Számlát úgy stornózol, hogy az eredeti számlát nem írod át és nem törlöd, hanem egy érvénytelenítő bizonylatot — sztornó számlát — állítasz ki: ez a saját számlasorszám-tartományodból kap új sorszámot, hivatkozik az eredeti számla sorszámára, és az eredeti tételeit negatív előjellel kioltja. Jogilag a sztornó és a helyesbítő (módosító) számla is a számlával egy tekintet alá eső okirat (Áfa tv. 168. § (2), 170. §), ezért kötelező eleme a kibocsátás kelte, az egyedi sorszám, a hivatkozás arra a számlára, amelynek adatait módosítja, valamint az érintett adatok, a módosítás jellege és számszerű hatása (170. § (1)). Az okiratot a módosításra okot adó tény bekövetkeztétől számított észszerű időn belül kell kiállítani (170. § (2)), a vevőnek ugyanúgy át kell adni, mint az eredeti számlát, és be kell küldeni a NAV Online Számla rendszerébe is — számlázó programból ez az eredetire hivatkozó, érvénytelenítő típusú adatszolgáltatás. Sztornó akkor kell, ha az ügylet nem jött létre, vagy a számla egészében hibás (rossz vevő, duplikált számla); ha az ügylet létrejött, de valamelyik adata változott (ár, mennyiség, áfakulcs), helyesbítő számla kell. Ha az ügylet mégis létrejön, a sztornó után új, helyes számlát állítasz ki.
Mi a különbség a sztornó és a helyesbítő számla között?
A sztornó a teljes számlát érvényteleníti, a helyesbítő pedig csak módosítja: az eredeti számla érvényben marad, és a megváltozott adatok különbözete kerül korrigálásra.
| Szempont | Sztornó (érvénytelenítő) számla | Helyesbítő (módosító) számla |
|---|---|---|
| Mikor kell | Az ügylet nem jött létre, vagy a számla egészében hibás | Az ügylet létrejött, de valamelyik adata változott |
| Tipikus eset | Lemondott megrendelés, rossz vevő, duplikált számla | Utólagos engedmény, visszáru, elírt egységár vagy rossz áfakulcs |
| Összeg | Az eredeti teljes összeg, negatív előjellel | Csak a különbözet, pozitív vagy negatív előjellel |
| Utána | Ha az ügylet mégis létrejön, új, helyes számla | Nincs új számla |
| Sorszám | Saját, új sorszám a számlatömbből vagy a programból | Saját, új sorszám |
| Hivatkozás | Az eredeti számla sorszáma | Az eredeti számla sorszáma |
| NAV Online Számla | Érvénytelenítő (STORNO) adatszolgáltatás | Módosító (MODIFY) adatszolgáltatás |
| Jogalap | Áfa tv. 168. § (2), 170. § | Áfa tv. 168. § (2), 170. § |
A döntési kérdés egyetlen mondat: létrejött az ügylet? Ha nem → sztornó. Ha igen, de valami más lett → helyesbítő. A határeset jellemzően a „rossz vevő”: ha a teljesítés valóban megtörtént, csak más felé, akkor is sztornó kell, mert a számlázott jogviszony nem létezett.
Mikor sztornózz?
Sztornó számla akkor kell, ha az eredeti számla egészében érvénytelen:
- Az ügylet meghiúsult. A megrendelést lemondták, a teljesítés elmaradt.
- Rossz vevőre állítottad ki. Nem az kapta, akinek szólt volna.
- Duplán számláztál. Ugyanaz a teljesítés kétszer került számlára.
- Az adószám vagy a vevő neve alapvetően hibás, és nem csak elgépelés.
Mikor helyesbíts?
Helyesbítő számla akkor kell, ha az ügylet létrejött, de valamelyik adata változott vagy eleve hibás volt:
- Utólagos árengedmény — mennyiségi vagy hűségkedvezmény, reklamáció miatti árcsökkentés.
- Mennyiségi eltérés — kevesebbet szállítottál vagy szolgáltattál, mint amit számláztál.
- Rossz áfakulcs — a tétel besorolása hibás volt.
- Elgépelt egységár.
- Részleges visszavétel — a vevő az áru egy részét visszaküldte.
A helyesbítő számla csak a különbözetet tartalmazza, és hivatkozik az eredeti számla sorszámára. A számla kötelező tartalmi elemei rá is vonatkoznak — ezeket a számla kötelező tartalmi elemei cikk sorolja fel.
Gyakorlati példák
- A vevő lemondta a megrendelést, de a számla már kiment. → Sztornó. Az ügylet nem jött létre.
- Leszállítottál 100 darabot, de csak 80-at vettek át. → Helyesbítő. Az ügylet létrejött, csak a mennyiség változott.
- A vevő reklamált, 10% engedményt adtál. → Helyesbítő.
- Rossz céget írtál a számlára. → Sztornó, majd új számla a helyes vevőre.
- Elgépelted az egységárat. → Helyesbítő.
- Kétszer számláztad ugyanazt a teljesítést. → Sztornó a duplikátumra.
- A vevő adószáma egy karakterrel hibás. → Határeset. Ha a vevő egyértelműen azonosítható és csak elírásról van szó, helyesbítő elég lehet; ha az adószám más, létező adóalanyé, sztornó kell.
Mi történik a NAV-adatszolgáltatással?
A sztornó és a helyesbítő számla önálló adatszolgáltatási kötelezettséget keletkeztet: mindkettőt be kell küldeni az Online Számla rendszerbe, az eredeti számlára hivatkozva.
