Átalányadózó és az áfa: alanyi mentes vagy áfás?

Az átalányadózás és az alanyi adómentesség két külön döntés, két külön törvényben, két külön értékhatárral: az egyik választása nem vonja maga után a másikat, és az egyik megszűnése nem szünteti meg automatikusan a másikat. Az átalányadózás a személyi jövedelemadó egyik formája (Szja tv. 50–57. § és 8. számú melléklet), 2026-ban 38.736.000 Ft éves bevételig áll fenn; a magasabb, 193.680.000 Ft-os határ csak arra vonatkozik, aki kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez — a vendéglátás (ÖVTJ'24 56) nélkül —, legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízásából végzett postai közreműködői tevékenységgel kiegészítve. Az alanyi adómentesség ezzel szemben áfa-státusz (Áfa tv. 187–195. §), és 2026-ban 20.000.000 Ft a felső határa, a jelenleg hatályos jog szerint 2027-től 22 millió, 2028-tól 24 millió forint. Lehetsz tehát átalányadózó áfásan is, és alanyi mentes tételes költségelszámolással is. A gyakorlati következmény, ami sokakat meglep: 20 millió fölött már nem lehetsz alanyi mentes, de átalányadózó még maradhatsz — 2026-ban a 20.000.000 és 38.736.000 forint közötti sáv pontosan ilyen. A döntést nem az adómérték dönti el, hanem az, hogy kik a vevőid, és mekkora a beszerzésed: magánszemély vevőknél és alacsony beszerzési hányadnál az alanyi mentesség hoz több pénzt, áfás céges vevőknél és beruházásigényes tevékenységnél viszont az áfás státusz.

Miért nem ugyanaz a két döntés?

Azért, mert más törvény, más adónem és más logika mozgatja őket: az átalányadózás azt szabályozza, mennyi jövedelmet feltételez rólad az állam a bevételed alapján, az áfa-státusz pedig azt, hogy a vevődnek felszámítasz-e általános forgalmi adót. A NAV felé is külön bejelentés tartozik hozzájuk, külön eljárásban és külön határidővel. Az átalányadózás ráadásul adóévenként, az adóév egészére és kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható részlegesen, egyes tevékenységekre nem.

Ebből három gyakorlati szabály következik:

• Az átalányadó választása nem tesz alanyi mentessé. Ha az átalányadózást választod, de az alanyi mentességet nem jelented be, áfás maradsz.
• Az áfahatár túllépése nem szünteti meg az átalányadózásodat. Attól, hogy átléped a 20 milliót és áfássá válsz, az átalányadózásod érintetlen marad, amíg a 38.736.000 Ft-os (kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél a 193.680.000 Ft-os) határ alatt vagy.
• Az átalányadó-értékhatár túllépése viszont visszamenőlegesen hat. Ott az adóév elejéig szűnik meg a jogosultság, és a teljes évre tételes költségelszámolással kell elszámolnod — erről az átalányadó 2026: kalkuláció és szabályok cikkben van részletes levezetés.

Egy adminisztratív mellékhatás azért összeköti a kettőt: a NAV 03. számú információs füzete szerint az átalányadózó csak akkor vezet pusztán bevételi nyilvántartást, ha az áfalevonási jogát nem érvényesíti. Áfásként a részletező nyilvántartásokra is szükség van, tehát az áfás státusz nemcsak pénzügyi, hanem könyvelési tehertétel is.

Mekkora az alanyi adómentesség értékhatára 2026-ban, 2027-ben és 2028-ban?

Az alanyi adómentesség értékhatára három lépcsőben emelkedik: 2026-tól 20 millió, 2027-től 22 millió, 2028-tól 24 millió forint (2025-ben még 18 millió volt). Ezt az Áfa tv. 188. § (2) bekezdése tartalmazza, a 2025. évi LXXXIV. törvény módosításával; a 2027-es és 2028-as összeg tehát fix forintösszegként, már ma hatályos törvényben szerepel.

