Új KATA 2027: mi várható a törvénytervezet szerint

Önálló törvény szabályozná az egyéni vállalkozók tételes adóját 2027. január 1-jétől: 2026 októberében azonban ez még törvénytervezet, nem hatályos jog. A Pénzügyminisztérium 2026. október 6-án tette közzé a normaszöveget és az indokolást társadalmi egyeztetésre, a véleményezés határideje 2026. október 14. volt — a javaslatot az Országgyűléshez ekkor még nem nyújtották be. A tervezet szerint a tételes adózást az egyéni vállalkozók szélesebb köre választhatná: a főfoglalkozásúak mellett a nem főfoglalkozásúak is — heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozók, nappali tagozatos hallgatók, nyugdíjasok —, és a kisadózó ismét számlázhatna kifizetőnek, vagyis cégnek. Ennek ára van: a tételes adó főfoglalkozásúnál havi 100.000 forint, nem főfoglalkozásúnál 50.000 forint lenne, az éves bevételi keret 18.000.000 Ft-ról 22 millió forintra nőne, a céges bevételt pedig 15%-os kiegészítő adó terhelné. A mai KATA 2028 végéig párhuzamosan tovább élne, új belépőt viszont már nem fogadna. A végleges szabályokat az elfogadott törvény adja: minden alábbi szám a tervezet szerinti, és a parlamenti szakaszban még változhat.

Mit tartalmaz a 2026. október 6-án közzétett tervezet?

A tervezet nem a mai KATA módosítása, hanem új, önálló törvény. A ma hatályos 2022. évi XIII. törvényt a tervezet 15. §-a helyezné hatályon kívül, de csak 2029. január 1-jei hatállyal, vagyis a két rendszer éveken át egymás mellett futna.

A tervezet szerinti menetrend:

Az indokolás szerint a cél a tételes adó újraszabályozása „a vállalkozói társadalom részéről megfogalmazott igényekre figyelemmel”.

Kinek nyitna utat az új KATA?

Az adót a tervezet szerint minden egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó választhatná, függetlenül attól, hogy főfoglalkozásúnak minősül-e — ez a legnagyobb tartalmi változás a mai állapothoz képest. Betéti és közkereseti társaság továbbra sem lehetne alanya.

A tervezet 2. §-ának 2. pontja definiálja, ki nem minősül főfoglalkozásúnak; ők fizetnék az alacsonyabb tételt. Idetartozik, aki a tárgyhó egészében legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll (a párhuzamos munkaviszonyok munkaidejét össze kell számítani), aki a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytat (tipikusan a saját jogú nyugdíjas), aki nappali rendszerű oktatásban tanul, és aki más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó.

Három kizáró feltétel ettől függetlenül is zárva tartja a kaput:

• Ingatlan-bérbeadás. Aki az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti 68.20 besorolású tevékenységből — saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből — a választás évében bevételt szerzett, kizárt (4. § (5)). Az indokolás rögzíti: a kizárás nem a tevékenység folytatásához, hanem az abból származó bevétel megszerzéséhez kapcsolódik.
• Adószámtörlés. Aki a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban adószámtörlés alá esett, vagy a bejelentéskor annak hatálya alatt áll (4. § (4)).
• Várakozási idő. Az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra nem választható újra (6. §).

Mennyibe kerülne az új KATA?

A tervezet szerint a főfoglalkozású kisadózó 2027-ben havi 100.000 forintot fizetne, a nem főfoglalkozású havi 50.000 forintot minden megkezdett naptári hónapra, teljes összegben, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig.

2028-tól a tervezet nem forintösszeget, hanem képletet ad: a főfoglalkozású tétele a megelőző év első napján érvényes minimálbér szocho- és tb-járulék-tartalma lenne, ezer forintra kerekítve, a nem főfoglalkozásúé ugyanennek a minimálbérnek az szja-tartalma. A 2028-as forintösszeg ma nem mondható meg, mert a 2027-es minimálbérről 2026 őszén nincs megállapodás, a NAV a tárgyév január 12-éig tenné közzé (7. § (12)).

Van néhány hónap, amelyre nem keletkezne tételes adó: ha a kisadózó a hónap egészében táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít, fogvatartott, vagy szünetelteti a tevékenységét (7. § (8)). A szünetelésnél van kivétel: ha közben mégis bevételt szerez, az adó jár.

A cikk alatti KATA-kalkulátor a ma hatályos KATA-t számolja (havi 50.000 Ft, 18.000.000 Ft-os keret), nem a tervezetet — arra jó, hogy a mostani terhedet összevesd a fentiekkel.

