Átalányadó 2026–2027: útmutató egyéni vállalkozóknak

Az átalányadó az egyéni vállalkozók egyszerűsített szja-módszere: nem a tényleges költségeidet számolod el, hanem a bevételedből egy törvényben rögzített költséghányadot vonsz le, és csak a maradék után adózol. 2026-ban a költséghányad három szinten áll: 45% az általános esetben, 80% a törvényben tételesen, ÖVTJ-kóddal felsorolt ipari, mezőgazdasági és szolgáltatási tevékenységeknél, 90% a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél — a vendéglátás nélkül. Ami a levonás után marad, az az átalányban megállapított jövedelem: ennek az éves minimálbér felét — 2026-ban 1.936.800 forintot — meg nem haladó része adómentes. A fölötte lévő rész után 15% szja-t fizetsz, és ugyanez a jövedelem a járulékalap is: 18,5% tb-járulék és 13% szociális hozzájárulási adó terheli, főfoglalkozásúként havonta legalább a minimálbér (szakképzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimum) után. Átalányadózó addig maradhatsz, amíg az éves bevételed nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, 2026-ban a 38.736.000 forintot; kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél az ötvenszeresét, 193.680.000 forintot. 2027. január 1-jétől az általános költséghányad 45%-ról 50%-ra emelkedik, a 80%-os és a 90%-os változatlan marad. Az anyagi szabályokat az Szja tv. 50–57. §-a és 8. számú melléklete tartalmazza.

Mi az átalányadó, és kinek való?

Az átalányadó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA) alternatívája: a két adózási mód közül adóévenként, az adóév egészére választhatsz, és az átalányadózás kizárólag a teljes egyéni vállalkozói tevékenységre választható — nem lehet az egyik tevékenységedre átalányban, a másikra tételesen adózni.

A lényegi különbség a költségekben van. A VSZJA-nál minden elszámolható kiadásodat számlával igazolod, és a bevétel mínusz tényleges költség után adózol. Átalányadózóként nem gyűjtesz költséget: a törvény mondja meg, a bevételed hány százalékát tekinti költségnek. Ha a valós költséghányadod ennél alacsonyabb — tipikusan a szolgáltató, tanácsadó, oktató, fejlesztő esetében —, az átalányadó kedvezőbb. Ha magasabb, a tételes elszámolás. Erről a mérlegelésről külön cikkünk szól: mit lehet leírni költségként.

Az adminisztráció is egyszerűbb. Az átalányadózó — ha az áfalevonási jogát nem érvényesíti — csak bevételi nyilvántartást vezet, vagyis a pénztárkönyv bevételi adatait. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a számláidat kidobhatod: a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásaidról szóló számlákat és bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizned. Hogy miért, arra a megszűnésről szóló résznél visszatérünk — ott derül ki, hogy ez nem formalitás.

Egy fontos tévhitet érdemes rögtön eloszlatni: az átalányadózás választásához már nem kell vizsgálni a megelőző adóév bevételét. 2023. január 1. óta a tárgyévet megelőző évi bevétel összegétől függetlenül választható. A 2023 előtti, részletes bevételi feltételrendszer sok helyen máig fellelhető, de az már nem hatályos szabály.

Melyik költséghányad jár neked?

A költséghányadot nem a bejelentett tevékenységed dönti el, hanem az, hogy ténylegesen mely tevékenységből származott a bevételed — az általad kiállított bizonylat alapján. Ez az egy mondat több vitát old meg, mint az egész besorolási lista: ha a bejelentett tevékenységed szerint asztalos vagy, de a bevételed tanácsadásból jött, arra a bevételre az általános költséghányad jár.

Az „adómentes bevételi sáv” azt a bevételi szintet mutatja, ameddig a keletkező jövedelem még belefér az 1.936.800 forintos adómentes részbe, tehát szja-t nem kell fizetned. A 45%-hoz tartozó 3.521.455 forintot a NAV hivatalosan is közli; a másik két számot az adómentes jövedelemrészből vezettük le (1.936.800 / 0,20, illetve 1.936.800 / 0,10) — ezeket a NAV külön nem publikálja, tehát saját számításnak tekintendők.

