Nyugtaadat-szolgáltatás 2026: kiket érint, mi a teendő

1. szeptember 1-től minden vállalkozásnak, amely kézi (nyomtatványos) nyugtatömbből vagy számítógéppel előállított nyugtát bocsát ki, a kibocsátást követő 3 naptári napon belül adatot kell szolgáltatnia a NAV-nak ezekről a nyugtákról — napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban. A kötelezettség jogalapja az Áfa tv. 257/G. § (3) bekezdése és a 11. számú melléklet B) része, amelyet a 2025. évi LIV. törvény léptet hatályba. Nem érinti azokat, akik online pénztárgéppel vagy e-pénztárgéppel nyugtáznak (ott az adat automatikusan megy), és azokat sem, akik minden ügyletről számlát adnak, mert nekik nincs nyugtájuk. Az alanyi adómentesség, a kata vagy az őstermelői státusz viszont nem mentesít: a kivétel bizonylattípus szerint jár, nem adózási forma szerint. A NAV 2026. augusztus eleji közleménye szerint szeptember 1. és december 31. között a revizorok tájékoztatnak és segítenek, bírságot nem szabnak ki; hibás vagy elmaradt teljesítésért 2027. január 1-től lehet szankció. Az adatot három úton lehet beküldeni: a NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával (ekkor nincs külön teendő), a KOBAK-portálon kézi rögzítéssel, vagy gépi interfészen keresztül a nyugtázó szoftverből.

Mi ez a kötelezettség, és miért most?

A nyugtaadat-szolgáltatás azt jelenti, hogy a nem pénztárgéppel kiállított nyugtákról — a kézi tömbösről és a számítógépesről egyaránt — a NAV elektronikus felületén kell összesített adatot közölni, a kibocsátást követő 3 naptári napon belül. Nem magát a nyugtát kell feltölteni, hanem egy napi összesítőt: hány nyugta készült, milyen bruttó összegben, melyik adómérték alatt.

A szabály nem új ötlet: eredetileg a 2023. évi LXXXIII. törvény iktatta be 2025. január 1-i hatállyal, majd a 2024. évi LV. törvény 2025. július 1-re, a 2025. évi LIV. törvény pedig 2026. szeptember 1-re tolta. Az utóbbi törvényt 2025. június 11-én fogadták el és június 19-én hirdették ki — tehát több mint egy év volt a felkészülésre.

A NAV indoklása egyszerű: az online pénztárgépek és az e-pénztárgépek adatai automatikusan beérkeznek, de a teljes körű szolgáltatásokhoz — könyveléstámogatás, eÁFA — a kézi és számítógépes nyugták adatai is kellenek.

Egy fontos pontosítás a jogalapról, mert sok összefoglaló téveszti: a kötelezettség nem az Áfa tv. 178. §-án alapul (az a pénztárgépes adatszolgáltatásról szól), hanem a 257/G. § (3) bekezdésén és a 11. melléklet B) részén.

Kit érint és kit nem?

Az érintettség kizárólag attól függ, milyen bizonylatot adsz: ha kézi tömbből vagy számítógépes programból nyugtázol, érintett vagy; ha pénztárgéppel nyugtázol vagy mindenről számlát adsz, nem. Az adózási forma (alanyi mentes, kata, őstermelő) önmagában semmit nem dönt el.

Két részletet érdemes külön megjegyezni. Az első: a pénztárgép-meghibásodás miatti kézi nyugta kivétele kizárólag a pénztárgép-üzemeltetőre és a jogszabályi rendkívüli körülményre vonatkozik (48/2013. NGM r. 1. § (2)–(6)) — más okból adott kézi nyugtára nem. A második: a „csak számlázó mentesül” logika a törvényszövegből következik (a 11. mell. B) csak nyugtára vonatkozik, a 166. § (2) pedig engedi a számlát nyugta helyett), de a NAV-nak erről kifejezett állásfoglalása nincs. A gyakorlati rés az, ha egy magánszemély vevő nem adja meg a nevét és címét: ekkor számlát nem tudsz kiállítani, nyugtát adsz, és máris érintett vagy.

