Kézi nyugtatömb: nyugtaadat-szolgáltatás lépésről lépésre

Igen: ha kézi (nyomtatványos) nyugtatömbből adsz nyugtát, 2026. szeptember 1-től minden kibocsátott nyugtádról nyugtaadat-szolgáltatást kell teljesítened. A jogalap az Áfa tv. 257/G. § (3) bekezdése és a 11. számú melléklet B) része, a hatálybalépést a 2025. évi LIV. törvény tűzte 2026. szeptember 1-re. Nem az egyes nyugtákat küldöd be, hanem naponta és nyugtatömbönként egy összesítőt: a bruttó összeget adókulcsonként, a darabszámot és az aznapi első nyugta sorszámát, a kibocsátást követő 3 naptári napon belül. Kézi tömbnél a beküldés útja a NAV Pénztárgép Portálja (korábbi nevén KOBAK-portál), ahol a napi összesítőt webes űrlapon rögzíted; a NAV gépi interfészének (M2M) specifikációja a számítógéppel előállított nyugtákra szól, a kézi tömb gépi beküldéséről nem rendelkezik. Pénztárgépet nem kell venned: a kézi nyugtatömb szeptember után is használható, a teendő „csak” a rögzítés. Ez a cikk kizárólag a kézi tömbös esetet veszi végig: mit rögzíts, hol, milyen lépésekben és milyen határidővel. Hogy általában kit érint a kötelezettség, azt a nyugtaadat-szolgáltatás pillércikke tárgyalja; a türelmi időről és a 2027-től kiszabható bírságokról külön cikkünk szól.

Rád vonatkozik, ha kézi nyugtát adsz?

Igen, az adózási formádtól függetlenül: a törvény nem adóalanyi státusz (alanyi mentes, kata, őstermelő) szerint mentesít, hanem bizonylattípus szerint, és a kézi nyugta a 11. melléklet B) része alá esik. Alanyi adómentesként a NAV-űrlap külön „Alanyi adómentes” sorába rögzítesz. A teljes érintetti kört — pénztárgép, e-pénztárgép, „mindenről számla” — a pillércikk táblázata mutatja.

Egy kifejezetten kézi tömbös kivétel van: ha pénztárgép-üzemeltetőként a gép meghibásodása miatt adsz ideiglenesen kézi nyugtát, arról nem kell adatot szolgáltatni (11. mell. B) 2., 48/2013. NGM r. 1. § (2)–(6)). Más okból adott kézi nyugtára ez a kivétel nem terjed ki.

Mit kell beküldeni egy napról?

Egy tárgynapról egy nyugtatömbhöz egy összesítőt kell beküldeni: a kibocsátó adatait, a kibocsátás keltét, a nyugták bruttó (adót is tartalmazó) ellenértékét adómértékenként, a darabszámot és az aznap rögzített nyugták közül az első sorszámát. Nettót és áfát nem kell számolnod — a NAV a bruttó összeget kéri adókulcsonként.

Három szabály, ami a gyakorlatban sokat számít. Sorszámtartományonként, vagyis nyugtatömbönként külön adatszolgáltatás jár — ha aznap két tömbből is adtál nyugtát, két beküldés lesz. Egy adatszolgáltatásban csak egy pénznem lehet: forintos és eurós nyugtáról külön összesítő megy ugyanarra a napra. A módosító és érvénytelenítő nyugtákat előjelük szerint, az adott adómértékhez számítva, az értékesítési nyugtáktól külön kell összesíteni — összeggel és darabszámmal is.

A kézi nyugtán az adómérték feltüntetése nem kötelező, ezért neked kell tudnod, melyik nyugta melyik kulcs alá tartozik. Alanyi adómentesként egyszerű a helyzet: minden az „Alanyi adómentes” sorba megy. Vegyes kulcsú értékesítésnél érdemes már a nyugtára ráírni a kulcsot, különben a napi összeadás találgatás lesz. Az „egyéb” sor tartalmát a NAV GYIK nem határozza meg; ha olyan ügyleted van, ami a négy kulcs és az alanyi mentesség egyikébe sem fér, kérdezd meg a könyvelődet vagy a NAV-ot.

Melyik nyugtát, mikor, hova kell rögzíteni?

A kézi tömbös gyakorlatban hét helyzet fordul elő, és mindegyiknek megvan a helye az űrlapon. A táblázat a NAV GYIK és a Pénztárgép Portál segédlete alapján foglalja össze, mi hova kerül.

