Kézi nyugtatömb: NAV-adatszolgáltatás lépésről lépésre

Ha 2026. szeptember 1-től papír nyugtatömbből adsz nyugtát, minden kibocsátott nyugtáról adatot kell szolgáltatnod a NAV elektronikus felületén, a kibocsátást követő 3 naptári napon belül, napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban. A jogalap az Áfa tv. 257/G. § (3) bekezdése és a 11. számú melléklet B) része; a kötelezettséget eredetileg a 2023. évi LXXXIII. törvény iktatta be, a hatálybalépést két halasztás után a 2025. évi LIV. törvény tűzte 2026. szeptember 1-re. Nem az egyes nyugtákat küldöd be, hanem naponta és nyugtatömbönként egy összesítőt: a bruttó összeget adókulcsonként, a darabszámot és az aznap rögzített nyugták közül az első sorszámát. A NAV 2026. augusztus 4-i közleménye szerint 2026. december 31-ig a revizorok tájékoztatnak és segítenek, bírságot nem szabnak ki — a hibás vagy elmaradt teljesítés 2027. január 1-től szankcionálható. A kötelezettség viszont szeptember 1-től él; a türelmi idő NAV-közleményen alapul, nem jogszabályi halasztás. Pénztárgépet nem kell venned: a kézi nyugtatömb szeptember után is használható, a teendő „csak” az adatszolgáltatás. Ez a cikk ezt veszi végig lépésről lépésre annak, aki marad a papírnál. Az alapokat — ki nyugta-köteles, mi az e-nyugta — az e-nyugta és nyugtaadás cikk tárgyalja.

Rád vonatkozik, ha kézi nyugtát adsz?

Igen, ha nyomtatványos (kézi) nyugtatömbből adsz nyugtát, az adatszolgáltatás rád is vonatkozik — az adózási formádtól függetlenül. A törvény nem adóalanyi státusz (alanyi mentes, kata, őstermelő) alapján mentesít, hanem bizonylattípus szerint: csak az online pénztárgéppel vagy e-pénztárgéppel kiállított nyugta marad ki, mert annak adatai automatikusan beérkeznek. Az alanyi adómentes vállalkozót is terheli a nyugtaadás és vele az adatszolgáltatás; a NAV bontásában külön „Alanyi adómentes” sor van erre. Őstermelő és kistermelő sem mentesül, ha nyugtát ad.

Két fontos kivétel van. Ha kizárólag számlát állítasz ki (a nyugta helyett számlát választod az Áfa tv. 166. § (2) alapján), nincs nyugtád, így nincs nyugtaadat-szolgáltatásod sem — a számlák az Online Számla rendszerben mennek. Ezt a NAV kifejezetten nem mondta ki, a törvényszövegből következik, és van egy gyakorlati rés: ha a magánszemély vevő nem adja meg a nevét és címét, számla nem állítható ki, marad a nyugta — és vele az adatszolgáltatás. A másik kivétel: ha pénztárgép-üzemeltetőként a gép meghibásodása miatt adsz ideiglenesen kézi nyugtát, arról nem kell adatot szolgáltatni; más okból adott kézi nyugtára ez a kivétel nem terjed ki.

Mit kell beküldeni egy napról?

Egy tárgynapról egy nyugtatömbhöz egy összesítőt kell beküldeni: a kibocsátó adatait, a kibocsátás keltét, a nyugták bruttó (adót is tartalmazó) ellenértékét adómértékenként, a darabszámot és az aznap rögzített nyugták közül az első sorszámát. Nettót és áfát nem kell számolnod — a NAV a bruttó összeget kéri adókulcsonként.

Három szabály, ami a gyakorlatban sokat számít. Sorszámtartományonként, vagyis nyugtatömbönként külön adatszolgáltatás jár — ha aznap két tömbből is adtál nyugtát, két beküldés lesz. Egy adatszolgáltatásban csak egy pénznem lehet: forintos és eurós nyugtáról külön összesítő megy ugyanarra a napra. A módosító és érvénytelenítő nyugtákat előjelük szerint, az adott adómértékhez számítva, az értékesítési nyugtáktól külön kell összesíteni — összeggel és darabszámmal is.

A kézi nyugtán az adómérték feltüntetése nem kötelező, ezért neked kell tudnod, melyik nyugta melyik kulcs alá tartozik. Alanyi adómentesként egyszerű a helyzet: minden az „Alanyi adómentes” sorba megy. Vegyes kulcsú értékesítésnél érdemes már a nyugtára ráírni a kulcsot, különben a napi összeadás találgatás lesz. Az „egyéb” sor tartalmát a NAV GYIK nem határozza meg; ha olyan ügyleted van, ami a négy kulcs és az alanyi mentesség egyikébe sem fér, kérdezd meg a könyvelődet vagy a NAV-ot.

