Fizetési határidő és késedelmes fizetés: mit tehetsz, ha nem utalnak?

Ha a vevő nem fizet határidőre, vállalkozások között kikötés nélkül is jár neked késedelmi kamat (jegybanki alapkamat + 8 százalékpont) és követelésenként 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalány. A legtöbb pénzt mégsem a jogi út hozza vissza, hanem egy következetes, udvarias emlékeztető-lépcső: a késések többsége nem rosszindulat, hanem feledékenység.

A ki nem fizetett számla a kisvállalkozások leggyakoribb cash-flow gyilkosa. A jó hír: a jog melletted áll, és egy jó folyamat a késedelmek nagy részét magától kezeli.

Mennyi lehet a fizetési határidő?

A fizetési határidőben alapvetően szabadon állapodtok meg a szerződésben vagy a számlán. Ha nincs kikötve semmi, vállalkozások között a főszabály: a teljesítéstől (illetve a számla kézhezvételétől) számított 30 nap (Ptk. 6:130. §). Hosszabb határidőben is megállapodhattok, de vállalkozások között a 60 napot meghaladó határidő csak akkor érvényes, ha nem ütközik a jóhiszeműség követelményébe. Magánszemély vevőnél nincs ilyen korlát — ott a szerződés az irányadó.

Gyakorlati tanács:

• rövid, kerek határidőt adj (8, 15 vagy 30 nap), és ez szerepeljen a számlán jól láthatóan — a 8 vagy 15 napos határidő ugyanúgy elfogadható, mint a 30 napos, csak kérni kell;
• a fizetési határidőt a szerződésben is rögzítsd, ne csak a számlán: vita esetén a szerződés az erősebb bizonyíték;
• a „fizetés azonnal” a legtöbb B2B kapcsolatban nem reális — a világos, betartható határidő többet ér.

Mi jár neked késedelem esetén?

Késedelem esetén a késedelmi kamat a törvény erejénél fogva jár — nem kell külön kikötni, és a késedelem első napjától számít. Vállalkozások közötti ügyletben:

• Késedelmi kamat: a jegybanki alapkamat + 8 százalékpont, a késedelem minden napjára (Ptk. 6:155. §).
• Behajtási költségátalány (2016. évi IX. törvény): követelésenként, vagyis minden egyes késedelmes számla után 40 eurónak megfelelő forintösszeg — automatikusan, felszólítás és igazolás nélkül jár (követelni viszont neked kell).

Magánszemély vevőnél enyhébbek a szabályok: ott a Ptk. általános késedelmi kamata él, költségátalány nincs.

A késedelmi kamat és a költségátalány követelése tehát nem „szívesség megvonása”, hanem a jogszabály által biztosított jogod.

A késedelem-kezelés lépcsője: a fizetési felszólítás menete

1. Határidő előtt 2–3 nappal: barátságos emlékeztető („a jövő héten esedékes”). Ez önmagában a késések jelentős részét megelőzi.
2. Határidő után 1–3 nappal: rövid, tényszerű jelzés a számla számával, összegével és a lejárt határidővel — a legtöbb ügyfél itt azonnal utal.
3. 7–14 nap után: határozottabb levél (első felszólítás), a késedelmi kamat és a behajtási költségátalány megemlítésével.
4. 30+ nap után: végső felszólítás konkrét határidővel és a következő lépés megjelölésével — érdemes igazolható módon (ajánlott levél vagy e-mail olvasási visszaigazolással) —, és döntés a jogi útról.
5. Fizetési meghagyás (FMH): közjegyzőnél indítható, gyors és viszonylag olcsó eljárás nem vitatott követelésekre. Ha a kötelezett nem mond ellent, végrehajtható okirat lesz belőle.
6. Peres út: ha a kötelezett a fizetési meghagyásnak ellentmond.

Hogyan előzd meg a késéseket?

• Számlázz azonnal — minden nap, amit a kiállítással késel, a fizetést is tolja.
• Előleg nagyobb munkánál. A 30-50%-os előleg egyszerre szűri ki a nem komoly megrendelőt és fedezi az anyagköltséget.
• Tedd könnyűvé a fizetést: a számlán legyen ott minden adat, e-mailben menjen a link, ahol a számla letölthető; átutalási QR-kóddal a vevő gépelés nélkül, két érintéssel indíthatja az utalást.
• Kövesd a státuszokat: lásd egy listában, mi lejárt, mióta, mennyi értékben.
• Tedd egykattintásossá az emlékeztetőt — a kellemetlen levelet ne neked kelljen megfogalmaznod; egy automatikus, udvarias emlékeztető a lejárat napján a kintlévőség jelentős részét megoldja, kínos telefonhívás nélkül.
• Ismerd a vevődet. Nagyobb megrendelésnél érdemes megnézni a partner adószámának érvényességét és a nyilvános cégadatokat.

Ami az adózásodat érinti

Átalányadóban és KATÁ-ban a bevétel a PÉNZ BEÉRKEZÉSEKOR keletkezik, nem a számla kiállításakor. A ki nem fizetett számla tehát nem növeli az adóalapodat, és az átalányadós bevételi határba sem számít bele addig, amíg a pénz meg nem érkezik — egy decemberben kiállított, januárban kifizetett számla a KÖVETKEZŐ év bevétele.

Az alanyi adómentesség (ÁFA) kerete viszont nem a pénz beérkezéséhez, hanem a teljesítéshez kötődik: oda a kiállított, de még ki nem fizetett számla is beleszámít. Ha a kereted az év vége felé szoros, ezt érdemes a könyvelőddel átnézni.

A Zappla a lejárt számlákat automatikusan kiemeli és értesít róluk; az ügyfélnek egy koppintással küldhetsz udvarias, magyar nyelvű emlékeztetőt a saját neved alatt, a számláidon pedig banki QR-kód segíti a gyors utalást — a „rákérdezés” kellemetlen műfaja így jórészt kikerül a mindennapjaidból.

Gyakori kérdések

Mennyi a fizetési határidő, ha a számlán nincs feltüntetve?

Vállalkozások között a teljesítéstől (illetve a számla kézhezvételétől) számított 30 nap (Ptk. 6:130. §). Ettől a szerződésben eltérhettek.

Mennyi késedelmi kamat jár vállalkozások között?

A jegybanki alapkamat + 8 százalékpont, a késedelem minden napjára (Ptk. 6:155. §), külön kikötés nélkül. Emellett követelésenként 40 eurónak megfelelő forintösszegű behajtási költségátalány is jár.

Mi a fizetési meghagyás?

Közjegyzőnél indítható, gyors és viszonylag olcsó eljárás nem vitatott pénzkövetelésre. Ha a kötelezett nem mond ellent, a meghagyás végrehajtható okirattá válik; ellentmondás esetén peres eljárás következik.