Digitális nyugta a vevő telefonjára: mik a lehetőségek 2026-ban

A nyugtát az Áfa tv. 174. § (1) bekezdése szerint papíron és elektronikusan is ki lehet bocsátani, és a törvény nem írja elő, milyen csatornán jusson el a vevőhöz; 2026-ban tehát teljesen jogszerű, ha a vásárló a saját telefonján kapja meg a bizonylatot. Négy út létezik, és a különbség nem a kényelemben van, hanem a jogi kategóriában: papír (kézi tömb vagy nyomtatott számítógépes nyugta), e-nyugta e-pénztárgépből (ez a NAV Nyugtatárába kerül, ahonnan a vevő a NAV eNyugta appjával éri el), elektronikus számítógépes nyugta a számlázó programodból (e-mailben, letöltési linken, QR-kóddal vagy NFC-érintéssel átadva), és a papír másolat kérésre. A választás három dolgot dönt el: kell-e külön nyugtaadat-szolgáltatás, ki őrzi meg a bizonylatot, és gyűjtesz-e közben személyes adatot a vevőről. Ez a cikk ezt a három szempontot járja végig.

Jogszerű-e a digitális nyugta 2026-ban?

Igen. Az Áfa tv. 174. § (1) bekezdése kimondja, hogy a nyugta papír vagy elektronikus formában is kibocsátható, és a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 2. § 4. pontja is „elektronikus vagy papír alapon kibocsátott” nyugtaként definiálja a számítógéppel előállított nyugtát. Nincs olyan szabály, amely az elektronikus nyugtát e-mailhez, alkalmazáshoz vagy bármilyen konkrét technológiához kötné.

Amit viszont a törvény megkövetel, az a tartalom és a nyelv:

• a nyugtán szerepelnie kell a kibocsátás keltének, a sorszámnak, a kibocsátó nevének, címének és adószámának, valamint az adót is tartalmazó (bruttó) ellenértéknek (173. § (1) a)–d)),
• a nyugta kizárólag magyar nyelven bocsátható ki (178. § (4)),
• a sorszámozásnak kihagyás- és ismétlésmentesnek kell lennie (23/2014. NGM r. 16. §).

Ha ez a négy adat rajta van és a vevő hozzáfér, a bizonylat attól még nyugta marad, hogy a képernyőn nyílik meg. A nyugtaadás alapjait külön cikkben szedtük össze.

Mi számít átadásnak?

A nyugtát a vevő rendelkezésére kell bocsátani — vagyis nem elég kiállítani a saját rendszeredben, a vásárlónak ténylegesen hozzá kell tudnia férni. Az e-nyugtánál ezt maga a törvény oldja meg: a bizonylat a Nyugtatárba érkezéssel minősül kibocsátottnak (166. § (1a)), és a vevő onnan hívja le. A számítógépes nyugtánál viszont a csatorna a te felelősséged.

A gyakorlatban két dolog számít:

1. A vevő a helyszínen megkapja. Ha a bizonylatot csak később, e-mailben küldenéd el, és a cím elgépelése miatt sosem érkezik meg, a vásárló üres kézzel távozott. A helyszíni átadás (papír, képernyőn megnyíló link, QR vagy NFC) ezt a kockázatot kiveszi.
2. A megőrzés a kibocsátóé. A számítógépes nyugta kibocsátói példányát az adómegállapításhoz való jog elévüléséig meg kell őrizned; ezt a szoftvered végzi el. A vevő példányának megőrzése nem a te kötelezettséged.

Melyik út mit jelent a gyakorlatban?

Az alábbi táblázat a négy megoldást a három lényeges szempont — adatszolgáltatás, megőrzés, személyesadat-gyűjtés — szerint állítja szembe.

Az utolsó két sor között a különbség pont az, ami a pultnál a legtöbb időt viszi el: az e-mailes átadáshoz el kell kérned és be kell gépelned egy címet, a linkes átadáshoz nem.

Miért kerül többe az e-mail-cím, mint gondolnád?

Az e-mail-cím személyes adat, tehát a GDPR hatálya alá esik: jogalap kell hozzá, tájékoztatni kell a vevőt, és az adatot csak a szükséges ideig őrizheted. Egy nyugta átadásához ez aránytalanul nagy apparátus, miközben a bizonylat maga nem igényli.

Három konkrét költsége van:

• Idő a sorban. A cím bemondása, visszaolvasása és javítása vásárlásonként fél-egy perc; csúcsidőben ez a legdrágább perc a napodban.
• Hibalehetőség. Az elhallott cím csendes hiba: a rendszered sikeres küldést jelez, a vevő viszont sosem kapja meg a bizonylatot.
• Adatkezelési teher. Az összegyűjtött címekre adatkezelési tájékoztató, jogalap és törlési gyakorlat kell; a nyugtaadáshoz mindez nem lenne szükséges.