A tipikus érintett kör az, aki nem pénztárgép-köteles, és ma kézi tömbből vagy programból nyugtáz: fodrász, kozmetikus, manikűrös, őstermelő, piaci árus, oktató, magánorvos, fogorvos. A masszőr, a szolárium, az autószerelő, a kiszálló javító és a szálláshely-szolgáltató viszont a 48/2013. NGM rendelet 1. melléklete szerint pénztárgép-köteles — házhoz járva is —, így ha szabályosan pénztárgéppel nyugtáz, a nyugtaadat-szolgáltatás nem érinti; a teljes listát a pénztárgépes cikkünk mutatja. Az érintettek számára Gerlaki Bence, az NGM adóügyekért felelős államtitkára 2025 februárjában mintegy 270 ezer egyéni és társas vállalkozást mondott, ebből mintegy 50 ezer fodrászt (Világgazdaság, 2025. február 25.). Mindkettő minisztériumi becslés, nem hivatalos statisztika, és az 50 ezres szám nagyjából a teljes fodrász- és szépségápolási szakágazat (TEÁOR'08 96.02) vállalkozásszámának felel meg — az Eurostat 2024-re 48.141 vállalkozást mutat —, nem csak a nyugtázó fodrászokénak.

Ha bizonytalan vagy, hogy egyáltalán nyugtát vagy számlát kell-e adnod, a nyugtaadás alapjairól szóló cikkünk ezt részletezi.

Mi a különbség a számítógépes nyugta és az e-nyugta között?

Az e-nyugta fenntartott jogi kifejezés: kizárólag az e-pénztárgéppel kiállított nyugtát jelenti (Áfa tv. 259. § 6/B), amely a NAV Nyugtatárába kerül. A számlázó programból vagy telefonról kiállított nyugta — akkor is, ha elektronikus formában adod át — „számítógéppel előállított nyugta”, és a 23/2014. NGM rendelet definíciója kifejezetten kizárja az e-nyugta fogalmából.

Ez nem szőrszálhasogatás, mert a két bizonylat két külön adatszolgáltatási pálya alá esik:

• E-nyugta → 11. melléklet A) rész: a kiállítással egyidejű, automatikus adatszolgáltatás. Az e-pénztárgép engedélyköteles műszaki megoldás; a Nyugtatár 10 évig őrzi a bizonylatot, és ezzel a megőrzési kötelezettség is teljesül (8/2025. NGM r. 46. §).
• Számítógépes nyugta → 11. melléklet B) rész: 3 napon belüli, napi összesítésű adatszolgáltatás. A nyugtázó programhoz NAV-engedély vagy előzetes bejelentés nem kell (a SZAMLAZO-bejelentés 2021 óta megszűnt), de a program nevét az adatszolgáltatásban rögzíteni kell.

A NAV GYIK szóhasználata egyértelmű: „Az e-nyugta kifejezetten csak az e-pénztárgéppel kiállított nyugtát jelenti.” Ha egy szoftver a saját nyugtáját „e-nyugtának” hívja, az marketing, nem jogi kategória.

A számítógépes nyugtaprogrammal szembeni követelmények a 23/2014. NGM r. 16. §-ában vannak: kihagyás- és ismétlésmentes sorszámozás, fejlesztői dokumentáció átadása, a program csak dokumentált funkciókat hajthat végre, a dokumentációt a kibocsátás évét követő ötödik év végéig meg kell őrizni.

Mit kell beküldeni és meddig?

Egy napi összesítőt kell beküldeni nyugtatömbönként (sorszámtartományonként) és pénznemenként: a kibocsátó adószámát, nevét, címét, a kibocsátás napját, a nyugták bruttó (adót is tartalmazó) ellenértékét adómértékenként, a darabszámot és a kezdő nyugta sorszámát. Nettót és áfát nem kell külön számolni.

