Egyéni vállalkozás vagy Kft.? Felelősség, adó, adminisztráció

Egyéni vállalkozás vagy Kft: ha a munkád nem hordoz nagy kárkockázatot, kevés a költséged, és a teljes eredményt kiveszed, 2026-ban jellemzően az egyéni vállalkozás — átalányadóval — az olcsóbb és egyszerűbb út. Ha jelentős kárt okozhatsz, a nyereséget a cégben forgatnád vissza, vagy a vevőid csak társas vállalkozással szerződnek, a Kft. felé billen a mérleg. A döntő különbség a felelősség: egyéni vállalkozóként a teljes magánvagyonoddal felelsz a tartozásokért, a Kft. tagja viszont főszabály szerint nem köteles helytállni a társaság kötelezettségeiért (Ptk. 3:159. §). Ennek ára van: a Kft. legalább 3 millió forint törzstőkét (Ptk. 3:161. § (4)), kettős könyvvitelt és éves beszámolót kér. Átalányadózó egyéni vállalkozóként általános tevékenységnél a bevétel 55%-a a jövedelem, ebből évi 1.936.800 Ft adómentes, a fölötte lévő részre 15% SZJA, 18,5% TB-járulék és 13% szocho jut — a maradék közvetlenül a tiéd. A Kft. eredménye ezzel szemben a társasági adó után, munkabérként vagy osztalékként, újabb közteherrel jut el hozzád. A KATA pedig kizárólag egyéni vállalkozóként választható.

Mi a különbség egy táblázatban?

Az egyéni vállalkozás olcsóbb, gyorsabb és könnyebben megszüntethető; a Kft. korlátozott felelősséget és rugalmasabb jövedelemkivételt ad, cserébe drágább a működtetése.

Az adminisztratív különbség éves szinten jellemzően több százezer forintnyi könyvelési díjat és jelentős időt jelent. Kis árbevételnél ez önmagában eldöntheti a kérdést.

Felelősség: miért ez a legfontosabb szempont?

Egyéni vállalkozóként a teljes magánvagyonoddal felelsz a vállalkozás tartozásaiért, a Kft. tagja viszont csak a vagyoni hozzájárulása erejéig kockáztat. Ez nem jogi finomság, hanem a döntés gerince.

A gyakorlatban ez akkor válik élessé, ha:

• kárt okozhatsz az ügyfélnél (tervezés, kivitelezés, tanácsadás, egészségügy),
• készletet finanszírozol hitelből vagy szállítói tartozásból,
• alvállalkozókkal dolgozol, akikért helytállsz,
• hosszú távú szerződéseid vannak kötbérrel.

Ha a tevékenységed jellemzően „én dolgozom, számlázok, kifizetnek” — például szoftverfejlesztés, fordítás, oktatás, marketing —, a korlátozott felelősség előnye jórészt elméleti marad. Ilyenkor a szakmai felelősségbiztosítás olcsóbb és célzottabb védelem, mint egy cégforma.

Fontos árnyalat: a Kft. korlátozott felelőssége nem abszolút. A Ptk. 3:159. §-a maga is úgy fogalmaz, hogy a tag nem felel, „ha e törvény eltérően nem rendelkezik”, a bank pedig a hitelekhez jellemzően személyes kezességet kér. A „Kft. mögé bújok” elképzelés ritkán működik úgy, ahogy elsőre hangzik.

Adóteher: mennyi marad nálad?

Nem az számít, mennyi az adó, hanem mennyi jut el hozzád: az egyéni vállalkozó a vállalkozás jövedelmét közvetlenül kiveheti, a Kft. tagja viszont csak munkabérként vagy osztalékként juthat hozzá, és mindkettőnek külön közterhe van.

A Kft. útja ezért hosszabb: a társasági adó után az osztalékon SZJA és szociális hozzájárulási adó is van (utóbbi éves felső korláttal). Cserébe a Kft. tényleges költséget számol el, és a jövedelemkivétel időzíthető — az eredmény bent maradhat a cégben.