Hol és hogyan küldöd be? Lépésről lépésre

A NAV közleménye három teljesítési utat nevez meg: az ingyenes NAV ePénztárgép alkalmazás (ahol külön adatszolgáltatás nincs, mert automatikusan megy), a KOBAK-portál kézi rögzítő felülete, és gépi interfész saját rendszerből. Nyomtatvány vagy ONYA-űrlap nincs. Aki papír tömbnél marad, annak a KOBAK kézi rögzítés a járható út. A NAV 2026. július 29-i segédlete még „Tervezet” vízjellel jelent meg, így a mezőnevek szeptember 1-ig változhatnak — az alábbi lépéseket a NAV oldalán ellenőrizd, mielőtt élesben csinálod.

1. Hozzáférés. A felület az adóalany egyedi azonosító adatainak igénylése után használható. A NAV GYIK szerint elsődleges felhasználóként az adózó, a törvényes képviselő vagy az állandó meghatalmazott lép be KAÜ-azonosítással; technikai felhasználó a webes rögzítéshez nem kell. Ha könyvelőt vagy alkalmazottat akarsz beküldőnek, az elsődleges felhasználó hoz létre neki másodlagos felhasználót. Azt a NAV nem írja le, kell-e külön regisztrációs lépés annak, akinek soha nem volt pénztárgépe — ezt szeptember előtt a NAV oldalán vagy ügyfélszolgálatán ellenőrizd.
2. Belépés és menü. A segédlet szerint: belépés, „Aktív cég” kiválasztása, majd „NYUGTA ADATOK RÖGZÍTÉSE” és „ADATSZOLGÁLTATÁS RÖGZÍTÉSE”. A neved, címed és adószámod automatikusan kitöltve jelenik meg; kibocsátás módjának a „Kézi nyugta” választandó.
3. Tárgynap és kezdő sorszám. Megadod a nyugták keltét és az aznap rögzített nyugták közül az első sorszámát (a segédlet példája: FF3NA007).
4. Pénznem. Alapértelmezetten forint; devizás nyugtánál pénznem és árfolyam.
5. Bruttó összértékek soronként. Kitöltöd a 0/5/18/27%, alanyi adómentes és egyéb sorokat, két oszlopban: értékesítés és módosító/érvénytelenítő (ez negatív is lehet — a segédlet példája 6600 Ft és −1300 Ft, azaz 5200 Ft).
6. Darabszámok. Külön az értékesítési nyugták száma (pl. 10 db) és a módosító/érvénytelenítő nyugtáké (pl. 2 db).
7. Rögzítés és visszaigazolás. „ADATOK RÖGZÍTÉSE” után a listában megjelenik a beküldés egy azonosítóval (törzsszám_tárgynap_sorszám formában), „Rögzített” státusszal; a lista szűrhető és Excelbe exportálható. Ezt az exportot érdemes havonta elmenteni a könyvelésed mellé.

Heti mintapélda: öt nap, vegyes áfakulcs

Az alábbi példa egy piaci árus hete, aki 27%-os és 5%-os termékeket is értékesít egy nyugtatömbből, forintban. Minden forgalmas nap egy beküldés; a csütörtöki sztornó a módosító oszlopba kerül. A szerdai, forgalom nélküli napról a példában nincs beküldés — hogy ez miért következtetés és nem NAV-állásfoglalás, azt lentebb külön tárgyaljuk. A határidő-oszlop a cikk írásakor hatályos 3 naptári napos szabályból számolt példa.

A csütörtöki sor mutatja a sztornó logikáját: a vevő visszahozott egy 4 500 Ft-os, 27%-os terméket, erről érvénytelenítő nyugta készült. Az értékesítés oszlopban marad az eredeti 56 700 Ft, a módosító oszlopba −4 500 Ft kerül, a darabszámnál pedig 16 értékesítési és 1 módosító nyugta. Ha aznap állítottad ki és aznap érvénytelenítetted, akkor is mindkettőt rögzíted — a NAV GYIK szerint ez két nyugta.

A határidő oszlop a „kibocsátást követő 3 naptári nap” szabályból jön: a határidő a kibocsátás napját követő 3. naptári nap vége, a hétvége és az ünnepnap beleszámít, és a határidőn belül bármelyik napon teljesíthetsz. A gyakorlatban egy heti ritmus nem fér bele: a hétfői nyugtákat csütörtökig be kell küldeni. Ami belefér, az a kétnaponkénti rögzítés — a példában hétfő és kedd napi összesítőjét szerdán, csütörtökét és péntekét szombaton vagy vasárnap rögzíted (továbbra is napi bontásban, naponként külön beküldéssel).