A 80%-os körbe tartozik többek között a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a bányászat, az építőipari kivitelezés és a speciális szaképítés, a feldolgozóipar (a bérmunka és az egyéb sokszorosítás kivételével), az ipari gép és eszköz javítása, a gépjárműjavítás, a személyi és háztartási cikkek, valamint a számítógép és kommunikációs eszköz javítása, a taxis személyszállítás, a sofőrszolgálat, a közúti áruszállítás, a fényképészet, a mosás-tisztítás, a fodrászat és szépségápolás, a hobbiállat-gondozás, a vendéglátás, a járművezető-oktatás és a postai közreműködői tevékenység. A besorolásnál az ÖVTJ'24 2024. október 31-én hatályos rendje az irányadó. A kódszintű, teljes listát és a határesetek kezelését a tevékenységek és költséghányadok 2026 cikkünk tartalmazza.

Két csapda érdemel külön figyelmet.

A vendéglátás nem 90%-os. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységre járó 90%-os költséghányadból a vendéglátás (ÖVTJ'24 56) ki van véve — az a 80%-os körbe tartozik. Aki étteremben, büfében, cukrászdában gondolkodik 90%-ban, rosszul tervez.

A „kizárólag” szó szigorú. A 90%-os költséghányad és a hozzá tartozó ötvenszeres értékhatár csak annak jár, aki kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján végzett postai közreműködői tevékenységgel kiegészítve. Egyetlen forint más tevékenységből származó bevétel visszadob az általános szabályokra.

És egy időzítési szabály, ami miatt év közben érdemes figyelni: ha a tevékenységed úgy változik, hogy a korábbinál alacsonyabb költséghányadra leszel jogosult, akkor a változást megelőzően keletkezett bevételeidre is csak az alacsonyabbat alkalmazhatod. A rontás tehát visszahat az egész évre.

Mik a 2026-os kulcsszámok?

Az átalányadó szinte minden forintösszege a minimálbérből származik, ezért évente automatikusan mozog. 2026-ban a havi minimálbér 322.800 forint, a garantált bérminimum 373.200 forint (a 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján), az éves minimálbér pedig ennek tizenkétszerese: 3.873.600 forint.

Összehasonlításul 2025-ben az éves minimálbér 3.489.600 forint volt, az általános értékhatár 34.896.000 forint, a kiskereskedelmi 174.480.000 forint, az adómentes jövedelemrész 1.744.800 forint, a legalacsonyabb költséghányad pedig 40%.

Két apró, de pénzben mérhető változás 2026-ban: megszűnt a szocho minimum adóalapjánál a 112,5 százalékos szorzó, így a tb-járulék és a szocho minimumalapja egységesen a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) 100 százaléka; a vállalkozói jövedelem szerint adózók pedig átálltak a negyedéves járulékbevallásra, amit az átalányadózók eddig is így csináltak.

Az adómentes jövedelemrésznél van egy kedvező részletszabály: nem kell arányosítani. Ha év közben térsz át átalányadózásra, akkor is a teljes 1.936.800 forintos határral számolhatsz. A bevételi értékhatárt viszont igen: a tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető vállalkozó időarányosan veheti figyelembe — és ebből a szempontból év közben kezdőnek számít az is, aki az áttérést közvetlenül megelőzően katás volt.

Egy további, ritkán emlegetett szabály: a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás összege megemeli a bevételi értékhatárokat. A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatás ellenben nem vállalkozói bevétel, arra az önálló tevékenység szabályai vonatkoznak.

Mi változik 2027-ben, és mi az, ami még nem tudható?

1. január 1-jétől az általános költséghányad 45%-ról 50%-ra emelkedik — ez hatályos törvényben van, a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény 3. § b) pontjában. A 80%-os és a 90%-os költséghányad nem változik: a törvény szövege kizárólag a „40 százalék” → „45 százalék” → „50 százalék” szócserét tartalmazza.

Az 50%-os költséghányadnak van egy elegáns következménye, amit akkor is ki lehet mondani, ha a 2027-es minimálbért még nem ismerjük: mivel a jövedelem ekkor pontosan a bevétel fele, az adómentes jövedelemrész pedig az éves minimálbér fele, az adómentes bevételi sáv 2027-ben pontosan az éves minimálbérrel lesz egyenlő. Bármennyi is legyen az.