Ebből adódik a gyakorlati szabály:

• Alacsony-közepes bevétel, kevés költség, szolgáltatás → az egyéni vállalkozás átalányadóval jellemzően kedvezőbb. Az átalányadó részletes szabályait az átalányadó teljes útmutató veszi végig.
• Magas költséghányad, nagy beszerzés, készlet, eszközpark → a tényleges költségelszámolás kerül előrébb, akár egyéni vállalkozóként, akár Kft.-ben.
• Ha nem veszed ki az eredményt, hanem visszaforgatod → a Kft. javára billen a mérleg.

Számpélda: mi marad egy 12.000.000 Ft-os bevételből?

Vegyünk egy főfoglalkozású, átalányadózó egyéni vállalkozót általános tevékenységgel, évi 12.000.000 Ft bevétellel, adókedvezmények nélkül. A számokat ugyanaz az adómotor számolja, amelyik az átalányadó-kalkulátort is hajtja.

• Jövedelem: a bevétel 55%-a, azaz 6.600.000 Ft; ebből 1.936.800 Ft adómentes.
• Közterhek a mentes rész fölött: 699.480 Ft SZJA, 862.692 Ft TB-járulék és 606.216 Ft szocho, összesen 2.168.388 Ft.
• Helyi iparűzési adó sávos alappal, 2%-os kulcsnál: 50.000 Ft (lásd az iparűzési adóról szóló cikket).
• Ami marad: 9.781.612 Ft — ebből fedezed a tényleges költségeidet is, további kivét-lépés nélkül.

Kft.-ben ugyanez az összeg a cégnél keletkezik. Ahhoz, hogy hozzáférj, vagy munkabért veszel fel (ami után teljes bérközteher jár), vagy osztalékot fizetsz (társasági adó után, majd az osztalékon SZJA és szocho). A két lépcső miatt a kivett jövedelem effektív terhelése magasabb — cserébe a cégben maradó eredmény olcsóbban adózik. A könyvelési díj és a törzstőke ehhez még hozzájön.

Ebből a legfontosabb következtetés: ha a teljes eredményt kiveszed, az egyéni vállalkozás jellemzően kedvezőbb; ha visszaforgatod, a Kft.

Mikor dönt helyetted a piac vagy a KATA?

Bizonyos megrendelői körök szerződéses vagy belső szabályzati okból csak társas vállalkozással szerződnek: nagyvállalati beszállítói rendszerekben, közbeszerzésben és egyes engedélyköteles tevékenységeknél ez visszatérő korlát. Ha a célpiacod ilyen, a kérdés eldőlt — ezt a szerződéskötés előtt érdemes tisztázni.

A KATA ezzel szemben automatikusan kizárja a Kft.-t: a kisadózó vállalkozók tételes adója 2022 óta kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozóként választható (Kata tv. 3. §). A kifizetőtől (cégtől, egyéni vállalkozótól, más adóalanytól) származó bevétel ráadásul a bevétel megszerzését megelőző nappal megszünteti a kisadózói jogállást (Kata tv. 5. §), ezért a KATA gyakorlatilag a magánszemélyeknek dolgozó szakmákra maradt. A havi 50.000 Ft tételes adó magas bevételnél arányaiban kedvező — de csak addig, amíg a feltételeknek megfelelsz. A két egyéni vállalkozói adózást a KATA vagy átalányadó cikk hasonlítja össze.

Hogyan válts, ha rosszul döntöttél?

Egyéni vállalkozásból Kft.-be a gyakorlatban nem egy lépésben jutsz el: Kft.-t alapítasz, majd az egyéni vállalkozást megszünteted vagy szünetelteted. Közben figyelni kell a szerződések átruházására, a NAV-bejelentésekre, az eszközátadás adóvonzatára, és arra, hogy az adószám és a számlasorszámozás is változik.

Visszafelé — Kft.-ből egyéni vállalkozásba — a végelszámolás miatt még lassabb az út. Ezért érdemes induláskor nem a „végleges” formát keresni, hanem a mostani kockázatodhoz és bevételedhez illőt: az egyéni vállalkozás könnyen indítható és bővíthető, a Kft. viszont drágán fordítható vissza. Az induló lépéseket a kezdő egyéni vállalkozó checklist sorolja fel.

