Ugrás a tartalomhoz
Számlázás

A számla kötelező tartalmi elemei — ellenőrzőlista

Sorszám, dátumok, adószámok, ÁFA-bontás, záradékok: mi kerül kötelezően a számlára az Áfa törvény szerint, és melyik jelölést mikor kell használni? Praktikus ellenőrzőlista.

2026. július 29. · 4 perc olvasás · · vállalkozó, a Zappla fejlesztője · Utoljára frissítve:

A számla akkor számla, ha minden kötelező adat rajta van — ezt az Áfa törvény (169. §) sorolja fel. Számlázóprogramot használva ez nagyrészt automatikus, de érdemes érteni, mi miért szerepel a bizonylaton: reklamációnál, könyvelésnél és NAV-ellenőrzésnél is ez a lista a mérce.

Az alap-adatok

Minden számlán kötelező:

  • Számla sorszáma — folyamatos, kihagyás- és ismétlés-mentes sorszámozás.
  • Kiállítás dátuma.
  • Teljesítés időpontja — ha eltér a kiállítás dátumától.
  • Az eladó neve, címe és adószáma.
  • A vevő neve és címe.

Mikor kell a vevő adószáma is?

Belföldi adóalany vevőnél a vevő adószámát (első nyolc számjegyét) fel kell tüntetni, ha az áthárított ÁFA eléri a 100 000 forintot — a gyakorlatban azonban céges vevőnél mindig kérd el és tüntesd fel: az online számla-adatszolgáltatásban és a vevő ÁFA-levonásánál is szükség lesz rá. Fordított adózásnál és EU-s ügyleteknél az adószám (illetve közösségi adószám) minden esetben kötelező.

A tétel-adatok

Tételenként szerepelnie kell:

  • a termék/szolgáltatás megnevezésének,
  • a mennyiségnek és a mértékegységnek (ha értelmezhető),
  • az egységárnak (ÁFA nélkül),
  • az adóalapnak, az alkalmazott adómértéknek (pl. 27%, 18%, 5%) és az áthárított adónak forintban.

Devizás számlánál az ÁFA-t forintban is fel kell tüntetni, a megfelelő árfolyamon.

Záradékok — a jelölések, amiket könnyű elfelejteni

Bizonyos helyzetekben kötelező szöveges jelölés kerül a számlára:

HelyzetKötelező jelölés
Alanyi adómentes kibocsátó„AAM” / mentesség jelölése
Fordított adózás„fordított adózás”
Pénzforgalmi elszámolást választottál„pénzforgalmi elszámolás”
KATA-s kibocsátó„kisadózó”
A vevő állítja ki a számlát megállapodás alapján„önszámlázás”

Ezek nem díszítőelemek: a hiányzó záradék adójogi következménnyel járhat (például a „kisadózó" jelölés elmaradása mulasztási bírsággal).

Gyakori hibák

  • Sorszám-ugrás vagy duplikáció — kézi számlázásnál tipikus; programnál a rendszer garantálja a folytonosságot.
  • Hiányzó teljesítési dátum, amikor eltér a kiállításétól.
  • Rossz ÁFA-kulcs vagy hiányzó mentesség-jelölés (különösen AAM-esként az első ÁFA-s ügyleteknél).
  • A vevő pontatlan neve/címe — a vevő oldalán okoz befogadási problémát.

A kényelmes út

Speciális esetek: amit külön jelölni kell

Bizonyos ügyleteknél a számlán kötelező külön utalást szerepeltetni. Ennek hiánya nemcsak formai hiba: a NAV-adatszolgáltatás is elbukhat tőle.

EsetAmit a számlán fel kell tüntetni
Alanyi adómentességUtalás az adómentességre (Áfa tv. XIII. fejezet)
Tárgyi adómentességUtalás a mentesség jogcímére
Fordított adózásA „fordított adózás” kifejezés
Közösségi ügyletMindkét fél közösségi adószáma + a fordított adózás jelölése
Különbözet szerinti adózásUtalás a különös szabályozásra
Pénzforgalmi elszámolásA „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés
ÖnszámlázásAz „önszámlázás” kifejezés

Teljesítés kelte, kiállítás kelte, fizetési határidő

A három dátum különbözik, és mindhármat fel kell tüntetni:

  • Teljesítés kelte — mikor történt meg az ügylet. Ez határozza meg az adófizetési kötelezettséget és a devizás számlánál az árfolyamot.
  • Kiállítás kelte — mikor készült a számla.
  • Fizetési határidő — meddig kell fizetni.

Folyamatos szolgáltatásnál (bérleti díj, havidíjas támogatás, könyvelés) az időszakos elszámolás szabályai szerint a teljesítés időpontját az elszámolási időszak és a fizetési határidő együtt határozza meg — itt a legkönnyebb hibázni.

Mit NEM kell feltüntetni?

Néhány elem, amit sokan feleslegesen kérnek vagy adnak meg:

  • Bélyegző és aláírás. Elektronikus számlánál nem kötelező, papíralapúnál sem feltétele az érvényességnek.
  • Magánszemély vevő adószáma. Magánszemélynek nincs adószáma; a lakcím elég.
  • Bankszámlaszám. Nem kötelező tartalmi elem, de gyakorlati okból érdemes.

A leggyakoribb hibák

1. Hibás vevői adószám. Elgépelt vagy megszűnt adószám az adatszolgáltatást is elbuktatja. Az ügyfél felvitelekor érdemes ellenőrizni, nem a számlázáskor.

2. Kerekítési eltérés. A tételek összegének és a végösszegnek forintra egyeznie kell. Ha a program tételszinten és számlaszinten másképp kerekít, a NAV eltérést jelez.

3. Hiányzó mennyiségi egység. A mennyiség önmagában nem elég — kell hozzá a mértékegység is.

4. Túl általános megnevezés. A „szolgáltatás” vagy a „munkadíj” önmagában nem azonosítja az ügyletet. A megnevezésnek olyannak kell lennie, amiből egyértelmű, mi történt.

5. Hiányzó teljesítési dátum. Ha nem tünteted fel, a kiállítás dátuma minősül teljesítésnek — ami ÁFA-körösként rossz időszakba sodorhatja az ügyletet.

Mindezt fejben tartani felesleges: egy jó számlázóprogram a kötelező mezőket kikényszeríti, a záradékokat az adózási módod alapján magától teszi rá a számlára, a sorszámozást pedig garantálja. A Zappla pontosan így működik — AAM-esként az „AAM" jelölés, kisadózóként a „kisadózó" felirat automatikusan a számládra kerül, és a NAV-adatszolgáltatás is a helyes adattartalommal megy.

Ne maradj le az adóváltozásokról

Határidő-emlékeztető és a vállalkozókat érintő adóváltozások — havonta 1–2 levél, bármikor leiratkozhatsz.

Várólista nyitva

Számlázz egyszerűbben a Zapplával.

Adókeret-figyelő, 28 másodperces számlázás, könyvelő-hozzáférés — egy appban.

240+ magyar vállalkozó már feliratkozott
Értesíts az indulásról
A feliratkozással elfogadod, hogy küldünk neked egy e-mailt, amint elindul az app. Spam-mentes, leiratkozhatsz egy kattintással. Részletek: Weboldal adatkezelési tájékoztató.