Ez fontos különbség az átalányadóhoz képest. Az átalányadó értékhatárai nem fix forintösszegek, hanem az éves minimálbér szorzói: az általános határ az éves minimálbér tízszerese, a kiskereskedelmi az ötvenszerese, az adómentes jövedelemrész pedig az éves minimálbér fele. 2026-ban a havi minimálbér 322.800 Ft (426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet), az éves minimálbér ebből 3.873.600 Ft — innen jön a 38.736.000 Ft-os és a 193.680.000 Ft-os határ. Mivel a 2027-es minimálbérről 2026 szeptemberében még nincs megállapodás és nincs kormányrendelet, a 2027-es átalányadós forintösszegek egyelőre nem ismertek — a 2027-es áfahatár viszont igen.

A táblázat a jelenleg hatályos jogot mutatja; a 2027-es adóévet érintő törvényalkotás ezen még változtathat.

A 2026-ra szóló alanyi adómentességet 2025. december 31-ig kellett bejelenteni a NAV-hoz (ONYA-ban vagy ÁNYK-ban, T101, illetve T101E adatlapon). Aki már alanyi mentes volt és nem lépi túl a 20 milliót, annak nem kellett tennie semmit: a NAV automatikusan az új értékhatárt alkalmazza. Év közben kezdő vállalkozónál az értékhatár időarányos. A keret figyeléséhez az alanyi adómentesség kalkulátor ad kiindulópontot, a szabályokat pedig az alanyi adómentesség 2026 cikk járja körbe.

Mikor éri meg alanyi mentesnek maradni, és mikor jobb áfásnak lenni?

Két tényező dönt: levonja-e a vevőd az áfát, és mennyi áfát fizetsz a beszerzéseidben. Ha a vevőid magánszemélyek, az áfa a te terhed vagy a te áremelésed lesz; ilyenkor az alanyi mentesség árelőnyt ad. Ha a vevőid áfalevonásra jogosult cégek, a rájuk terhelt áfa nekik lehet előnyös, neked viszont megnyílik a beszerzéseid áfájának levonása. (Az alanyi mentes időszak beszerzéseinek előzetesen felszámított adója nem vonható le — Áfa tv. 195. § (1).)

Az alábbi két számpélda saját számítás, a 27%-os általános áfakulccsal, kerekítve; a te helyzetedben eltérő adómérték is szóba jöhet, ezt a konkrét tevékenységre kell megnézni.

Számpélda 1: fodrász, magánszemély vendégekkel (2026)

Éves bevétel 14.000.000 Ft, anyag- és eszközbeszerzés bruttó 1.200.000 Ft — ebben 255.118 Ft áfa van.

• Alanyi mentesként: a vendég 14.000.000 Ft-ot fizet, a beszerzés áfája nem vonható le. Marad: 14.000.000 − 1.200.000 = 12.800.000 Ft.
• Áfásként, változatlan árral: a 14.000.000 Ft bruttóvá válik, ebből fizetendő áfa 2.976.378 Ft, levonható 255.118 Ft, befizetés 2.721.260 Ft. Marad: 10.078.740 Ft.
• Áfásként, 27%-os áremeléssel: a vendég 17.780.000 Ft-ot fizet, a fizetendő áfa 3.780.000 Ft, a levonható 255.118 Ft, a befizetés 3.524.882 Ft. Marad: 13.055.118 Ft — de csak akkor, ha a vendégkör elviseli a 27%-os árugrást.

A tanulság: az áfás státusz itt vagy 2.721.260 Ft-ot vesz el a zsebedből, vagy 27%-os áremelést kényszerít rád. A levonható áfa mindössze 255.118 Ft, ennyit nyernél cserébe.

Számpélda 2: gépjavító alvállalkozó, céges megrendelőkkel (2026)

Éves díj áfa nélkül 18.000.000 Ft, anyag- és eszközbeszerzés áfa nélkül 6.000.000 Ft, ennek áfája 1.620.000 Ft (bruttó 7.620.000 Ft).

• Alanyi mentesként: 18.000.000 Ft-ot számlázol áfa nélkül, a beszerzés 1.620.000 Ft áfája a te költséged. Marad: 18.000.000 − 7.620.000 = 10.380.000 Ft.
• Áfásként: 18.000.000 + 4.860.000 Ft áfát számlázol. A megrendelő cég a rá terhelt áfát levonja, tehát neki ugyanannyi a valós költsége. Te a 4.860.000 − 1.620.000 = 3.240.000 Ft különbözetet fizeted be. Marad: 12.000.000 Ft.