Mennyi időt visz el hetente?

Egy tömbnél, egy pénznemnél és néhány tucat nyugtánál a napi teendő a tőpéldányok kulcsonkénti összeadása, a darabszám és a kezdő sorszám kikeresése, majd a hét mező kitöltése a felületen — néhány perces munka, de ez saját, tapasztalati becslés, nem NAV-adat; a te időd attól függ, hány kulcsot használsz és mennyire rendezett a tömb. Ami biztosan növeli az időt: több tömb vagy több pénznem (mindegyik külön beküldés), vegyes kulcsok kulcs-jelölés nélkül a nyugtákon, és a sztornók utólagos visszakeresése.

Három dolog gyorsítja: írd rá a nyugtára a kulcsot a kiállításkor; vezess egy egysoros napi összesítőt a tömb hátulján (kezdő sorszám, kulcsonkénti bruttó, darab); és kösd fix naphoz a beküldést, például szerda és szombat.

Mi van, ha elrontottad a beküldést?

A beküldött adatszolgáltatás korlátlan számban javítható — egyetlen mező kivételével, a kezdő nyugta sorszámával. Ha azt rontottad el, az adott beküldést érvényteleníteni kell és újat rögzíteni; az érvénytelenített tétel nem tűnik el, „érvénytelenített” státuszt kap. A segédlet szerint a javítás és az érvénytelenítés a sor végi három pontból indul; érvénytelenítés jellemzően akkor kell, ha ugyanazt a napot tévesen kétszer küldted be.

Külön kezeld a két hibatípust: a rontott nyugta (sztornó a tömbben) a módosító oszlopba kerül előjelesen, a rontott beküldés pedig a felületen javítandó. Az elsőről adatot kell szolgáltatni, a másodikat javítod.

Mi van, ha egy nap nincs forgalom?

A törvény a kibocsátott nyugtához köti az adatszolgáltatást, és a gépi interfész szabálya szerint legalább az egyik darabszámnak nullától eltérőnek kell lennie — ebből az következik, hogy forgalom nélküli napról nincs mit beküldeni. Ez azonban következtetés, nem NAV-állásfoglalás: a NAV GYIK ezt a kérdést kifejezetten nem válaszolja meg. Ha a NAV oldalán ezzel ellentétes iránymutatás jelenik meg, az az irányadó. Amíg nincs ilyen, a szerdai sor a mintapéldában ezt a következtetést mutatja: nincs nyugta, nincs beküldés.

Mikor éri meg átállni számítógépes nyugtára?

Akkor, amikor a napi kézi összeadás és rögzítés már több időt visz el, mint amennyit egy programból kiállított nyugta kezelése. A számítógéppel előállított nyugta — amit számlázó vagy nyugtázó programból, akár telefonról állítasz ki — jogilag ugyanúgy adatszolgáltatás-köteles, mint a kézi, de a NAV gépi interfészén a szolgáltató automatikusan beküldheti helyetted. Ez nem e-nyugta: az e-nyugta kizárólag az e-pénztárgéppel kiállított, a NAV Nyugtatárába kerülő nyugta; a számítógépes nyugta elektronikus formában sem az. A két kategória adatszolgáltatási útja is más: a számítógépes nyugta a 11. melléklet B) része alá tartozik (napi összesítés, 3 nap), az e-nyugta az A) rész alá (kiállítással egyidejű, automatikus).

Az átállást akkor érdemes mérlegelni, ha több adókulcsot, több tömböt vagy devizát használsz, vagy ha rendszeresen csúszol a határidővel. Számítógépes nyugtázó programhoz NAV-engedély és előzetes bejelentés nem kell; a követelmény a kihagyás- és ismétlésmentes sorszámozás és a fejlesztői dokumentáció. Az adatszolgáltatáshoz viszont a kiállító szoftver nevét rögzíteni kell. Ha eleve számlázó programot használsz, a nyugta ugyanabból a rendszerből mehet: a Zappla például telefonról állít ki számítógépes nyugtát (nyomtatható A4, A6, 80 mm és 58 mm formátumban), a nyugta-bevétel beleszámít az adókeret-figyelőbe. A Zappla a nyugtákról a napi NAV-adatszolgáltatást automatikusan beküldi — neked nincs vele teendőd. Pénztárgép-köteles tevékenységnél ez sem váltja ki a pénztárgépet.