Mert a 2027-es minimálbér összege 2026 szeptemberében még nincs meg: nincs bérmegállapodás és nincs kormányrendelet. A 2024 novemberében kötött hároméves bérmegállapodás makrogazdasági feltételei megdőltek, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tárgyalásai 2026 szeptemberében indultak újra. A megállapodás eredetileg 374.600 forintot vetített előre 2027-re, a szakszervezetek az átlagkereset felét, nagyjából 380 ezer forintot céloznak, a munkáltatói oldal ennél kevesebbet. Hogy a megállapodásban szereplő szám nem norma, arra friss precedens van: ugyanez a megállapodás 2026-ra 328.600 forintot vetített előre, a tényleges minimálbér viszont 322.800 forint lett.

Ez az aszimmetria a tervezés szempontjából fontos. Az áfamentességi határ 2027-re és 2028-ra is fix összeggel (22, illetve 24 millió forint) szerepel a törvényben, tehát biztosan tudsz vele számolni. Az átalányadó értékhatárai viszont szorzós szerkezetűek, és a 2026 végén megalkotandó minimálbér-rendelettől függenek. Ráadásul a 2026 őszi adócsomag tartalma 2026 szeptemberében még nem ismert, ezért minden 2027-es állítás a jelenleg hatályos jog szerint értendő.

Hogyan számolódik az adó lépésről lépésre?

Öt lépés, ebben a sorrendben:

1. Bevétel — az adóévi vállalkozói bevételed.
2. Költséghányad levonása — a levonás után a bevétel 55, 20, illetve 10 százaléka marad meg jövedelemként (45%-os költséghányadnál a bevétel 55%-a, 80%-osnál 20%-a, 90%-osnál 10%-a).
3. Adómentes rész levonása — a jövedelem 1.936.800 forintot meg nem haladó része adómentes.
4. Szja — a maradék 15%-a.
5. Tb-járulék és szocho — a göngyölítéses módszerrel megállapított, szja-köteles jövedelem után 18,5%, illetve 13%, főfoglalkozásúnál havonta legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) után.

A göngyölítés azt jelenti, hogy a járulékalapot negyedévente az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig halmozott, szja-köteles jövedelemből számolod, csökkentve a korábbi negyedévek járulékalapjával, majd elosztva annyi hónappal, ahány hónapban a biztosítási jogviszonyod a negyedévben fennállt. Éves szinten ez ugyanoda fut ki, mint az alábbi példa — év közben, egyenetlen bevételnél viszont eltérhet, és a havi minimum miatt az éves összeg magasabb is lehet. A negyedévről negyedévre való, pontos levezetést az átalányadó 2026: kalkuláció és szabályok cikkben találod, gyors becsléshez pedig ott van az átalányadó-kalkulátor.

Kidolgozott példa: főfoglalkozású tanácsadó, 12 millió forint bevétel

Tegyük fel, hogy főfoglalkozású egyéni vállalkozóként marketingtanácsadást végzel, tehát az általános, 45%-os költséghányad jár, és 2026-ban 12.000.000 forint bevételed lesz.

A teljes közteher ebben a példában a bevétel 18,1 százaléka. Két dolgot érdemes kiolvasni belőle.

Az első: a járulékalap itt a tényleges adóköteles jövedelem, mert a 4.663.200 forint magasabb, mint a minimálbér éves összege (322.800 × 12 = 3.873.600 Ft). Ha a főtevékenységed legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igényel, a minimum a garantált bérminimum, tehát 373.200 forint havonta — ilyenkor az éves minimum 4.478.400 forint, és a példa még mindig a tényleges jövedelemmel számol, de már szűkösen.

A második: a minimum havi szinten él, nem évesen. Ha az év első felében alig van bevételed, a minimum akkor is fut, és ezt a második félév erős hónapjai már nem írják vissza.

Ellenpélda: mellékállású bútorgyártó, 8 millió forint bevétel

Ugyanez a szerkezet egészen máshogy néz ki, ha heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozol, és 80%-os költséghányadú tevékenységet végzel — a bútorgyártás a feldolgozóipari (ÖVTJ'24 10–32) körbe tartozik. 8.000.000 forint bevételnél a jövedelem 8.000.000 × 0,20 = 1.600.000 forint, ami nem éri el az 1.936.800 forintos adómentes jövedelemrészt. Szja: nulla. Mivel mellékállásúként nincs minimum járulékalap, és a járulékot a ténylegesen szja-köteles jövedelem után fizeted, a tb-járulék és a szocho is nulla — a negyedéves bevallást viszont akkor is be kell adnod.