- Az eredeti számla adatszolgáltatását nem kell visszavonni — az megtörtént, és a NAV nyilvántartásában marad.
- A sztornó érvénytelenítő, a helyesbítő módosító típusú adatszolgáltatás, amely az eredetihez kapcsolódik.
- Ha az eredeti számla adatszolgáltatása elutasított státuszú volt, azt előbb rendezni kell, különben a módosítás nem tud mihez kapcsolódni.
- A NAV-felületen elérhető technikai érvénytelenítés csak a hibás adatszolgáltatást javítja, a számlát nem — üzleti hibára (rossz összeg, rossz vevő) sztornó vagy helyesbítő kell.
Az elutasított és hibás adatszolgáltatások kezelését a NAV Online Számla hibái és megoldásuk cikk, az adatszolgáltatás rendszerét a NAV Online Számla 3.0 cikk írja le. A Zapplában a kiállított számláról sztornó és jóváíró (csökkentő) helyesbítő számla indítható, az adatszolgáltatást a program az eredetire hivatkozva küldi be; ha az összeg nő vagy az áfakulcs volt hibás, ott sztornó és új számla a járható út.
Melyik időszakot érinti a helyesbítés?
A helyesbítés adóelszámolási hatása nem mindig az eredeti számla időszakára esik: az utólag bekövetkezett ok (árengedmény, visszáru, reklamáció) jellemzően a módosítás időszakában számolható el, az eredetileg is hibás adat javítása (rossz áfakulcs, elgépelt ár) viszont visszamenőleg érintheti az eredeti időszakot.
Áfakörösként ez a különbség érdemi: az egyik esetben önellenőrzés kellhet, a másikban nem. A korábban bevallott adóalap utólagos csökkenését az Áfa tv. 153/B. §-a szerint a módosító vagy érvénytelenítő bizonylat birtokában lehet figyelembe venni. Ha bizonytalan vagy, a bizonylat kiállítása előtt tisztázd a könyvelőddel — utólag nehezebb korrigálni.
Amit soha ne csinálj
- Ne írd át a PDF-et. A már átadott számla tartalmának utólagos módosítása bizonylathamisítás.
- Ne hagyd ki a sorszámot. A számlasorszámnak folyamatosnak és hézagmentesnek kell lennie; ha egy sorszám „elveszik”, azt meg kell tudnod magyarázni.
- Ne sztornózz helyesbítés helyett rutinból. Ha csak az egységár változott, a sztornó + új számla páros a partnered könyvelésében is nehezebben kezelhető, és feleslegesen duplázza a bizonylatszámot.
- Ne feledd a vevőt. A módosító bizonylat nélkül a vevő nem tudja rendezni a saját könyvelését, áfakörös vevőnél a levonási jog is akadályba ütközik. Kísérje egy rövid magyarázat, mi és miért változott.
Gyakori kérdések
Hogyan stornózok egy számlát?
Kiállítasz egy sztornó (érvénytelenítő) számlát: új, saját sorszámmal, az eredeti számla sorszámára hivatkozva, az eredeti tételeket negatív előjellel (Áfa tv. 170. § (1)). Átadod a vevőnek, és beküldöd a NAV Online Számla rendszerébe; ha az ügylet mégis létrejön, utána új, helyes számlát állítasz ki.
Mi a különbség a sztornó és a helyesbítő számla között?
A sztornó az egész számlát érvényteleníti, mert az ügylet nem jött létre vagy a számla egészében hibás. A helyesbítő az érvényben maradó eredeti számla egy-egy adatát módosítja, és csak a különbözetet tartalmazza. Mindkettő a számlával egy tekintet alá eső okirat (Áfa tv. 168. § (2), 170. §).
Lehet törölni vagy átírni egy kiállított számlát?
Nem. A kiállított számla bizonylat: a hibát csak sztornóval vagy helyesbítő számlával lehet javítani, új sorszámon, az eredetire hivatkozva. A PDF utólagos átírása bizonylathamisítás.
Be kell küldeni a sztornó számlát a NAV-nak?
Igen. A sztornó és a helyesbítő számla is adatszolgáltatás-köteles, az eredeti számlára hivatkozva; számlázó programból ez automatikusan megy. Az eredeti számla adatszolgáltatását nem kell visszavonni.
Meddig állíthatok ki sztornó vagy helyesbítő számlát?
A módosításra okot adó tény bekövetkeztétől számított észszerű időn belül (Áfa tv. 170. § (2)) — tehát nem az eredeti számla keltétől, hanem attól az eseménytől számítva, amely a módosítást megalapozza, például az engedmény megadásától vagy a visszáru átvételétől.
Jogszabályi háttér
- Áfa tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 168. § (2) — a számlával egy tekintet alá eső okirat
- Áfa tv. 169. § — a számla kötelező tartalmi elemei
- Áfa tv. 170. § (1)–(2) — a módosító és érvénytelenítő okirat kötelező adatai és kibocsátásának időpontja
- Áfa tv. 153/B. § — az adóalap utólagos csökkenésének figyelembevétele
- Áfa tv. 10. számú melléklet — a számlaadat-szolgáltatás, a módosító és érvénytelenítő okiratokra is
Ne maradj le az adóváltozásokról
Határidő-emlékeztető és a vállalkozókat érintő adóváltozások — havonta 1–2 levél, bármikor leiratkozhatsz.