Az adómérték-bontás hat kategóriát ismer: 0%, 5%, 18%, 27%, alanyi adómentes, egyéb. Az „egyéb” tartalmát (tárgyi mentes, fordított adózás, különbözeti?) a NAV GYIK nem definiálja — ha ilyen ügyleted van, egyeztess a könyvelőddel. Alanyi adómentesként minden nyugtád az „Alanyi adómentes” sorba megy; mivel a kézi nyugtán adómértéket nem kötelező feltüntetni, neked kell tudnod, melyik nyugta melyik sorba tartozik.

A módosító és érvénytelenítő nyugtákat külön oszlopban, előjelesen kell megadni, az adott adómértékhez számítva. Ha egy nyugtát aznap állítottál ki és aznap érvénytelenítettél, mindkettőt rögzíteni kell: az értékesítési oszlopban 1 darab (pozitív összeggel), a módosító/érvénytelenítő oszlopban 1 darab (negatív összeggel).

A határidő a kibocsátást követő 3 naptári nap, vagyis a kibocsátás napját követő 3. nap végéig. Pénteki nyugta esetén hétfő éjfél. A hétvége és az ünnepnap beleszámít — az Áfa tv. és a NAV GYIK „naptári napot” mond, és nem tisztázott, hogy a munkaszüneti napra eső határidő átcsúszik-e a következő munkanapra. Biztonságos gyakorlat: ne várj az utolsó napig, a felület 0–24 elérhető.

Néhány praktikus szabály a NAV GYIK-ből:

• Egy tárgynapra több adatszolgáltatás is beküldhető (pl. két tömb, vagy forint és euró külön).
• Egy adatszolgáltatásban csak egy pénznem szerepelhet; devizánál az árfolyamot is meg kell adni.
• A beküldött adatszolgáltatás korlátlan számban javítható — a kezdő nyugta sorszáma kivételével. Ha azt rontottad el, érvényteleníteni kell és újat beküldeni. Az érvénytelenített nem törlődik, „érvénytelenített” státuszt kap.
• A gépi interfész szabálya szerint egy adatszolgáltatásban legfeljebb 99 darab nyugta lehet; nem világos, él-e ugyanez a webes űrlapon.

Nincs-forgalom napra a NAV GYIK nem ad választ. A törvényszöveg a kibocsátott nyugtához köti a kötelezettséget, a KOBAK-űrlap logikája és a gépi szabály (legalább egy darabszám nagyobb nullánál) is arra utal, hogy „nullás” jelentést nem kell küldeni — de ez következtetés, nem NAV-állásfoglalás.

Kidolgozott példa: egy fodrász napja hat nyugtával

Vegyünk egy alanyi adómentes fodrászt, aki kézi nyugtatömböt használ, és 2026. szeptember 10-én hat nyugtát állít ki. A példa azt mutatja, mi kerül az összesítőbe — nem a hat nyugta, hanem egyetlen sor.

Az adatszolgáltatásba ez kerül (egy tömb, egy pénznem, egy tárgynap):

• Kibocsátás módja: kézi nyugta
• Tárgynap: 2026. 09. 10.
• Nyugtatömb kezdő nyugta sorszáma: FF3NA021
• Pénznem: Ft
• Alanyi adómentes sor — értékesítés: 9.000 + 5.500 + 24.000 + 5.500 + 4.000 = 48.000 Ft
• Alanyi adómentes sor — módosító/érvénytelenítő: −5.500 Ft
• Darabszám — értékesítés: 5 db
• Darabszám — módosító/érvénytelenítő: 1 db
• Határidő: 2026. szeptember 13. éjfél (a 10-ét követő 3. nap; a 12–13. hétvége, de beleszámít)

A 0%, 5%, 18%, 27% és az „egyéb” sor üres marad. Ha a fodrász 27%-os áfás lenne, ugyanez a 48.000 Ft a 27%-os sorba kerülne — nettó és áfa számítása nélkül, bruttóban.