Ugyanez a 8 millió forint bevétel 45%-os költséghányad mellett 4.400.000 forint jövedelmet adna, és már szja-t és járulékot is fizetnél belőle. A besorolás tehát nem formai kérdés.

Miben más a főállású, a mellékállású és a nyugdíjas vállalkozó?

A három státusz ugyanazt a jövedelmet számolja ki, de a járulékoldalon máshol áll meg.

A főfoglalkozású vállalkozónál itt a legélesebb feszültség az egész rendszerben: az adómentes jövedelemrész a járulékfizetés alól nem mentesít. A NAV információs füzete ezt szó szerint kimondja — nem mentesülsz a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetés alól abban a hónapban sem, amikor kizárólag adómentes átalányjövedelmet szereztél. Vagyis a „3,5 millióig nem adózol” mondat csak az szja-ra igaz, a havi minimumjárulék akkor is fut.

Néhány további részlet, ami a gyakorlatban visszatér:

• A heti 36 órás munkaviszony megítélésénél az egyidejűleg fennálló több munkaviszony munkaidejét össze kell számítani.
• A mellékállásúnak a negyedéves járulékbevallást akkor is be kell nyújtania a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig, ha nulla a fizetendő járuléka — a biztosítási jogviszonya miatt adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn.
• Nyugdíjasnál egy kivétel van a mentesség alól: az anyák kedvezményét érvényesítő, saját jogú nyugdíjas vállalkozónak szochót kell fizetnie a kedvezmény alapját képező átalányjövedelemnek az éves átlagkereset négyszeresét — 2026-ban 34.356.720 forintot — meghaladó része után.
• Szünetelésnél, ha a szünetelés a hónap minden napjára kiterjed, nincs tb-járulék és szocho. Ha nem a teljes hónapot érinti, arányosításnak („harmincadolásnak”) nincs helye: a szüneteléssel nem érintett napokra a teljes havi minimálbér után kell fizetni. Kivétel a 2024. január 1-jén már folyamatban lévő, 2026-ban is tartó szünetelés, ahol még a 2023. december 31-én hatályos arányosítási szabályok élnek.
• Családi járulékkedvezményt év közben is érvényesíthetsz: a havi összegét a negyedéves járulékbevallásban kell bevallanod, és a kedvezmény az adómentes jövedelemrésszel egyező járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.

Hogyan választhatod az átalányadót?

Négy úton, attól függően, honnan indulsz.

1. Tevékenységet most kezdesz. Az átalányadózást a tevékenység megkezdésekor kell bejelentened. A bejelentés 2026. február 19-től a NAV Ügyfélportáljának Vállalkozói Ügysegédjén történik; a régi Webes Ügysegéden 2026. március 1-jén 23:59-ig lehetett új ügyet indítani.
2. Már működő vállalkozó vagy. Az átalányadózás választásáról az előző évre benyújtott szja-bevallásodban nyilatkozol, és a nyilatkozat visszavonásig érvényes, tehát évente nem kell megismételni. A NAV tájékoztatása szerint a 2026-os átalányadózás választását a 2026. május 20-ig benyújtandó 25SZJA bevallásban lehetett jelezni.
3. Katából lépsz át év közben. A kata-alanyiság megszüntetésének bejelentésével egyidejűleg, a T101E adatlapon jelentheted be az átalányadózás évközi választását, ha a bejelentés időpontjában megfelelsz a feltételeknek. A két rendszer összevetéséhez a kata vagy átalányadó cikkünk ad támpontot.
4. Átalányadózóként meg akarod szüntetni. Ugyanott, az előző évről szóló szja-bevallásban nyilatkozol a megszüntetésről is: a 2025-ös, 2026. május 20-ig beadott bevallásban tett jelölés a 2026-os adóévre szünteti meg az átalányadózást (NAV 25SZJA kitöltési útmutató).

A határidők pontos naptárát — melyik döntést meddig lehet meghozni — az adózási forma váltásának határidejeiről szóló cikkünk tartalmazza.

Mikor szűnik meg az átalányadózás, és mi történik utána?