Hol és hogyan küldöd be? Lépésről lépésre

Kézi tömbnél a NAV Pénztárgép Portálja a beküldés helye — a felületet korábban KOBAK-portálnak hívták, a NAV oldalain ma „Pénztárgép Portál (KOBAK)” néven szerepel. Nyomtatvány vagy ONYA-űrlap nincs. A NAV a felülethez képernyőképes segédletet adott ki (2026. július 29.), és 2026. augusztus 26-án oktatóvideót is közzétett a webes rögzítésről; a mezőnevek a segédlethez képest változhatnak, ezért az első rögzítés előtt nézd meg a NAV kézi rögzítési oldalát.

1. Hozzáférés. A NAV GYIK szerint elsődleges felhasználóként az adózó, a törvényes képviselő vagy az állandó meghatalmazott lép be KAÜ-azonosítással (Ügyfélkapu+ vagy DÁP); technikai felhasználó a webes rögzítéshez nem kell. Ha könyvelőt vagy alkalmazottat akarsz beküldőnek, az elsődleges felhasználó hoz létre neki másodlagos felhasználót.
2. Belépés és menü. A segédlet szerint: belépés, „Aktív cég” kiválasztása, majd „NYUGTA ADATOK RÖGZÍTÉSE” és „ADATSZOLGÁLTATÁS RÖGZÍTÉSE”. A neved, címed és adószámod automatikusan kitöltve jelenik meg; kibocsátás módjának a „Kézi nyugta” választandó.
3. Tárgynap és kezdő sorszám. Megadod a nyugták keltét és az aznap rögzített nyugták közül az első sorszámát (a segédlet példája: FF3NA007). A tárgynap a nyugta kelte, nem a rögzítés napja — pótlásnál is.
4. Pénznem. Alapértelmezetten forint; devizás nyugtánál pénznem és árfolyam.
5. Bruttó összértékek soronként. Kitöltöd a 0/5/18/27%, alanyi adómentes és egyéb sorokat, két oszlopban: értékesítés és módosító/érvénytelenítő (ez negatív is lehet — a segédlet példája 6.600 Ft és −1.300 Ft, azaz 5.200 Ft).
6. Darabszámok. Külön az értékesítési nyugták száma (pl. 10 db) és a módosító/érvénytelenítő nyugtáké (pl. 2 db).
7. Rögzítés és visszaigazolás. „ADATOK RÖGZÍTÉSE” után a listában megjelenik a beküldés egy azonosítóval (törzsszám_tárgynap_sorszám formában), „Rögzített” státusszal; a lista szűrhető és Excelbe exportálható. Ezt az exportot érdemes havonta elmenteni a könyvelésed mellé.
8. Határidő-ellenőrzés. Minden tárgynapot a kibocsátást követő 3. naptári nap végéig rögzíts — a hétvége és az ünnepnap beleszámít, a felület 0–24 elérhető. A mintapélda alább megmutatja, hogyan fér bele ez egy heti rutinba.

Heti mintapélda: öt nap, vegyes áfakulcs

Az alábbi példa egy piaci árus hete, aki 27%-os és 5%-os termékeket is értékesít egy nyugtatömbből, forintban. Minden forgalmas nap egy beküldés; a csütörtöki sztornó a módosító oszlopba kerül. A szerdai, forgalom nélküli napról a példában nincs beküldés — hogy ez miért következtetés és nem NAV-állásfoglalás, azt lentebb külön tárgyaljuk. A határidő-oszlop a cikk írásakor hatályos 3 naptári napos szabályból számolt példa.

A csütörtöki sor mutatja a sztornó logikáját: a vevő visszahozott egy 4.500 Ft-os, 27%-os terméket, erről érvénytelenítő nyugta készült. Az értékesítés oszlopban marad az eredeti 56.700 Ft, a módosító oszlopba −4.500 Ft kerül, a darabszámnál pedig 16 értékesítési és 1 módosító nyugta. Ha aznap állítottad ki és aznap érvénytelenítetted, akkor is mindkettőt rögzíted — a NAV GYIK szerint ez két nyugta.