Mi a 15%-os kiegészítő adó, és mikor kell fizetni?

A kiegészítő adó a céges számlázás ára: a kisadózó a kifizetőtől — belföldi vagy külföldi kifizetőtől — termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerzett bevétele után fizetné, de csak akkor, ha e bevétel 15%-a meghaladja az adóévben fizetendő tételes adót; a fizetendő összeg a különbözet (8. § (1)–(2)).

Ebből küszöb adódik. Főfoglalkozásúnál az évi 1.200.000 forintos tételes adónak 8.000.000 forint kifizetői bevétel felel meg — eddig nem keletkezne kiegészítő adó. Nem főfoglalkozásúnál a 600.000 forintos tétel 4.000.000 forintos küszöböt jelent. Ezek saját számítások a tervezet 7–8. §-a alapján; a küszöböket maga a tervezet nem nevezi meg.

Főfoglalkozású kisadózóra, teljes adóévre, kizárólag kifizetőtől származó bevétellel:

Két részletszabály fontos. A kifizetői bevételt a 22 milliós keret számításánál is figyelembe kell venni (8. § (4)); a keretet meghaladó rész viszont nem tartozik a kiegészítő adó alapjába, arra kizárólag a 40%-os különadó jut (8. § (5)). Ugyanazt a bevételrészt tehát nem sújtaná egyszerre mindkét adó. A magánszemélyektől származó bevétel pedig egyáltalán nem alapja a kiegészítő adónak: aki kizárólag lakossági vevőknek számláz, a tételes adón felül csak a keret túllépésekor fizetne többet.

Mikor szűnne meg az adóalanyiság?

A tervezet 5. §-a hét megszűnési okot sorol fel, és kettő érdemel külön figyelmet: ezek a munkaviszony kiváltását hivatottak megakadályozni.

Az egy-megrendelő korlát. Ha a kisadózó az adóévben ugyanattól a kifizetőtől vagy külföldi kifizetőtől — és az ezzel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyektől — együttesen megszerzett bevétele eléri az összes bevételének az 50%-át, az adóalanyiság az adóév utolsó napjával megszűnik (5. § (1) g)); a körülményt a következő év január 15-éig kell bejelenteni. Ez nem hat vissza: az év végéig a kisadózás szabályai élnek.

A volt munkáltató szabálya szigorúbb. Ha a kisadózó a munkáltatójától, vagy a munkaviszonya megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától — illetve ezek jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától — szerez kifizetői bevételt, az adóalanyiság a bevétel megszerzését megelőző nappal szűnik meg (5. § (1) f)), a bevételt pedig 15 napon belül be kell jelenteni. Itt tehát visszamenőleg esik ki a vállalkozó.

Mindkét szabálynál a tervezet átlátja a közvetett konstrukciót: ha a bevétel más személytől érkezik, de a teljesítés ténylegesen a volt munkáltató vagy az említett kifizető részére történik, a bevételt tőle származónak kell tekinteni (5. § (2)). Az indokolás példaként a munkaerő-közvetítő céget nevezi meg.

A további okok: ingatlan-bérbeadásból származó bevétel, számla- vagy nyugtaadás elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott vagy igazolatlan eredetű áru miatti mulasztási bírság, az év utolsó napján fennálló, 100 ezer forintot meghaladó végrehajtható adótartozás (megfizetéssel elhárítható), az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése és a saját bejelentés.

Mit kapna a kisadózó a tételes adóért?

A tételes adó a tervezet 9. §-a szerint kiváltaná a vállalkozói szja-t és az osztalékalap utáni adót vagy az átalányadót, a saját maga után fizetendő szja-t és tb-járulékot, valamint a szochót. Amit nem: az alkalmazottak közterheit és a helyi iparűzési adót — ez utóbbinál viszont az egyszerűsített adóalap-megállapítás továbbra is választható lenne (18. §). Az IPA-számítást az iparűzési adó egyéni vállalkozóknak cikkünk tárgyalja.

A társadalombiztosításnál éles a különbség a két státusz között:

• A főfoglalkozású kisadózó biztosított lenne, és a Tbj., valamint a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény szerinti valamennyi ellátásra jogosultságot szerezne; az ellátások alapja 2027-ben havi 317 ezer forint, 2028-tól a tárgyévi minimálbér (10. § (1)).
• A nem főfoglalkozású kisadózó nem minősülne biztosítottnak (10. § (2)). Nyugdíjasnál és nappali tagozatos hallgatónál ez jellemzően nem veszteség, mert más jogcímen biztosítottak, de azt jelenti, hogy az 50.000 forintos havi tétel tisztán adó, nyugdíjalap-képzés nélkül.