A különbség pontosan 1.620.000 Ft — a beszerzésed levonható áfája. Ugyanaz az érvelés fordítva működik, mint az első példában: itt nem a vevő zsebéből veszed ki az áfát, mert ő visszaigényelheti.

Fontos, hogy ez az egész számítás az áfáról szól, az átalányadós jövedelmedet nem érinti. Az továbbra is a bevételed és a tevékenységedhez tartozó költséghányad alapján alakul: 2026-ban 45, 80 vagy 90 százalék, a jelenleg hatályos jog szerint 2027-től pedig a legalacsonyabb kulcs 50 százalékra emelkedik, miközben a 80 és a 90 százalékos költséghányad változatlan marad. A besorolásról az átalányadó tevékenységek és költséghányadok cikkben van a teljes lista — és nem a bejelentett tevékenység számít, hanem az, amelyikből ténylegesen származott a bevételed.

Mi történik, ha év közben átlépem a 20 milliós határt?

Az alanyi adómentesség azonnal megszűnik, méghozzá úgy, hogy már az az ügylet sem mentes, amelynek ellenértékével átléped a határt, a küszöböt átbillentő számlát tehát már áfásan kell kiállítanod. Az Áfa tv. 191. § (2) bekezdése szerint a mentesség elvesztésének napja az átlépést megvalósító ügylet teljesítési napját megelőző nap, a változást pedig 15 napon belül be kell jelentened a NAV-hoz.

A gyakorlati lépéssor:

1. Figyeld a keretet folyamatosan, ne év végén. Ha a következő számlád átvinné a határon, azt már áfásan kell kiállítanod.
2. Jelentsd be a változást a NAV-hoz 15 napon belül.
3. Állj át az áfás számlázásra: adómérték, adóalap, áthárított adó a számlán, és innentől áfaelszámolás.
4. Ne számíts utólagos levonásra. Az alanyi mentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó utólag sem vonható le (Áfa tv. 195. § (1)) — a mentes időszakban vásárolt gép áfája részben vagy egészben elveszett.
5. Az átalányadózásodat ne bántsd. Ha a bevételed a 38.736.000 Ft alatt marad, átalányadózó maradsz; az áfás státusz ezen nem változtat.

A visszaút szigorú: ha az alanyi adómentesség az értékhatár tényleges túllépése miatt szűnt meg, főszabály szerint a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem választhatod újra (Áfa tv. 191. § (3)). A lépcsős emeléshez viszont átmeneti szabály tartozik: a 2026–2028. években az érintett már a megszűnés évét követő második naptári évben is választhatja újra a mentességet. Konkrétan 2026-ra az is élhetett vele, aki 2024-ben a 12 milliós vagy 2025-ben a 18 milliós határt lépte át, feltéve, hogy 2025-ben a 20 milliót nem lépte át, és 2026-ban sem fogja.

Mit jelöl a bizonylatod, és miért nem mindegy?

Alanyi mentesként nem hárítasz át áfát, a bizonylaton pedig a mentes státuszra utaló jelölés szerepel; áthárított adó és adómérték nem. A számla kötelező tartalmi elemei egyébként ugyanazok, mint bárki másnál: ezeket a számla kötelező tartalmi elemei cikk tételesen felsorolja.

Két dolog, amin a gyakorlatban el szokott csúszni a dolog:

• A bizonylatadás elmulasztása az átalányadózásodba kerülhet. Ha a NAV számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért mulasztási bírságot állapít meg a terhedre, az átalányadózásra való jogosultságod is megszűnik (Szja tv. 55. §); a megszűnés időpontja a határozat véglegessé válásának napja. Az alanyi mentesség tehát semmilyen bizonylatadási kötelezettség alól nem ment fel.
• A költségszámláidat őrizd meg az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig. Átalányadózóként költséget nem számolsz el, de ha az átalányadós értékhatárt túlléped, a teljes évre visszamenőleg tételes költségelszámolásra kell váltanod — bizonylat nélkül az nem megy. A NAV kifejezetten elvárja, hogy a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásokról szóló számlákat átalányadózóként is megőrizd.