A határidő oszlop a „kibocsátást követő 3 naptári nap” szabályból jön: a határidő a kibocsátás napját követő 3. naptári nap vége, a hétvége és az ünnepnap beleszámít, és a határidőn belül bármelyik napon teljesíthetsz. A gyakorlatban egy heti ritmus nem fér bele: a hétfői nyugtákat csütörtökig be kell küldeni. Ami belefér, az a kétnaponkénti rögzítés — a példában hétfő és kedd napi összesítőjét szerdán, csütörtökét és péntekét szombaton vagy vasárnap rögzíted (továbbra is napi bontásban, naponként külön beküldéssel).

Mennyi időt visz el hetente?

Egy tömbnél, egy pénznemnél és néhány tucat nyugtánál a napi teendő a tőpéldányok kulcsonkénti összeadása, a darabszám és a kezdő sorszám kikeresése, majd a hét mező kitöltése a felületen — néhány perces munka, de ez saját, tapasztalati becslés, nem NAV-adat; a te időd attól függ, hány kulcsot használsz és mennyire rendezett a tömb. Ami biztosan növeli az időt: több tömb vagy több pénznem (mindegyik külön beküldés), vegyes kulcsok kulcs-jelölés nélkül a nyugtákon, és a sztornók utólagos visszakeresése.

Három dolog gyorsítja: írd rá a nyugtára a kulcsot a kiállításkor; vezess egy egysoros napi összesítőt a tömb hátulján (kezdő sorszám, kulcsonkénti bruttó, darab); és kösd fix naphoz a beküldést, például szerda és szombat.

Mi van, ha elrontottad a beküldést?

A beküldött adatszolgáltatás korlátlan számban javítható — egyetlen mező kivételével, a kezdő nyugta sorszámával. Ha azt rontottad el, az adott beküldést érvényteleníteni kell és újat rögzíteni; az érvénytelenített tétel nem tűnik el, „érvénytelenített” státuszt kap. A segédlet szerint a javítás és az érvénytelenítés a sor végi három pontból indul; érvénytelenítés jellemzően akkor kell, ha ugyanazt a napot tévesen kétszer küldted be.

Külön kezeld a két hibatípust: a rontott nyugta (sztornó a tömbben) a módosító oszlopba kerül előjelesen, a rontott beküldés pedig a felületen javítandó. Az elsőről adatot kell szolgáltatni, a másodikat javítod.

Ha nem elrontottad, hanem elmulasztottad a beküldést, a pótlás ugyanezen a felületen megy, a nyugta keltét adod meg tárgynapnak. Hogy ez 2026-ban és 2027-től milyen következménnyel jár, azt a türelmi időről és bírságról szóló cikkünk részletezi.

Mi van, ha egy nap nincs forgalom?

A törvény a kibocsátott nyugtához köti az adatszolgáltatást, és a gépi interfész szabálya szerint legalább az egyik darabszámnak nullától eltérőnek kell lennie — ebből az következik, hogy forgalom nélküli napról nincs mit beküldeni. Ez azonban következtetés, nem NAV-állásfoglalás: a NAV GYIK ezt a kérdést kifejezetten nem válaszolja meg. Ha a NAV oldalán ezzel ellentétes iránymutatás jelenik meg, az az irányadó. Amíg nincs ilyen, a szerdai sor a mintapéldában ezt a következtetést mutatja: nincs nyugta, nincs beküldés.

Mikor érdemes kiváltani a kézi tömböt?

Akkor, amikor a napi összeadás és rögzítés már több időt visz el, mint egy olyan megoldás, amely az adatot maga küldi. Három jel utal erre: több adókulcsot, több tömböt vagy devizát használsz; rendszeresen csúszol a 3 napos határidővel; vagy a sztornók visszakeresése rendre hibát szül a rögzítésben.

A kiváltásnak három útja van — NAV ePénztárgép app, számlázó programból adott számítógépes nyugta, vagy pénztárgép-köteles tevékenységnél online pénztárgép, illetve e-pénztárgép —, és hogy melyik illik hozzád, azt a tevékenységed dönti el. Ezt az e-pénztárgép, e-nyugta app vagy számlázó program cikk döntési táblázata tevékenységenként végigveszi. Ha eleve számlázó programot használsz, a nyugta ugyanabból a rendszerből mehet: a Zappla például telefonról állít ki számítógépes nyugtát, és a nyugta-bevétel beleszámít az adókeret-figyelőbe. A Zappla a nyugtákról a napi NAV-adatszolgáltatást automatikusan beküldi — neked nincs vele teendőd.

Meddig őrizd a tömböt?