Három tipikus ok van: túlléped a bevételi értékhatárt, magad szünteted meg, vagy a NAV számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért mulasztási bírságot állapít meg a terhedre.

Az értékhatár túllépésének a következménye szigorúbb, mint amire sokan számítanak: az átalányadózásra való jogosultság az adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg, vagyis a teljes adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint adózol, tételes költségelszámolással. Nem a túllépés utáni bevételre, hanem január 1-jétől mindenre.

Ezért van jelentősége a korábban említett számlaőrzésnek. A túllépés napján haladéktalanul meg kell kezdened a részletes bevételi és költségnyilvántartás, illetve a pénztárkönyv és a szükséges részletező nyilvántartások vezetését, és az átalányadózás időszaka alatt keletkezett költségeket egy összegben be kell jegyezned a nyilvántartásba. Ha nincsenek meg a bizonylatok, a visszamenőleges tételes elszámolás elvégezhetetlen — a bevétel pedig attól még adózik. A gyakorlati átállás lépéseit az átalányadóról tételes költségelszámolásra cikkünk járja végig.

A túllépés járulékoldali kezelése (hogy a már benyújtott negyedéves járulékbevallásokat kell-e önellenőrizni, hogyan kell megosztani a túllépés hónapját, és hogy a korábban megfizetett szja-előleg, tb-járulék és szocho elszámolható-e költségként a VSZJA szerinti jövedelemszámításnál) a szakértői gyakorlatból ismert — a NAV információs füzetei ezt tételesen nem rendezik, ezért ezt a részt mindenképpen egyeztesd a könyvelőddel.

A bírság miatti megszűnésnél az Szja tv. 55. §-a a megszűnés időpontjaként a határozat véglegessé válásának napját jelöli meg. Ugyanakkor a nyilvántartási szabály szerint a jogosultság bármely ok miatti megszűnése az adóév elejéig visszamenőlegesen hat. A két rendelkezés viszonya nem egyértelmű, ezért ezt az esetet nem érdemes sablonosan kezelni.

Nem igaz, hogy négy évig ki vagy zárva

Ez a rész külön kiemelést érdemel, mert a 2023 előtti szabály sok helyen máig fennmaradt. A hatályos szabály (Szja tv. 50. § (7)): aki megszünteti az átalányadózást, vagy akinek a jogosultsága megszűnik, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhat ismét átalányadózást. A korábbi négyéves várakozási idő 2023. január 1-jével, a 2022. évi XLV. törvénnyel megszűnt.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Mivel a túllépés miatti megszűnés az adóév elejére hat vissza, egy 2026-os kiesés után a megszűnés éve 2026, az azt követő 12 hónap pedig 2027 — a legkorábbi újbóli választás tehát a 2028-as adóévre esik. Vagyis a túllépés évét követő második naptári évtől. Nem négy év, de nem is „jövőre már lehet”.

Mikor kell bevallani és fizetni?

Három külön ritmus fut párhuzamosan, és ezeket nem szerencsés összekeverni.

A 2026-os év szja-előleg-határidői ennek megfelelően: április 12., július 12., október 12., majd 2027. január 12.

Egy könnyítés az előlegnél: nem kell szja-adóelőleget megállapítanod, amíg az átalányban megállapított jövedelmed az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét (2026-ban az 1.936.800 forintot). Efölött is csak az e fölötti adóelőleg-alap után kell előleget fizetned. A járulékokra ez a könnyítés nem vonatkozik: főfoglalkozásúként a minimumalap után az első negyedévtől fizetsz.

És egy figyelmeztetés a május 20-i bevalláshoz: a NAV az egyéni vállalkozóknak is elkészíti az adóbevallási tervezetet, de azt neked ki kell egészítened a vállalkozói jövedelem adataival. A tervezet magától nem válik bevallássá.

Átalányadó és áfa: két külön döntés

Az átalányadó és az alanyi adómentesség két külön döntés, két külön törvényben, két külön értékhatárral. Az átalányadózás az Szja tv. hatálya alá tartozik (2026-ban 38.736.000 forintos, kiskereskedelemnél 193.680.000 forintos határral), az alanyi adómentesség az Áfa tv. hatálya alá (2026-ban 20.000.000 forint). Az egyik választása nem vonja maga után a másikat, és az egyik megszűnése nem szünteti meg automatikusan a másikat.