Ha a tömb helyett egyszerű utat keresel, ott van a NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazása: ott az adatküldés automatikus, külön adatszolgáltatás nincs, és a Nyugtatár 10 évig őriz. Felhőalapú e-pénztárgépet viszont csak az használhat, aki nem online pénztárgép-köteles — ezt a pénztárgép-kötelezettség szabályai döntik el. A „mindig számla” út is létezik, de ára van: magánszemély vevőnél is kell név és cím a számlára — a részleteket a számla kötelező tartalmi elemei cikk írja le.

Meddig őrizd a tömböt?

Egyéni vállalkozóként legalább az adómegállapítási jog elévüléséig: ez annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év, amelyben a bevallást meg kellett volna tenni — egy 2026-os nyugtánál (2027-es bevallással) 2032. december 31-ig. Papír nyugtánál a tőpéldányt őrzöd, elektronikusan is lehet. Számviteli törvény alá tartozó vállalkozásnál (Kft., Bt., egyéni cég) a nyugta szigorú számadású bizonylat, a megőrzés legalább 8 év, a rontott példányokra is. A beküldött adatszolgáltatás nem pótolja a tömböt: a NAV az összesítőt kapja, a nyugták nálad maradnak.

Gyakori kérdések

Beküldheti helyettem a könyvelőm?

Igen, az állandó meghatalmazott elsődleges felhasználóként, vagy az általad létrehozott másodlagos felhasználóként rögzítheti az adatokat; minden beküldése a te nevedben tett jognyilatkozat. Az állandó meghatalmazáshoz az UJEGYKE-űrlapon az áfához és egyéb közvetett adókhoz kapcsolódó ügycsoport kell. A 3 napos ritmus nem illeszkedik a havi könyvelői ciklusba, ezért a megbízási szerződésben írásban rögzítsd, ki teljesíti.

Pénteken adtam nyugtát — mikor a határidő?

A 3 naptári napos szabály szerint hétfő éjfél: a kibocsátás napját követő 3. naptári nap vége, a hétvége beleszámít. Az, hogy munkaszüneti napra eső határidőnél alkalmazható-e a következő munkanapra tolódás, nem tisztázott — ne tervezz vele, a felület a hétvégén is elérhető.

Két tömböt használok, és euróban is nyugtázok. Hány beküldés?

Tömbönként és pénznemenként külön adatszolgáltatás ugyanarra a napra. Két forintos tömb és egy eurós nyugta aznap három beküldést jelent; az eurósnál pénznemet és árfolyamot is megadsz.

Mikortól bírságolnak, és mennyit?

A NAV közlése szerint 2027. január 1-től; 2026. december 31-ig tájékoztatnak és segítenek. Nyugtaadat-specifikus bírságtétel nincs: az Art. általános mulasztási bírsága és az adatszolgáltatási hiánypótlási fokozat egyaránt szóba jöhet, a NAV erről nem nyilatkozott. Aki a NAV honlapján közzétett tájékoztató szerint jár el, annak terhére jogkövetkezmény nem állapítható meg.

Jogszabályi háttér

• Áfa tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 257/G. § (3), 11. számú melléklet B) rész — kézi és számítógépes nyugták adatszolgáltatása
• Áfa tv. 166. § (2), 173. § (1), 179. §, 259. § 6/B–6/C — nyugta helyett számla, nyugta adattartalma, megőrzés, e-nyugta és e-pénztárgép fogalma
• 1. évi LXXXIII. tv. 54. §, 66. §, 7. melléklet — a kötelezettség beiktatása
• 1. évi LIV. tv. 35. §, 41. §, 3. melléklet — a hatálybalépés 2026. szeptember 1.
• 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. § (2)–(6) — pénztárgép-meghibásodás esetén adott kézi nyugta
• 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 16. § — számítógéppel előállított nyugta követelményei
• 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet 46. § — a Nyugtatár 10 éves megőrzése
• Art. (2017. évi CL. tv.) 78. § (3), 202. § (1), 220–221. §, 247. § (1) — iratmegőrzés, elévülés, mulasztási bírság, NAV-tájékoztató szerinti eljárás
• Szt. (2000. évi C. tv.) 168–169. § — szigorú számadású bizonylat, 8 éves megőrzés
• NAV GYIK „Nyugtaadat-szolgáltatás” (15 kérdés-válasz) és KOBAK-segédlet (2026. július 29., tervezet)
• NAV közlemény 2026. augusztus 4. és 2026. augusztus 17. — négy hónapos átállási időszak