Négy kérdés a döntés előtt

Írd le a válaszodat erre a négy kérdésre — ezekből a döntés a legtöbb esetben kiolvasható:

1. Mekkora kárt okozhatok? Ha a válasz „több milliót”, a korlátozott felelősség reális szempont.
2. Mennyi eredményt veszek ki? Ha a teljeset, az egyéni vállalkozás felé billen a mérleg.
3. Ki a vevőm? Ha kizárólag olyan nagyvállalatok, amelyek csak társas vállalkozással szerződnek, a kérdés eldőlt.
4. Mennyi időt és pénzt szánok adminisztrációra? A Kft. kettős könyvvitele nem opcionális.

A két véglet között ott a betéti társaság is: alapítása olcsóbb, törzstőkét nem igényel — a beltag felelőssége viszont korlátlan, tehát a legfontosabb előny hiányzik. Ezért a Bt. ritkán jó válasz: ha a felelősség számít, Kft. kell; ha nem, az egyéni vállalkozás egyszerűbb.

Gyakori kérdések

Egyéni vállalkozás vagy Kft: melyiket válasszam?

Ha kicsi a kárkockázatod, kevés a költséged és a teljes eredményt kiveszed, jellemzően az egyéni vállalkozás (átalányadóval) a kedvezőbb. Ha jelentős kárt okozhatsz, a nyereséget visszaforgatnád, vagy a vevőid csak társas vállalkozással szerződnek, a Kft. mellett szólnak az érvek. A felelősség a fő különbség: a Kft. tagja főszabály szerint nem felel a társaság tartozásaiért (Ptk. 3:159. §).

Mennyi törzstőke kell egy Kft. alapításához?

Legalább 3 millió forint (Ptk. 3:161. § (4)). Egyéni vállalkozáshoz induló tőke nem kell, a nyilvántartásba vétel bejelentéssel indul.

Választhat egy Kft. KATA-t?

Nem. A kisadózó vállalkozók tételes adója 2022 óta csak főfoglalkozású egyéni vállalkozóként választható; Kft. a társasági adó vagy a kisvállalati adó (KIVA) között választhat.

Mennyi adót fizet egy átalányadózó egyéni vállalkozó 12.000.000 Ft bevétel után?

Általános tevékenységnél, főfoglalkozásban, kedvezmények nélkül 2026-ban összesen 2.168.388 Ft SZJA-t, TB-járulékot és szochót, plusz 2%-os településen 50.000 Ft iparűzési adót. A saját számaidat az átalányadó-kalkulátorral számolhatod ki.

Átválthatok később egyéni vállalkozásból Kft.-be?

Igen, de a gyakorlatban nem egy lépésben: Kft.-t alapítasz, majd az egyéni vállalkozást megszünteted vagy szünetelteted. Az adószám, a számlasorszám és a szerződések is változnak, ezért ezt érdemes tervezetten, év elején intézni.

Jogszabályi háttér

• Ptk. (2013. évi V. tv.) 3:159. § — a Kft. tagjának felelőssége a társaság kötelezettségeiért
• Ptk. 3:161. § (4) — a törzstőke legkisebb összege (3 millió forint)
• Szja tv. (1995. évi CXVII. tv.) 50–53. § — átalányadózás, értékhatár, költséghányad; 1. számú melléklet 4.48. pont — az adómentes jövedelemrész
• Tbj. (2019. évi CXXII. tv.) és Szocho tv. (2018. évi LII. tv.) — TB-járulék és szociális hozzájárulási adó
• Kata tv. (2022. évi XIII. tv.) 3. és 5. § — ki választhatja a KATÁ-t, a kifizetőtől származó bevétel hatása
• Szt. (2000. évi C. tv.) 2. § (3) — a számviteli törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra
• Htv. (1990. évi C. tv.) 39/A. § — a helyi iparűzési adó sávos egyszerűsített alapja