Egyéni vállalkozóként legalább az adómegállapítási jog elévüléséig: ez annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év, amelyben a bevallást meg kellett volna tenni — egy 2026-os nyugtánál (2027-es bevallással) 2032. december 31-ig. Papír nyugtánál a tőpéldányt őrzöd, elektronikusan is lehet. Számviteli törvény alá tartozó vállalkozásnál (Kft., Bt., egyéni cég) a nyugta szigorú számadású bizonylat, a megőrzés legalább 8 év, a rontott példányokra is. A beküldött adatszolgáltatás nem pótolja a tömböt: a NAV az összesítőt kapja, a nyugták nálad maradnak.

Gyakori kérdések

Kell-e nyugtaadat-szolgáltatást teljesítenem, ha kézi nyugtatömböt használok?

Igen. 2026. szeptember 1-től a kézi nyugtatömbből kiadott minden nyugtáról a kibocsátást követő 3 naptári napon belül napi, adómértékek szerinti összesítőt kell rögzíteni a NAV Pénztárgép Portálján (Áfa tv. 257/G. § (3), 11. mell. B) rész). Kivétel csak a pénztárgép meghibásodása miatt ideiglenesen adott kézi nyugta.

Hogyan jutok be a Pénztárgép Portálra (KOBAK)?

KAÜ-azonosítással (Ügyfélkapu+ vagy DÁP) lépsz be elsődleges felhasználóként — adózóként, törvényes képviselőként vagy állandó meghatalmazottként. Technikai felhasználó a webes rögzítéshez nem kell; ha más is rögzítene helyetted, neki másodlagos felhasználót hozol létre.

Beküldheti helyettem a könyvelőm?

Igen, az állandó meghatalmazott elsődleges felhasználóként, vagy az általad létrehozott másodlagos felhasználóként rögzítheti az adatokat; minden beküldése a te nevedben tett jognyilatkozat. Az állandó meghatalmazáshoz az UJEGYKE-űrlapon az áfához és egyéb közvetett adókhoz kapcsolódó ügycsoport kell. A 3 napos ritmus nem illeszkedik a havi könyvelői ciklusba, ezért a megbízási szerződésben írásban rögzítsd, ki teljesíti.

Pénteken adtam nyugtát — mikor a határidő?

A 3 naptári napos szabály szerint hétfő éjfél: a kibocsátás napját követő 3. naptári nap vége, a hétvége beleszámít. Az, hogy munkaszüneti napra eső határidőnél alkalmazható-e a következő munkanapra tolódás, nem tisztázott — ne tervezz vele, a felület a hétvégén is elérhető.

Két tömböt használok, és euróban is nyugtázok. Hány beküldés?

Tömbönként és pénznemenként külön adatszolgáltatás ugyanarra a napra. Két forintos tömb és egy eurós nyugta aznap három beküldést jelent; az eurósnál pénznemet és árfolyamot is megadsz.

Jogszabályi háttér

• Áfa tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 257/G. § (3), 11. számú melléklet B) rész — kézi és számítógépes nyugták adatszolgáltatása
• Áfa tv. 166. § (2), 173. § (1), 179. §, 259. § 6/B–6/C — nyugta helyett számla, nyugta adattartalma, megőrzés, e-nyugta és e-pénztárgép fogalma
• 1. évi LXXXIII. tv. 54. §, 66. §, 7. melléklet — a kötelezettség beiktatása
• 1. évi LIV. tv. 35. §, 41. §, 3. melléklet — a hatálybalépés 2026. szeptember 1.
• 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. § (2)–(6) — pénztárgép-meghibásodás esetén adott kézi nyugta
• 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 16. § — számítógéppel előállított nyugta követelményei
• 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet 46. § — a Nyugtatár 10 éves megőrzése
• Art. (2017. évi CL. tv.) 78. § (3), 202. § (1) — iratmegőrzés, elévülés
• Szt. (2000. évi C. tv.) 168–169. § — szigorú számadású bizonylat, 8 éves megőrzés
• NAV GYIK „Nyugtaadat-szolgáltatás” (15 kérdés-válasz); „Segédlet a Pénztárgép Portál (KOBAK) nyugtaadat-rögzítő felületének használatához” (2026. július 29.)
• NAV közlemény 2026. augusztus 4. és 2026. augusztus 17.; NAV-hír „Újabb NAV-tutorial: webes nyugtaadat-szolgáltatás lépésről lépésre” (2026. augusztus 26.)