Egy részlet, ami hitelkérelemnél számít: a jövedelemigazolásnál a kisadózó jövedelme az utolsó bevallott bevételének 60%-a lenne (10. § (4)).

Mi lenne a mai katásokkal 2027-ben és 2028-ban?

A mai KATA nem szűnne meg azonnal, de bezárulna: a tervezet 29. §-a szerint 2026. december 31-ét követően a 2022. évi XIII. törvényt csak az alkalmazhatná, aki 2026. december 31-én már az adó alanya volt, és azóta sem esett ki. Aki marad, annak a tételes adója emelkedne.

Itt érdemes megállni egy gyakori félreértésnél. Több összefoglaló úgy fogalmaz, hogy „2027-ben 75.000 forintot fizet, aki csak magánszemélyeknek számláz”. A normaszöveg pontosabb: a 75.000 forint a tervezet 30. § a) pontja szerint a mai Kata tv.-ben maradók emelt tétele, nem az új rendszer egyik sávja. Az új törvényben nincs 75.000 forintos tétel. A kettő összekeverése 2027-re rossz tervezéshez vezet.

A tervezet áthidaló szabályt is ad (16. § (2)): ha a mai KATA-ban maradó vállalkozó kifizetőtől szerez bevételt — és emiatt a mai szabályok szerint kiesik —, de az új adóalanyiság választását 15 napon belül bejelenti, az új adóalanyisága már a bevétel megszerzésének napjával létrejönne.

1. január 1-jétől automatikus az átmenet: aki 2028. december 31-én még a mai KATA alanya, külön bejelentés nélkül az új törvény szerinti főfoglalkozású kisadózóvá válna. Aki nem minősül annak, 2029. január 15-éig jelenti be; aki pedig egyáltalán nem akar így adózni, 2028. december 31-éig kiléphet (17. § (1)–(3)).

Milyen döntési határidők jönnének?

A 2027-es belépés bejelentési nyitányán (2026. december 1.) túl a tervezet szerinti naptár:

A hatályos váltási határidőket az adózási forma váltásának határidői cikkünk foglalja össze. A tervezet 3. §-a egy könnyítést is ad: az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha a vállalkozó az adóévre korábban átalányadózást választott.

Mi az, amit a tervezet nem rendez?

Egy társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveg nem végleges, és néhány ponton láthatóan nyitott marad — a parlamenti szakaszban pont ezek változhatnak.

• A 2028-as forintösszegek. A tételes adó 2028-tól a 2027. január 1-jei minimálbérhez kötődne, amiről 2026 őszén nincs megállapodás. Aki 2028-ra forintösszeggel tervez, becslést használ. Ugyanez igaz az átalányadó 2027-es értékhatáraira — erről az átalányadó teljes útmutatója ír.
• A számlán való jelölés. A tervezet nem ír elő feltüntetési kötelezettséget a kisadózói minőségre. Hogy ez szándékos-e, nem derül ki.
• A 2026-ról 2027-re átnyúló bevételek. A tervezet rendezi az szja-s időszakból való belépést (13. § (2)) és a 2028-ról 2029-re való átmenetet (17. § (5)), a mai KATA-ból 2027. január 1-jével átlépők bevétel-elhatárolására viszont nem ad kifejezett szabályt.
• A két korlátozó szabály együtthatása. Nem egyértelmű, hogyan alakul a kiegészítő adó annál, akinek az adóalanyisága az 50%-os szabály miatt szűnik meg az év utolsó napjával.
• Maga az elfogadás. A javaslat nincs benyújtva, és az őszi adócsomag további elemei is módosíthatják a képet.

Egy egybeesés viszont már ma látszik: az alanyi adómentesség értékhatára 2027-ben szintén 22 millió forint — ez hatályos törvényben szerepel. A két szabály külön él, az egyik az szja, a másik az áfa oldalán, de 2027-ben ugyanaz a szám a plafon mindkét irányban. Erről az alanyi adómentesség és a 20 milliós keret cikkünk szól.

Ha a tét az, hogy 2027-ben a tételes adó vagy az átalányadó éri-e meg jobban, arra külön, forintos összevetést írtunk: KATA vagy átalányadó 2027-ben. A 2026-os állapotot a KATA vagy átalányadó cikkünk tárgyalja.

Gyakori kérdések

Hatályos már az új KATA?

Nem. A kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló szöveg törvénytervezet, amelyet a Pénzügyminisztérium 2026. október 6-án bocsátott társadalmi egyeztetésre, 2026. október 14-i véleményezési határidővel; benyújtva 2026 októberének közepén még nem volt. A tervezet szerint a törvény 2026. december 1-jén lépne hatályba, az érdemi rendelkezések 2027. január 1-jétől. Addig a 2022. évi XIII. törvény szerinti KATA az irányadó, havi 50.000 Ft-os tételes adóval és 18.000.000 Ft-os kerettel.

