | 45% | 55% |
| Kedvezményezett tevékenységek (pl. egyes ipari, építőipari tevékenységek) | 80% | 20% |
| Kiskereskedelem | 90% | 10% |
Például általános körben 1.000.000 Ft bevételből 550.000 Ft a jövedelem — e után adózol, függetlenül attól, hogy ténylegesen mennyi költséged volt.
Az SZJA-mentes sáv
Az átalányadós jövedelem első része SZJA-mentes: 2026-ban az éves minimálbér feléig, azaz 1.936.800 Ft jövedelemig nem fizetsz személyi jövedelemadót (Szja tv. 1. számú melléklet 4.48. pont). A sáv fölötti jövedelemre az SZJA 15%.
Általános (55%-os jövedelemhányadú) körben ez azt jelenti, hogy nagyjából 3.521.455 Ft bevételig az SZJA nulla. A mentes sávba eső jövedelem járulékalap sem — főállásban viszont a lent írt minimum-alap ettől függetlenül érvényes.
A járulékok — itt van a főállásúak minimuma
A jövedelem mentes sáv feletti része után három közteher megy:
- SZJA: 15%,
- TB-járulék: 18,5%,
- SZOCHO: 13%.
Főállású egyéni vállalkozóként azonban a TB-járuléknak és a SZOCHO-nak minimum-alapja van: akkor is legalább a minimálbér (322.800 Ft/hó), illetve végzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum (373.200 Ft/hó) szerint fizetsz, ha az adott hónapban kevesebb (vagy nulla) volt a jövedelmed (Tbj. 40. §). A SZOCHO minimum-alapja 2026-tól ugyanez az összeg — a korábbi 112,5%-os szorzót eltörölték (Szocho tv. 2. §).
Mellékállásban (heti 36 órás munkaviszony mellett) nincs minimum — ott tényleg csak a mentes sáv feletti valós jövedelem után fizetsz.
Nyugdíjasként (saját jogú öregségi nyugdíj mellett, vagy korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjasként) kiegészítő tevékenységet folytatsz: TB-járulékot és SZOCHO-t egyáltalán nem fizetsz, csak SZJA-t (Tbj. 4. § 11. pont, Szocho tv. 5. §).
Határidők, amiket érdemes bevésni
- Negyedéves SZJA-előleg: a negyedévet követő hónap 12-ig.
- Negyedéves járulékbevallás (2658-as, havi bontásban): a negyedévet követő hónap 12-ig — 2026-tól főállásban is negyedéves; nyugdíjasként nincs.
- Éves SZJA-bevallás: a következő év május 20-ig.
Bevételi plafon
Az átalányadó 2026-ban az éves minimálbér tízszereséig, azaz 38.736.000 Ft bevételig választható (kiskereskedőknek ötvenszereséig, 193.680.000 Ft-ig; Szja tv. 50. §). Túllépésnél visszamenőleg a tételes költségelszámolás szabályai szerint adózol — ezt tényleg érdemes elkerülni.
Mikor NEM éri meg az átalányadó?
Az átalányadó akkor fordul kedvezőtlenre, ha a TÉNYLEGES költséghányadod tartósan meghaladja a törvényit. Öt tipikus helyzet:
- Továbbszámlázol. Hirdetési keret, alkatrész, licenc, alvállalkozói díj: a teljes összeg a te bevételed, és nem vonható le.
- Nagy értékű eszközparkkal dolgozol. Fuvarozás, fotózás, videó: a jármű és a gép amortizációja elvész.
- Alkalmazottad van. A bér és a járulékai igazolt költségek — átalányadóban nulla.
- Bérleti díjat fizetsz. Műhely, üzlet, iroda.
- Magas anyagköltségű, alacsony árréses munkát végzel. Beépített bútor, gépjárműjavítás alkatrésszel.
A gyakorlati teszt: add össze az elmúlt 12 hónap, vállalkozás nevére szóló, számlával igazolt kiadásait, és oszd el a bevétellel. Ha az arány tartósan a törvényi költséghányad fölött van — és a különbség többszöröse egy könyvelő éves díjának —, érdemes a tételes költségelszámoláson gondolkodni.
Az átalányadó és az ÁFA két külön kérdés
Az átalányadó a JÖVEDELEMADÓDAT rendezi, az alanyi adómentesség pedig az ÁFÁ-t. A kettő független: átalányadósként lehetsz ÁFA-körös, és lehetsz alanyi adómentes is.
Ez azért fontos, mert a két keret is külön él, és eltérő nagyságú:
| Keret | Mire vonatkozik? | |
|---|---|---|
| Átalányadó | 38.736.000 Ft | Jövedelemadózási mód |
| Alanyi adómentesség | 20.000.000 Ft | ÁFA-mentesség |
A gyakorlatban az ÁFA-keret telik be előbb — jóval az átalányadós plafon előtt. Sok vállalkozó ezt csak akkor veszi észre, amikor már ÁFA-körbe kellett volna lépnie, és utólag kell rendeznie a számlákat.
Évközi kezdés: az arányosítás
Ha nem január 1-jén kezded a vállalkozást, a keretedet arányosítani kell a működés hónapjaira. Egy július 1-jén induló vállalkozásnál az átalányadós keret a teljes összeg fele.
Ugyanez igaz az SZJA-mentes sávra is: az éves 1.936.800 Ft nem jár teljes egészében annak, aki fél évet működött.
Ami viszont NEM arányosítható: a TB-járulék és a szocho minimum-alapja. Azt minden megkezdett hónapra meg kell fizetni, akkor is, ha abban a hónapban nem volt bevételed.
A három leggyakoribb hiba
1. „Majd év végén megnézem a keretet.” Az átalányadó pénzforgalmi szemléletű: a decemberben átvett előleg már az adott év bevétele, akkor is, ha a teljesítés januárban lesz. A keretet folyamatosan kell figyelni, nem visszamenőleg.
2. „Nincs bevételem, tehát nem fizetek.” A főfoglalkozású egyéni vállalkozó minimum-járulékai bevételtől függetlenül járnak. Ez a leggyakrabban meglepetésként érő tétel az első évben.
3. „A kedvezőbb költséghányadot részben is használhatom.” Nem. A 80%-os és a 90%-os hányad KIZÁRÓLAGOSSÁGI feltételhez kötött: egyetlen, a listán kívüli számla az EGÉSZ adóévre az általános kategóriába sorol vissza, visszamenőleg.
A Zappla a kiállított számláidból és nyugtáidból élőben számolja az átalányadós kereteidet és a negyedéves SZJA-előlegedet, a főképernyőn pedig mindig látod a becsült adóterhedet — így hónapról hónapra tudod, mennyit tegyél félre.
Ne maradj le az adóváltozásokról
Határidő-emlékeztető és a vállalkozókat érintő adóváltozások — havonta 1–2 levél, bármikor leiratkozhatsz.