Figyeld meg: az érvénytelenített FF3NA024 nem tűnik el. Az értékesítési oszlopban benne marad (5 db, 48.000 Ft), az érvénytelenítő nyugta pedig külön oszlopban, negatív előjellel jelenik meg. A KOBAK-segédlet példája ugyanezt mutatja: 6.600 Ft értékesítés és −1.300 Ft módosító adnak 5.200 Ft végösszeget.

Milyen utakon lehet teljesíteni?

Három út van: a NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazása (ekkor e-nyugtát adsz, és külön adatszolgáltatás nincs), a KOBAK-portál kézi rögzítése, vagy gépi interfész (M2M) a saját nyugtázó rendszeredből. ONYA-nyomtatvány vagy ÁNYK-űrlap erre nincs.

1. út: NAV ePénztárgép app

Ha áttérsz a NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazására (Android és iOS, 2025. július 2. óta elérhető), minden nyugtád e-nyugta lesz: az adat kiállításkor automatikusan a Nyugtatárba kerül, és a 10 éves megőrzés is ott teljesül. Itt nincs külön adatszolgáltatási teendő — de felhőalapú e-pénztárgépet csak az használhat, aki nem online pénztárgép-köteles. A vevő az e-nyugtát a Nyugtatárban éri el (a vevői alkalmazás nem kötelező neki), kérésére papír másolat jár.

2. út: KOBAK-portál, kézi rögzítés

A KOBAK eredetileg a pénztárgépek adminisztrációs felülete volt, ebbe került a „Nyugta adatok rögzítése” menüpont. Belépés KAÜ-azonosítással az elsődleges felhasználónak (adózó, törvényes képviselő, állandó meghatalmazott); másodlagos felhasználót (pl. könyvelő, alkalmazott) az elsődleges hoz létre; technikai felhasználó a webes rögzítéshez nem kell. A NAV segédlete (2026. július 29., 16 oldal, még „Tervezet” vízjellel) szerint a lépések:

1. Belépés, „Aktív cég” kiválasztása, „Nyugta adatok rögzítése” → „Adatszolgáltatás rögzítése”.
2. Név, cím, adószám automatikusan kitöltve; kiválasztod a kibocsátás módját: kézi nyugta vagy számítógéppel előállított nyugta.
3. Tárgynap (a bizonylat kelte szerint) és a nyugtatömb kezdő nyugta sorszáma.
4. Pénznem (alapértelmezett Ft; devizánál árfolyam is).
5. Bruttó összértékek soronként (0/5/18/27%, AAM, egyéb), két oszlopban: értékesítés és módosító/érvénytelenítő.
6. Darabszámok külön az értékesítési és a módosító nyugtákra.
7. „Adatok rögzítése”.

Számítógépes nyugtánál előbb a „Nyugta kiállító szoftver felvétele” gombbal rögzíted a program nevét, utána ugyanez az űrlap. A visszaigazoló lista mutatja az adatrögzítés azonosítóját (törzsszám_tárgynap_sorszám formában), a státuszt, és Excelbe exportálható — ez a te bizonyítékod. Javítani vagy érvényteleníteni a sor végi három pontból lehet.

A felület a NAV oldalain ma „Pénztárgép Portál (KOBAK)” néven szerepel. A mezőnevek a segédlethez képest változhatnak, ezért az első rögzítés előtt nézd meg a NAV kézi rögzítési oldalát. A kézi tömbös rögzítést mezőnként, heti mintapéldával a kézi nyugtatömbös cikkünk veszi végig.