Számlázhatnék cégnek az új KATA-ban?

A tervezet szerint igen, miközben ma az ilyen bevétel megszünteti a kisadózói jogállást. A kifizetői bevételt 15%-os kiegészítő adó terhelné, amelybe az éves tételes adó beszámít: főfoglalkozásúnál 8.000.000 forint éves céges bevételig nem keletkezne többletadó. Két korlát megmaradna: ha az éves bevétel legalább fele egyetlen kifizetőtől és kapcsolt vállalkozásaitól származik, az adóalanyiság az adóév utolsó napjával megszűnne; a munkáltatótól vagy a 24 hónapon belüli volt munkáltatótól szerzett bevétel pedig azonnal kiejtene.

Nyugdíjasként vagy diákként megérné katázni?

A tervezet szerint választhatnák, havi 50.000 forintos tételes adóval — hogy megéri-e, az a bevételtől és a vevőkörtől függ. Egy különbséggel érdemes számolni: a nem főfoglalkozású kisadózó nem minősülne biztosítottnak, és tb-ellátásra sem szerezne jogosultságot, vagyis a havi tétel tisztán adó. Nyugdíjasnál és nappali tagozatos hallgatónál ez jellemzően nem veszteség, mert más jogcímen biztosítottak. A forintos összevetést a KATA vagy átalányadó 2027-ben cikkünkben találod.

Mi lesz velem, ha ma katás vagyok?

Maradhatsz a mai rendszerben 2028. december 31-ig, de a tételes adód a tervezet szerint 2027-ben 75.000, 2028-ban 100.000 forintra emelkedne, a 18.000.000 Ft-os kereted és a céges számlázás tilalma viszont változatlan maradna. Átléphetsz az új rendszerbe is: a bejelentést 2026. december 1-jétől lehetne megtenni, az adóalanyiság ekkor 2027. január 1-jén jönne létre. 2029-től az átsorolás automatikus, hacsak 2028. december 31-éig másként nem nyilatkozol.

Jogszabályi háttér

Forrás: a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló 2026. évi … törvény tervezete (Pénzügyminisztérium, közzétéve 2026. október 6-án a kormany.hu dokumentumtárában: normaszöveg és indokolás, véleményezési határidő 2026. október 14.). A hivatkozott §-ok a tervezet §-ai; a végleges szöveget az elfogadott törvény adja.

• Tervezet 2–6. § — a főfoglalkozású kisadózó (2. § 2.) és a kifizetőtől származó bevétel (2. § 9.) fogalma, az adóalanyiság keletkezése, a kizáró feltételek (4. § (4)–(5)), a megszűnési okok (5. § (1) a)–g)), a közvetett konstrukció átlátása (5. § (2)), a 12 hónapos várakozási idő (6. §)
• Tervezet 7–8. § — a tételes adó mértéke és esedékessége, a 40%-os különadó és a 22 millió forintos keret, a mentesülő hónapok, a NAV közzététele, valamint a 15%-os kiegészítő adó a keretbe számítás ((4)) és a keret feletti rész kizárása ((5)) szabályával
• Tervezet 9–12. § — a kiváltott közterhek, a tb-ellátások alapja és a nem főfoglalkozású kisadózó biztosítotti jogállásának hiánya (10. § (1)–(2)), a jövedelemigazolás 60%-os szabálya (10. § (4)), a bevallás és a nyilvántartás
• Tervezet 14–18. § és 29–30. § — a hatályba léptetés, a Kata tv. hatályon kívül helyezése 2029. január 1-jével, az átmeneti rendelkezések, a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 52. § 22. h) pontjának kiegészítése, a Kata tv. új 15/A. §-a és a 7. § (1), 9. § (1) bekezdésének szócseréje
• 2022. évi XIII. törvény — a ma hatályos KATA: 7. § (1) az 50.000 Ft-os tételes adó, 7. § (5) a 18.000.000 Ft-os keret, 9. § (1) a 108.000 Ft-os ellátási alap, 5. § (1) g) a kifizetői bevétel miatti megszűnés
• Áfa tv. 188. § (2) — az alanyi adómentesség értékhatára: 2026-tól 20.000.000 Ft, 2027-től 22 millió forint (hatályos szabály, nem a tervezet része)

Ez a cikk a 2026. október 13-án elérhető tervezetszöveget és a hatályos jogszabályokat tükrözi. Tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak; a saját helyzetedet könyvelővel egyeztesd.