Ha a bizonylat úgy kerül át, hogy közben nem kérsz semmilyen azonosítót — például a vevő a saját telefonjával nyit meg egy linket —, akkor a nyugta átadásához egyetlen személyes adatot sem kezelsz. Ez az adatminimalizálás elvének (GDPR 5. cikk (1) c)) a legegyszerűbb teljesítése: nem védeni kell az adatot, hanem be sem kérni.

Hogyan néz ki a linkes átadás a pultnál?

A számlázó programból kiállított nyugtának van egy publikus, csak a bizonylatot mutató oldala. Ezt az oldalt a vevő telefonja megnyithatja anélkül, hogy bármit letöltene vagy regisztrálna, és többféleképpen juthat el hozzá:

• Képernyőn mutatott QR-kód, amit a vevő beolvas a kamerájával.
• NFC-érintés: a vevő a telefonját egy kártyához vagy matricához érinti, és megnyílik ugyanaz az oldal. Az iPhone XS és újabb készülékek bekapcsolt kijelzőnél alkalmazás nélkül olvassák a címkét, Androidon az NFC-nek bekapcsolva kell lennie.
• Link elküldése annak, aki mégis kéri e-mailben.

A három csatorna ugyanazt a bizonylatot adja át, a különbség csak a gesztus. Az érintés azért gyorsabb a QR-nél, mert nem kell hozzá kamerát nyitni és beállni a megfelelő szögbe; a QR viszont bekapcsolt NFC nélkül is működik. A Zappla ehhez például egy passzív Zappla Tap NFC-kártyát kínál a pultra, de a linkes átadás önmagában, kártya nélkül is működik.

Mit NEM vált ki a digitális nyugta?

A digitális átadás a bizonylat útját rövidíti le, nem a kötelezettségeidet.

1. A pénztárgép-kötelezettséget nem érinti. Ha a tevékenységed a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. mellékletében szerepel, a nyugtát pénztárgéppel kell adnod, és ezen nem változtat, hogy egyébként milyen csatornán osztanál meg bizonylatot.
2. A nyugtaadat-szolgáltatást nem váltja ki. A számítógépes nyugtáról 2026. szeptember 1-től a kibocsátást követő 3 naptári napon belül adatot kell szolgáltatni, adómértékenkénti bontásban — függetlenül attól, hogy papíron vagy képernyőn adtad át.
3. A papír kérését nem tilthatod meg. Aki papírt kér, annak adj: a nyugta papíron is kibocsátható, és egy vitában a legrosszabb kimenetel az, ha a vevő úgy érzi, nem kapott bizonylatot.
4. A számlát nem helyettesíti. Ha a vevő adóalany, ha nem a teljesítésig fizet, ha számlát kér, vagy ha az ügylet eléri a 900.000 Ft-ot, számla kell — a csatorna ezen nem változtat.

Gyakori kérdések

Elektronikus nyugtának számít, amit a számlázó programból küldök?

Igen, de nem e-nyugta. Az Áfa tv. 259. § 6/B pontja az e-nyugta megnevezést kizárólag az e-pénztárgéppel kiállított, a Nyugtatárba érkező nyugtára tartja fenn; a számlázó programból elektronikusan átadott bizonylat számítógéppel előállított nyugta. A gyakorlati különbség az adatszolgáltatásban van: az e-nyugtáról nem kell külön adatot küldeni, a számítógépes nyugtáról 3 napon belül igen. Egy jól megválasztott számlázó program ezt megteheti helyetted.

Kell hozzá a vevő beleegyezése, mint az elektronikus számlához?

Nem. A számlabefogadó beleegyezését az Áfa tv. 175. § (3) bekezdése az elektronikus számlához írja elő, a nyugtára ilyen feltétel nincs. A nyugta esetében az a szempont, hogy a vevő ténylegesen hozzáférjen a bizonylathoz — és aki papírt kér, annak adj papírt.

Mi van, ha a vevő telefonján nincs internet?

Akkor a linkes átadás nem működik, és papírt kell adnod — ez a módszer korlátja, nem hibája. A pultnál ezért érdemes megtartani a nyomtatás lehetőségét, még akkor is, ha a vásárlók többsége a képernyős bizonylatot választja.

Az érintéses átadáshoz kell-e alkalmazás a vevőnek?

Nem. Az NFC-címke egy webcímet hordoz, amit a telefon beépített böngészője nyit meg — ugyanúgy, mint bármelyik linket. Sem letöltés, sem regisztráció nem kell hozzá, és a címke maga nem tárol adatot a vásárlásról.

Jogszabályi háttér

• Áfa tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 166. § (1)–(1a), 173. § (1) a)–d), 174. § (1)–(3), 175. § (3), 178. § (4), 257/G. §, 259. § 6/B, 6/C
• 1. évi LIV. tv. 35. §, 41. §, 3. melléklet — a nyugtaadat-szolgáltatás 2026. szeptember 1-i hatálybalépése
• 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 2. § 4., 16., 17. § — számítógéppel előállított nyugta
• 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet 46. § — Nyugtatár, megőrzés
• 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. melléklet — pénztárgép-köteles tevékenységek
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR) 5. cikk (1) c) — adatminimalizálás