Az alanyi adómentesség határa három lépcsőben emelkedik: 2026-tól 20 millió, 2027-től 22 millió, 2028-tól 24 millió forint (2025-ben 18 millió volt). Ebből egy jellegzetes sáv keletkezik: 2026-ban 20 és 38,7 millió forint közötti bevételnél már nem lehetsz alanyi áfamentes, de még maradhatsz átalányadózó. Kiskereskedőnél a rés még nagyobb: 20 millió fölött áfás vagy, de 193.680.000 forintig átalányadózó maradhatsz.

Az áfahatár túllépésének megvan a maga külön csapdája: az Áfa tv. 191. § (2) bekezdése szerint már az az ügylet sem mentes, amelynek ellenértékével a határt átléped — tehát a küszöböt átbillentő számlát már áfásan kell kiállítanod. A részleteket, a bejelentési határidőt és az újraválasztás szabályait az alanyi adómentesség és a 20 milliós keret cikkünk tárgyalja.

Egy adminisztratív mellékhatás is van: a „csak bevételi nyilvántartást vezetsz” könnyítés akkor igaz, ha az áfalevonási jogodat nem érvényesíted. Áfásként a részletező nyilvántartások is kellenek.

Mikor nem éri meg átalányadózni?

Öt helyzetben érdemes komolyan végigszámolni az alternatívát.

1. Magas a tényleges költséghányadod. Ha alapanyagot, alvállalkozót, gépet, bérletet finanszírozol, és a valós költségeid meghaladják a törvényi hányadot, a tételes költségelszámolás kevesebb adót jelent. Ez a mérlegelés alapesete.
2. Az értékhatár közelében jársz. Mivel a túllépés az egész adóévre visszahat, a határ közelében az átalányadózás kockázatot hordoz: egy decemberi nagy megrendelés az egész évet átfordíthatja tételes elszámolásra. Ilyenkor vagy a bevétel várható alakulását tervezed előre, vagy eleve a vállalkozói jövedelem szerinti adózásban indulsz.
3. Vegyes tevékenységet végzel kiskereskedelem mellett. A 90%-os költséghányad és az ötvenszeres értékhatár „kizárólagossági” feltétele miatt egyetlen más tevékenységből származó bevétel az általános szabályokra dob vissza — és mivel az alacsonyabb költséghányadot a változást megelőző bevételekre is alkalmaznod kell, a rontás visszahat az évre.
4. Főfoglalkozású vagy, kevés bevétellel. A havi minimum járulékalap akkor is fut, ha nincs bevételed. Alacsony bevételnél az effektív teher a bevétel arányában nagyon magas lehet, és ez az átalányadó szerkezetéből következik, nem hibából.
5. A kata jobban illik a vállalkozásodhoz. Ha megfelelsz a kata feltételeinek, az összevetés nem triviális — erre külön cikkünk van: kata vagy átalányadó.

Gyakori kérdések

Igaz, hogy négy évig nem választhatom újra az átalányadót?

Nem igaz: a hatályos szabály szerint a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatod újra. A négyéves várakozási idő 2023. január 1-jével megszűnt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy 2026-os megszűnés után a legkorábbi újbóli választás a 2028-as adóév — mert a túllépés miatti megszűnés az adóév elejéig visszahat.

Kell járulékot fizetnem, ha egy hónapban nincs bevételem?

Főfoglalkozású egyéni vállalkozóként igen: a tb-járulék és a szocho alapja havonta legalább a minimálbér, illetve — szakképzettséget igénylő főtevékenységnél — a garantált bérminimum. Ez akkor is fennáll, ha kizárólag adómentes átalányjövedelmed volt. Mellékállásúként nincs minimumalap, tehát tényleges jövedelem nélkül nincs járulék; saját jogú nyugdíjasként pedig sem tb-járulékot, sem szochót nem fizetsz. A minimum alól a Tbj. több mentesülési esetet ismer — ezek közül a leggyakoribb a szünetelés: ha az a hónap minden napjára kiterjed, arra a hónapra nincs fizetési kötelezettség. A saját helyzetedet ezért érdemes tételesen ellenőriztetni.

Mennyi lesz a 2027-es bevételi értékhatár?