3. út: gépi interfész a nyugtázó szoftverből

A NAV 2026. július 13-án tette közzé a GitHubon a nyugtaadat-szolgáltatási interfész specifikációját (v1.0, 2026. július 1.). Ez a számítógéppel előállított nyugták szoftveres beküldésére szolgál: a kiállító program neve kötelező mező, technikai felhasználó kell hozzá (a NAV Felhasználókezelőben, aláíró- és cserekulccsal), webes felhasználóval nem használható. Kézi tömb adatainak gépi beküldéséről a specifikáció nem szól, NAV-állásfoglalás sincs — erre a KOBAK vagy az ePénztárgép app marad.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha számlázó programból nyugtázol, a szolgáltatód elvégezheti helyetted az adatszolgáltatást. Több szolgáltató bejelentette, hogy szeptember 1-től automatikusan beküldi. Ha a saját programod ilyen, a NAV-összekötésen kívül nincs teendőd — de kérdezz rá a szolgáltatódnál, hogy a beküldés ténylegesen megtörténik-e, és nézd meg a visszaigazolást.

Mit tegyek most? Döntési fa három útra

A döntés két kérdésen múlik: pénztárgép-köteles-e a tevékenységed, és hány nyugtát állítasz ki naponta. Ebből három út következik.

A) Maradok a kézi tömbnél, és kézzel küldök. Akkor ésszerű, ha napi néhány nyugtád van, és nem akarsz eszközt vagy szoftvert. Teendő: KAÜ-belépés a KOBAK-ra, a tömb kezdő sorszámának és a napi bruttó összegek rögzítése 3 naptári napon belül. Ára: minden nyugtás nap után egy rögzítés, és a rontott/sztornó nyugtákat is külön kell vezetned. Ha a könyvelőd küldené, ő EGYKE állandó meghatalmazottként (az E/1/a „Áfához és egyéb közvetett adókhoz kapcsolódó ügyek” ügycsoporttal) vagy az általad létrehozott másodlagos felhasználóként tud belépni — de a 3 napos ritmus nem illeszkedik a havi könyvelői ciklusba, ezért írásban rögzítsétek, ki teljesíti.

B) Átállok számítógépes nyugtára, ami automatikusan küld. Akkor ésszerű, ha nem vagy pénztárgép-köteles, és már amúgy is számlázó programot használsz vagy telefonról bizonylatolnál. Teendő: olyan programot választani, amely a nyugtát kiállítja, a sorszámozást kihagyás nélkül kezeli, és a gépi interfészen beküldi az adatot. Egy számlázó programból — például a Zapplából — kiállított nyugta számítógéppel előállított nyugta, nem e-nyugta; a különbség az adatszolgáltatás útjában van, amit a szoftvernek kell megoldania. A Zappla a nyugtákról a napi NAV-adatszolgáltatást automatikusan beküldi — neked nincs vele teendőd. Előny: a nyugta-bevétel egy helyen van a számlákkal — az alanyi adómentes keretnél ez nem részletkérdés.

C) Pénztárgép-köteles vagyok → pénztárgép vagy e-pénztárgép. Ha a tevékenységed a 48/2013. NGM r. 1. mellékletében szerepel (bolti kiskereskedelem, taxi, éttermi vendéglátás, szálláshely, edzőterem, javítás, mosoda, masszázs, szolárium stb.), a nyugtaadást kizárólag online pénztárgéppel vagy hardveralapú e-pénztárgéppel teljesítheted; a felhőalapú ePénztárgép app nem elég, a számlázó program pedig nem váltja ki a pénztárgépet. Itt nincs nyugtaadat-szolgáltatási teendőd, mert az adat automatikusan megy. Az online pénztárgép 2028. július 1-ig használható, utána a NAV tájékoztatása szerint hardveralapú e-pénztárgépre kell átállni. Ha nem vagy biztos a besorolásban, nézd meg a ténylegesen végzett tevékenységed TEÁOR'25-kódját — a pénztárgép-köteles tevékenységekről szóló cikkünk ebben segít.

Van egy negyedik, ritkább stratégia is: mindenről számlát adsz. A számla kiváltja a nyugtát és a pénztárgépet (166. § (2)), és mivel a 11. mell. B) csak nyugtára vonatkozik, nincs nyugtaadat-szolgáltatás; a számlák az Online Számlán mennek. Ára: a magánszemély vevő neve és címe is kötelező a számlán, azonnali fizetésnél haladéktalanul ki kell bocsátani, és egyetlen nyugtás ügylet visszahozza a kötelezettséget. A számla kötelező elemeiről külön cikkünk szól.