Ha a számlázó programodban be van állítva az áfa-státuszod, ez nem napi döntés, hanem beállítás: a mentes jelölés a kiállításkor kerül a bizonylatra. A Zappla csomagjait és árait az árak oldalon találod.

Gyakori kérdések

Ha átalányadózó vagyok, kötelező alanyi mentesnek lennem?

Nem, a kettő független egymástól. Az átalányadózás választása mellett lehetsz áfás is, és ha nem jelented be külön az alanyi adómentességet, áfás leszel. A két státuszt két külön bejelentéssel kezeled, két külön értékhatárral.

Ha átlépem a 20 milliót, elveszítem az átalányadózásomat is?

Nem. Az áfahatár túllépése csak az áfa-státuszodat érinti. Az átalányadózásod addig áll fenn, amíg a bevételed 2026-ban a 38.736.000 Ft-ot (kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél a 193.680.000 Ft-ot) nem haladja meg. A 20 és 38,7 millió közötti sávban tehát áfás átalányadózó vagy.

Lehetek alanyi mentes akkor is, ha nem átalányadózom?

Igen. Az alanyi adómentesség áfa-státusz, ami a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (tételes költségelszámolás) mellett is választható, ugyanazzal a 20 milliós 2026-os értékhatárral. A két szja-rendszer közötti váltás szabályai ettől függetlenül alakulnak.

Mikor kell eldöntenem, melyiket választom a következő évre?

Az alanyi adómentesség választását a megelőző év végéig kell bejelenteni a NAV-hoz: a 2026-ra szólót 2025. december 31-ig kellett. Aki már mentes és a keretet nem lépi túl, annak nincs teendője. Az átalányadózásról a már működő egyéni vállalkozó az előző évre benyújtott szja-bevallásában nyilatkozhat (a 2026-os évre a 2026. május 20-ig benyújtott 25SZJA bevallásban), és ez a nyilatkozat visszavonásig érvényes. A két bejelentés tehát sem időben, sem formában nem esik egybe.

Jogszabályi háttér és források

• Szja tv. (1995. évi CXVII. tv.) 50–57. § és 8. számú melléklet — az átalányadózás anyagi szabályai
• Szja tv. 50. § (1) és 52. § (1) — bevételi értékhatárok: az éves minimálbér tízszerese, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél ötvenszerese
• Szja tv. 3. § 84. pont — az éves minimálbér fogalma (az év első napján érvényes minimálbér tizenkétszerese)
• Szja tv. 1. számú melléklet 4.48. pont — az adómentes átalányjövedelem (az éves minimálbér fele, 2026-ban 1.936.800 Ft)
• Szja tv. 53. § — a költséghányadok (2026: 45, 80, 90 százalék)
• Szja tv. 55. § — a jogosultság megszűnése számla- vagy nyugtaadási mulasztás miatt kiszabott mulasztási bírság esetén
• Áfa tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 187–195. § — az alanyi adómentesség szabályai
• Áfa tv. 188. § (2) — az értékhatár: 2026-tól 20 millió, 2027-től 22 millió, 2028-tól 24 millió forint
• Áfa tv. 191. § (2)–(3) és 195. § (1) — a mentesség megszűnése az értékhatár átlépésekor, az újraválasztás korlátja, a le nem vonható előzetesen felszámított adó
• 1. évi LXXXIV. tv. 3., 15–16. § — a költséghányad-emelés és az áfa-értékhatár lépcsős emelése
• 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet — a 2026-os minimálbér (322.800 Ft) és garantált bérminimum (373.200 Ft)
• NAV 03. számú információs füzet (2026. augusztus 31.) és 100. számú információs füzet (2026. január 14.)
• NAV közlemény: „Emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára” (2025. december 11.); „Kedvező változások az átalányadózásban” (2026. január 9.)

A cikk a 2026. szeptember 16-án hatályos jogszabályokat és a fenti NAV-forrásokat tükrözi. A 2027-es átalányadós forintértékek a 2026 végén megállapítandó 2027-es minimálbértől függenek.