Forintban ma nem mondható meg, mert az érték az éves minimálbér tízszerese, a 2027-es minimálbérről pedig 2026 szeptemberében nincs megállapodás és nincs kormányrendelet. Ami biztos: a szorzó változatlan (általános esetben 10×, kizárólag kiskereskedelemnél 50×), az adómentes jövedelemrész az éves minimálbér fele marad, az általános költséghányad pedig 50%-ra emelkedik. Aki 374.600 forintos 2027-es minimálbérrel számol, egy 2024-es megállapodás előrejelzését használja, nem hatályos szabályt.

Ha kiesek az átalányadóból, elveszítem az alanyi áfamentességemet is?

Nem: a két státusz független egymástól, külön törvény, külön értékhatár. Az szja-értékhatár (2026-ban 38.736.000 Ft) túllépése a szja-adózási módodat fordítja át VSZJA-ra, az áfastátuszodhoz nem nyúl. Fordítva ugyanez: a 20 milliós áfahatár átlépése után áfás leszel, de átalányadózó maradhatsz. Mivel az áfahatár az alacsonyabb, a gyakorlatban rendszerint az érinti előbb.

Jogszabályi háttér

• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról — 50–57. § és 8. számú melléklet: az átalányadózás anyagi szabályai. 50. § (1) a választás és az általános értékhatár, 50. § (7) a megszűnés utáni 12 hónapos korlát, 50. § (8) az időarányos értékhatár, 52. § (1) a kiskereskedelmi értékhatár, 53. § a költséghányadok és a 80%-os kör ÖVTJ-listája, 55. § a bírság miatti megszűnés, 78. § az ÖVTJ-besorolás időállapota, 47. § (4a) az adóelőleg-mentes sáv, 1. számú melléklet 4.48. pont az adómentes jövedelemrész, 3. § 84. pont az éves minimálbér fogalma, 11. § (5) a bevallási tervezet kiegészítése.
• 2025. évi LXXXIV. törvény a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről — 3. § a) pont: az általános költséghányad 40-ről 45%-ra, hatályos 2026. január 1-jétől; 3. § b) pont: 45-ről 50%-ra, hatályos 2027. január 1-jétől; 15–16. §: az alanyi adómentesség értékhatárának emelése. Kihirdetve 2025. november 21-én.
• 2022. évi XLV. törvény — ez váltotta fel a korábbi négyéves várakozási időt a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra, 2023. január 1-jétől.
• Áfa tv. — 187–195. §: az alanyi adómentesség; 188. § (2) az értékhatár (2026: 20 millió, 2027: 22 millió, 2028: 24 millió Ft); 191. § (2)–(3) a túllépés és az újraválasztás; 195. § (1) az előzetesen felszámított adó le nem vonhatósága.
• Tbj. — 40. § (1)–(2) a járulékfizetési alsó határ és a göngyölítés, 40. § (4)–(5) és 105/D. § a szünetelés, 42. § a másodfoglalkozású vállalkozó, 4. § 14. és 17. pont a garantált bérminimumhoz kötött minimum és a saját jogú nyugdíjas fogalma, 77. § (2) a megfizetés.
• 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról — 8. § (1) és (3): a minimum adóalap 2026-tól szorzó nélkül; 2. § (2) az adófizetési felső határ (2026: 7.747.200 Ft); 5. § (1a) b) az anyák kedvezményéhez kapcsolódó nyugdíjas-szabály; 19. § a bevallás és megfizetés.
• Art. — 50. § (1a): a negyedéves járulékbevallás.
• Kata tv. — 12. § (5): az évközi áttérés bejelentése a T101E adatlapon.
• 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet — a 2026-os minimálbér (322.800 Ft) és garantált bérminimum (373.200 Ft).
• 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet — a kiskereskedelmi tevékenység fogalma a 90%-os költséghányadhoz.

A 2026-os értékek forrása a NAV 03. számú információs füzete (közzétéve 2026. augusztus 31.), a NAV 100. számú információs füzete (közzétéve 2026. január 14.), valamint a NAV „Kedvező változások az átalányadózásban” közleménye (2026. január 9.). A 2027-re vonatkozó állítások a 2026. szeptember 16-án hatályos jog szerint értendők; a 2026 őszi adócsomag ezeket még módosíthatja.