Határidő-naptár

A türelmi idő NAV-közleményen alapul, nem jogszabályi moratórium. A kötelezettség szeptember 1-től él; a négy hónap arra való, hogy beállítsd a saját megoldásodat, nem arra, hogy januárig ne csinálj semmit. Az Art. 247. § (1) szerint aki a NAV honlapján közzétett tájékoztató szerint jár el, annak terhére jogkövetkezmény nem állapítható meg — ez a közlemény a te védelmed is.

Mekkora a bírság?

Nyugtaadat-specifikus bírságtétel nincs: 2027. január 1-től az Art. általános mulasztási bírsága (220. §) vagy az adatszolgáltatási hiánypótlási rend (221. §) jöhet szóba, 2026 végéig pedig a NAV közlése szerint bírságot nem szabnak ki. Ennél súlyosabb a nyugtaadás teljes elmaradása (Art. 228. §, akár üzletlezárás is) — erre türelmi idő sincs. A tételeket, a határidő-idővonalat és a pótlás lépéseit a türelmi időről és bírságról szóló cikkünk részletezi.

Öt tipikus hiba

Sok probléma nem a szabályból, hanem a szóhasználatból és a rutinból fakad. Ezek fordulnak elő jellemzően:

1. „Alanyi mentes vagyok, engem nem érint.” Érint, ha nyugtát adsz. A mentesség bizonylattípushoz kötődik, nem az adózási formához; a NAV-űrlapon külön „Alanyi adómentes” sor van. Ugyanez igaz a katásra és az őstermelőre.
2. „A számlázóm e-nyugtát ad, tehát automatikusan megy.” A számlázó programból kiállított nyugta számítógépes nyugta, nem e-nyugta. Az adat csak akkor megy automatikusan, ha a szolgáltatód a gépi interfészen ténylegesen beküldi — kérdezz rá, és ellenőrizd a visszaigazolást.
3. A sztornó nyugta kimarad az összesítőből. Az érvénytelenítő nyugtáról is adatot kell szolgáltatni, külön oszlopban, előjelesen. Aznapi kiállítás és sztornó = két nyugta, nem nulla.
4. Két tömb vagy két pénznem egy adatszolgáltatásban. Sorszámtartományonként és pénznemenként külön kell beküldeni, akkor is, ha ugyanarra a napra esnek.
5. Elrontott kezdő sorszám javítása szerkesztéssel. A kezdő nyugta sorszáma az egyetlen, ami nem javítható: érvényteleníteni kell az adatszolgáltatást és újat beküldeni. Minden más mező korlátlanul javítható.

Egy hatodik, amit nem a NAV-felület, hanem a könyvelés szempontjából érdemes szem előtt tartani: a nyugtatömb megőrzése. Egyéni vállalkozóként az Áfa tv. 179. § és az Art. elévülési szabálya szerint a bevallás évének végétől számított 5 évig (egy 2026-os nyugtánál 2032. december 31-ig); Szt. hatálya alá tartozó cégnél (Kft., Bt., egyéni cég) a nyugta szigorú számadású bizonylat, legalább 8 év, a rontott példányokra is. Számítógépes, papírra nyomtatott nyugta kibocsátói példánya elektronikus adatállományként is őrizhető.

Ha most indulsz, a kezdő egyéni vállalkozói checklist és a számlázási alapok cikkek ezt az egész bizonylatolási kört sorba rakják.

Gyakori kérdések

Kell pénztárgépet vennem szeptember 1-től?

Nem — a kézi nyugtatömb szeptember után is használható, csak adatot kell róla szolgáltatni. Az e-pénztárgép a te döntésed, használata senkinek nem kötelező; aki már online pénztárgéppel vagy e-pénztárgéppel dolgozik, annak nincs külön teendője. Pénztárgép csak annak kell, akinek a tevékenysége a 48/2013. NGM r. mellékletében szerepel — és nekik eddig is kellett.

Beküldheti helyettem a könyvelőm?

Igen: állandó meghatalmazottként (EGYKE, E/1/a ügycsoport) elsődleges felhasználóként lép be, vagy te hozod létre neki másodlagos felhasználóként a KOBAK-on. A beküldés minden esetben a te nevedben tett jognyilatkozat, és a 3 napos határidő a tiéd marad — ezért a megbízási szerződésben írd le, pontosan ki, mikor és milyen adatból rögzít.

Mi van, ha egy nap nem adtam ki nyugtát?

A NAV GYIK erre nem válaszol; a törvényszöveg a kibocsátott nyugtához köti a kötelezettséget, és a felület logikája sem kér „nullás” jelentést. Ez következtetés, nem hivatalos állásfoglalás — ha biztosra akarsz menni, ellenőrizd a NAV nyugtaadat-szolgáltatási oldalát, amely a NAV szerint folyamatosan bővül.

Mikortól bírságol a NAV?

A NAV 2026. augusztus eleji közleménye szerint 2027. január 1-től; 2026. december 31-ig a revizorok tájékoztatnak és segítenek. A kötelezettség viszont szeptember 1-től él, és az átállási időszak közleményen, nem jogszabályon alapul — ezért érdemes a négy hónapot a saját rendszered beállítására használni, nem halasztásra.

Jogszabályi háttér

• Áfa tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 257/G. § (3), 11. számú melléklet A) és B) rész — a nyugtaadat-szolgáltatás jogalapja és tartalma
• Áfa tv. 165–166. §, 173. §, 173/B. §, 174. §, 179. §, 259. § 6/B, 6/C, 13/B — nyugta vs számla, nyugta adattartalma, e-nyugta és e-pénztárgép fogalma, megőrzés
• 1. évi LIV. tv. 35. §, 41. §, 3. melléklet, 153. § (10) — a 2026. szeptember 1-i hatálybalépés (elfogadva 2025. június 11., kihirdetve 2025. június 19.)
• 1. évi LXXXIII. tv. 54. §, 66. §, 7. melléklet; 2024. évi LV. tv. 210. § (2) — előzmények, halasztások
• 23/2014. (VI. 30.) NGM r. 1. § (1) c), 2. § 4., 16–17. § — számítógéppel előállított nyugta fogalma és követelményei
• 48/2013. (XI. 15.) NGM r. 1. § (1)–(6), 1. melléklet — pénztárgép-köteles tevékenységek, meghibásodás esetén kézi nyugta
• 8/2025. (III. 31.) NGM r. 1–2. §, 46. §, 57. § — e-pénztárgép, Nyugtatár 10 éves megőrzés
• Art. (2017. évi CL. tv.) 78. § (3), 202. § (1), 220–221. §, 228. §, 237. §, 245. §, 247. § (1) — elévülés, megőrzés, mulasztási bírság, üzletlezárás, NAV-tájékoztató szerinti eljárás
• Szt. (2000. évi C. tv.) 2. § (3), 168–169. § — szigorú számadású bizonylat, 8 éves megőrzés
• NAV közlemények: „A NAV segít: négy hónapos átállási időszak a nyugtaadat-szolgáltatásban” (2026. augusztus 4.) és „Felkészülés a nyugtaadat-szolgáltatásra: videóval segít a NAV” (2026. augusztus 17.)
• NAV GYIK a nyugtaadat-szolgáltatásról (15 kérdés); NAV-segédlet a Pénztárgép Portál (KOBAK) nyugtaadat-rögzítő felületéhez, 2026. július 29.; NAV nyugtaadat-szolgáltatási M2M interfész-specifikáció v1.0, 2026. július 1. (közzétéve 2026. július 13.)
• NAV 18. számú információs füzet (2026. március 2.) — a számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai