Nyugtaadat-szolgáltatás 2026: kiket érint, mi a teendő

1. szeptember 1-től minden vállalkozásnak, amely kézi (nyomtatványos) nyugtatömbből vagy számítógéppel előállított nyugtát bocsát ki, a kibocsátást követő 3 naptári napon belül adatot kell szolgáltatnia a NAV-nak ezekről a nyugtákról — napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban. A kötelezettség jogalapja az Áfa tv. 257/G. § (3) bekezdése és a 11. számú melléklet B) része, amelyet a 2025. évi LIV. törvény léptet hatályba. Nem érinti azokat, akik online pénztárgéppel vagy e-pénztárgéppel nyugtáznak (ott az adat automatikusan megy), és azokat sem, akik minden ügyletről számlát adnak, mert nekik nincs nyugtájuk. Az alanyi adómentesség, a kata vagy az őstermelői státusz viszont nem mentesít: a kivétel bizonylattípus szerint jár, nem adózási forma szerint. A NAV 2026. augusztus eleji közleménye szerint szeptember 1. és december 31. között a revizorok tájékoztatnak és segítenek, bírságot nem szabnak ki; hibás vagy elmaradt teljesítésért 2027. január 1-től lehet szankció. Az adatot három úton lehet beküldeni: a NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával (ekkor nincs külön teendő), a KOBAK-portálon kézi rögzítéssel, vagy gépi interfészen keresztül a nyugtázó szoftverből.

Mi ez a kötelezettség, és miért most?

A nyugtaadat-szolgáltatás azt jelenti, hogy a nem pénztárgéppel kiállított nyugtákról — a kézi tömbösről és a számítógépesről egyaránt — a NAV elektronikus felületén kell összesített adatot közölni, a kibocsátást követő 3 naptári napon belül. Nem magát a nyugtát kell feltölteni, hanem egy napi összesítőt: hány nyugta készült, milyen bruttó összegben, melyik adómérték alatt.

A szabály nem új ötlet: eredetileg a 2023. évi LXXXIII. törvény iktatta be 2025. január 1-i hatállyal, majd a 2024. évi LV. törvény 2025. július 1-re, a 2025. évi LIV. törvény pedig 2026. szeptember 1-re tolta. Az utóbbi törvényt 2025. június 11-én fogadták el és június 19-én hirdették ki — tehát több mint egy év volt a felkészülésre.

A NAV indoklása egyszerű: az online pénztárgépek és az e-pénztárgépek adatai automatikusan beérkeznek, de a teljes körű szolgáltatásokhoz — könyveléstámogatás, eÁFA — a kézi és számítógépes nyugták adatai is kellenek.

Egy fontos pontosítás a jogalapról, mert sok összefoglaló téveszti: a kötelezettség nem az Áfa tv. 178. §-án alapul (az a pénztárgépes adatszolgáltatásról szól), hanem a 257/G. § (3) bekezdésén és a 11. melléklet B) részén.

Kit érint és kit nem?

Az érintettség kizárólag attól függ, milyen bizonylatot adsz: ha kézi tömbből vagy számítógépes programból nyugtázol, érintett vagy; ha pénztárgéppel nyugtázol vagy mindenről számlát adsz, nem. Az adózási forma (alanyi mentes, kata, őstermelő) önmagában semmit nem dönt el.

Két részletet érdemes külön megjegyezni. Az első: a pénztárgép-meghibásodás miatti kézi nyugta kivétele kizárólag a pénztárgép-üzemeltetőre és a jogszabályi rendkívüli körülményre vonatkozik (48/2013. NGM r. 1. § (2)–(6)) — más okból adott kézi nyugtára nem. A második: a „csak számlázó mentesül” logika a törvényszövegből következik (a 11. mell. B) csak nyugtára vonatkozik, a 166. § (2) pedig engedi a számlát nyugta helyett), de a NAV-nak erről kifejezett állásfoglalása nincs. A gyakorlati rés az, ha egy magánszemély vevő nem adja meg a nevét és címét: ekkor számlát nem tudsz kiállítani, nyugtát adsz, és máris érintett vagy.

A tipikus érintett kör a szakértői és sajtóbeszámolók szerint: fodrász, kozmetikus, masszőr, autószerelő, őstermelő, piaci árus, házhoz járó szolgáltató, oktató, szálláshely, magánorvos, fogorvos. A sajtóban „mintegy 270 ezer vállalkozás” szerepel, ebből körülbelül 50 ezer fodrász — ez NGM/NAV-becslés, nem hivatalos statisztika.

Ha bizonytalan vagy, hogy egyáltalán nyugtát vagy számlát kell-e adnod, a nyugtaadás alapjairól szóló cikkünk ezt részletezi.

Mi a különbség a számítógépes nyugta és az e-nyugta között?

Az e-nyugta fenntartott jogi kifejezés: kizárólag az e-pénztárgéppel kiállított nyugtát jelenti (Áfa tv. 259. § 6/B), amely a NAV Nyugtatárába kerül. A számlázó programból vagy telefonról kiállított nyugta — akkor is, ha elektronikus formában adod át — „számítógéppel előállított nyugta”, és a 23/2014. NGM rendelet definíciója kifejezetten kizárja az e-nyugta fogalmából.

Ez nem szőrszálhasogatás, mert a két bizonylat két külön adatszolgáltatási pálya alá esik:

• E-nyugta → 11. melléklet A) rész: a kiállítással egyidejű, automatikus adatszolgáltatás. Az e-pénztárgép engedélyköteles műszaki megoldás; a Nyugtatár 10 évig őrzi a bizonylatot, és ezzel a megőrzési kötelezettség is teljesül (8/2025. NGM r. 46. §).
• Számítógépes nyugta → 11. melléklet B) rész: 3 napon belüli, napi összesítésű adatszolgáltatás. A nyugtázó programhoz NAV-engedély vagy előzetes bejelentés nem kell (a SZAMLAZO-bejelentés 2021 óta megszűnt), de a program nevét az adatszolgáltatásban rögzíteni kell.

A NAV GYIK szóhasználata egyértelmű: „Az e-nyugta kifejezetten csak az e-pénztárgéppel kiállított nyugtát jelenti.” Ha egy szoftver a saját nyugtáját „e-nyugtának” hívja, az marketing, nem jogi kategória.

A számítógépes nyugtaprogrammal szembeni követelmények a 23/2014. NGM r. 16. §-ában vannak: kihagyás- és ismétlésmentes sorszámozás, fejlesztői dokumentáció átadása, a program csak dokumentált funkciókat hajthat végre, a dokumentációt a kibocsátás évét követő ötödik év végéig meg kell őrizni.

Mit kell beküldeni és meddig?

Egy napi összesítőt kell beküldeni nyugtatömbönként (sorszámtartományonként) és pénznemenként: a kibocsátó adószámát, nevét, címét, a kibocsátás napját, a nyugták bruttó (adót is tartalmazó) ellenértékét adómértékenként, a darabszámot és a kezdő nyugta sorszámát. Nettót és áfát nem kell külön számolni.

Az adómérték-bontás hat kategóriát ismer: 0%, 5%, 18%, 27%, alanyi adómentes, egyéb. Az „egyéb” tartalmát (tárgyi mentes, fordított adózás, különbözeti?) a NAV GYIK nem definiálja — ha ilyen ügyleted van, egyeztess a könyvelőddel. Alanyi adómentesként minden nyugtád az „Alanyi adómentes” sorba megy; mivel a kézi nyugtán adómértéket nem kötelező feltüntetni, neked kell tudnod, melyik nyugta melyik sorba tartozik.

A módosító és érvénytelenítő nyugtákat külön oszlopban, előjelesen kell megadni, az adott adómértékhez számítva. Ha egy nyugtát aznap állítottál ki és aznap érvénytelenítettél, mindkettőt rögzíteni kell: az értékesítési oszlopban 1 darab (pozitív összeggel), a módosító/érvénytelenítő oszlopban 1 darab (negatív összeggel).

A határidő a kibocsátást követő 3 naptári nap, vagyis a kibocsátás napját követő 3. nap végéig. Pénteki nyugta esetén hétfő éjfél. A hétvége és az ünnepnap beleszámít — az Áfa tv. és a NAV GYIK „naptári napot” mond, és nem tisztázott, hogy a munkaszüneti napra eső határidő átcsúszik-e a következő munkanapra. Biztonságos gyakorlat: ne várj az utolsó napig, a felület 0–24 elérhető.

Néhány praktikus szabály a NAV GYIK-ből:

• Egy tárgynapra több adatszolgáltatás is beküldhető (pl. két tömb, vagy forint és euró külön).
• Egy adatszolgáltatásban csak egy pénznem szerepelhet; devizánál az árfolyamot is meg kell adni.
• A beküldött adatszolgáltatás korlátlan számban javítható — a kezdő nyugta sorszáma kivételével. Ha azt rontottad el, érvényteleníteni kell és újat beküldeni. Az érvénytelenített nem törlődik, „érvénytelenített” státuszt kap.
• A gépi interfész szabálya szerint egy adatszolgáltatásban legfeljebb 99 darab nyugta lehet; nem világos, él-e ugyanez a webes űrlapon.

Nincs-forgalom napra a NAV GYIK nem ad választ. A törvényszöveg a kibocsátott nyugtához köti a kötelezettséget, a KOBAK-űrlap logikája és a gépi szabály (legalább egy darabszám nagyobb nullánál) is arra utal, hogy „nullás” jelentést nem kell küldeni — de ez következtetés, nem NAV-állásfoglalás.

Kidolgozott példa: egy fodrász napja hat nyugtával

Vegyünk egy alanyi adómentes fodrászt, aki kézi nyugtatömböt használ, és 2026. szeptember 10-én hat nyugtát állít ki. A példa azt mutatja, mi kerül az összesítőbe — nem a hat nyugta, hanem egyetlen sor.

Az adatszolgáltatásba ez kerül (egy tömb, egy pénznem, egy tárgynap):

• Kibocsátás módja: kézi nyugta
• Tárgynap: 2026. 09. 10.
• Nyugtatömb kezdő nyugta sorszáma: FF3NA021
• Pénznem: Ft
• Alanyi adómentes sor — értékesítés: 9 000 + 5 500 + 24 000 + 5 500 + 4 000 = 48 000 Ft
• Alanyi adómentes sor — módosító/érvénytelenítő: −5 500 Ft
• Darabszám — értékesítés: 5 db
• Darabszám — módosító/érvénytelenítő: 1 db
• Határidő: 2026. szeptember 13. éjfél (a 10-ét követő 3. nap; a 12–13. hétvége, de beleszámít)

A 0%, 5%, 18%, 27% és az „egyéb” sor üres marad. Ha a fodrász 27%-os áfás lenne, ugyanez a 48 000 Ft a 27%-os sorba kerülne — nettó és áfa számítása nélkül, bruttóban.

Figyeld meg: az érvénytelenített FF3NA024 nem tűnik el. Az értékesítési oszlopban benne marad (5 db, 48 000 Ft), az érvénytelenítő nyugta pedig külön oszlopban, negatív előjellel jelenik meg. A KOBAK-segédlet példája ugyanezt mutatja: 6 600 Ft értékesítés és −1 300 Ft módosító adnak 5 200 Ft végösszeget.

Milyen utakon lehet teljesíteni?

Három út van: a NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazása (ekkor e-nyugtát adsz, és külön adatszolgáltatás nincs), a KOBAK-portál kézi rögzítése, vagy gépi interfész (M2M) a saját nyugtázó rendszeredből. ONYA-nyomtatvány vagy ÁNYK-űrlap erre nincs.

1. út: NAV ePénztárgép app

Ha áttérsz a NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazására (Android és iOS, 2025. július 2. óta elérhető), minden nyugtád e-nyugta lesz: az adat kiállításkor automatikusan a Nyugtatárba kerül, és a 10 éves megőrzés is ott teljesül. Itt nincs külön adatszolgáltatási teendő — de felhőalapú e-pénztárgépet csak az használhat, aki nem online pénztárgép-köteles. A vevő az e-nyugtát a Nyugtatárban éri el (a vevői alkalmazás nem kötelező neki), kérésére papír másolat jár.

2. út: KOBAK-portál, kézi rögzítés

A KOBAK eredetileg a pénztárgépek adminisztrációs felülete volt, ebbe került a „Nyugta adatok rögzítése” menüpont. Belépés KAÜ-azonosítással az elsődleges felhasználónak (adózó, törvényes képviselő, állandó meghatalmazott); másodlagos felhasználót (pl. könyvelő, alkalmazott) az elsődleges hoz létre; technikai felhasználó a webes rögzítéshez nem kell. A NAV segédlete (2026. július 29., 16 oldal, még „Tervezet” vízjellel) szerint a lépések:

1. Belépés, „Aktív cég” kiválasztása, „Nyugta adatok rögzítése” → „Adatszolgáltatás rögzítése”.
2. Név, cím, adószám automatikusan kitöltve; kiválasztod a kibocsátás módját: kézi nyugta vagy számítógéppel előállított nyugta.
3. Tárgynap (a bizonylat kelte szerint) és a nyugtatömb kezdő nyugta sorszáma.
4. Pénznem (alapértelmezett Ft; devizánál árfolyam is).
5. Bruttó összértékek soronként (0/5/18/27%, AAM, egyéb), két oszlopban: értékesítés és módosító/érvénytelenítő.
6. Darabszámok külön az értékesítési és a módosító nyugtákra.
7. „Adatok rögzítése”.

Számítógépes nyugtánál előbb a „Nyugta kiállító szoftver felvétele” gombbal rögzíted a program nevét, utána ugyanez az űrlap. A visszaigazoló lista mutatja az adatrögzítés azonosítóját (törzsszám_tárgynap_sorszám formában), a státuszt, és Excelbe exportálható — ez a te bizonyítékod. Javítani vagy érvényteleníteni a sor végi három pontból lehet.

Mivel a segédlet tervezet, a mezők és feliratok szeptember 1-ig változhatnak — ellenőrizd a NAV oldalán. Azt sem írja le a NAV, kell-e előzetes regisztrációs lépés annak, akinek soha nem volt pénztárgépe; a törvény „azonosító adatok igénylését” említ, a GYIK KAÜ-belépést.

3. út: gépi interfész a nyugtázó szoftverből

A NAV 2026. július 13-án tette közzé a GitHubon a nyugtaadat-szolgáltatási interfész specifikációját (v1.0, 2026. július 1.). Ez a számítógéppel előállított nyugták szoftveres beküldésére szolgál: a kiállító program neve kötelező mező, technikai felhasználó kell hozzá (a NAV Felhasználókezelőben, aláíró- és cserekulccsal), webes felhasználóval nem használható. Kézi tömb adatainak gépi beküldéséről a specifikáció nem szól, NAV-állásfoglalás sincs — erre a KOBAK vagy az ePénztárgép app marad.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha számlázó programból nyugtázol, a szolgáltatód elvégezheti helyetted az adatszolgáltatást. Több szolgáltató bejelentette, hogy szeptember 1-től automatikusan beküldi. Ha a saját programod ilyen, a NAV-összekötésen kívül nincs teendőd — de kérdezz rá a szolgáltatódnál, hogy a beküldés ténylegesen megtörténik-e, és nézd meg a visszaigazolást.

Mit tegyek most? Döntési fa három útra

A döntés két kérdésen múlik: pénztárgép-köteles-e a tevékenységed, és hány nyugtát állítasz ki naponta. Ebből három út következik.

A) Maradok a kézi tömbnél, és kézzel küldök. Akkor ésszerű, ha napi néhány nyugtád van, és nem akarsz eszközt vagy szoftvert. Teendő: KAÜ-belépés a KOBAK-ra, a tömb kezdő sorszámának és a napi bruttó összegek rögzítése 3 naptári napon belül. Ára: minden nyugtás nap után egy rögzítés, és a rontott/sztornó nyugtákat is külön kell vezetned. Ha a könyvelőd küldené, ő EGYKE állandó meghatalmazottként (az E/1/a „Áfához és egyéb közvetett adókhoz kapcsolódó ügyek” ügycsoporttal) vagy az általad létrehozott másodlagos felhasználóként tud belépni — de a 3 napos ritmus nem illeszkedik a havi könyvelői ciklusba, ezért írásban rögzítsétek, ki teljesíti.

B) Átállok számítógépes nyugtára, ami automatikusan küld. Akkor ésszerű, ha nem vagy pénztárgép-köteles, és már amúgy is számlázó programot használsz vagy telefonról bizonylatolnál. Teendő: olyan programot választani, amely a nyugtát kiállítja, a sorszámozást kihagyás nélkül kezeli, és a gépi interfészen beküldi az adatot. Egy számlázó programból — például a Zapplából — kiállított nyugta számítógéppel előállított nyugta, nem e-nyugta; a különbség az adatszolgáltatás útjában van, amit a szoftvernek kell megoldania. A Zappla a nyugtákról a napi NAV-adatszolgáltatást automatikusan beküldi — neked nincs vele teendőd. Előny: a nyugta-bevétel egy helyen van a számlákkal — az alanyi adómentes keretnél ez nem részletkérdés.

C) Pénztárgép-köteles vagyok → pénztárgép vagy e-pénztárgép. Ha a tevékenységed a 48/2013. NGM r. 1. mellékletében szerepel (bolti kiskereskedelem, taxi, éttermi vendéglátás, szálláshely, edzőterem, javítás, mosoda stb.), a nyugtaadást kizárólag online pénztárgéppel vagy hardveralapú e-pénztárgéppel teljesítheted; a felhőalapú ePénztárgép app nem elég, a számlázó program pedig nem váltja ki a pénztárgépet. Itt nincs nyugtaadat-szolgáltatási teendőd, mert az adat automatikusan megy. Az online pénztárgép 2028. július 1-ig használható, utána a NAV tájékoztatása szerint hardveralapú e-pénztárgépre kell átállni. Ha nem vagy biztos a besorolásban, nézd meg a fő TEÁOR-kódodat — a nyugtaadásról és pénztárgépről szóló cikkünk ebben segít.

Van egy negyedik, ritkább stratégia is: mindenről számlát adsz. A számla kiváltja a nyugtát és a pénztárgépet (166. § (2)), és mivel a 11. mell. B) csak nyugtára vonatkozik, nincs nyugtaadat-szolgáltatás; a számlák az Online Számlán mennek. Ára: a magánszemély vevő neve és címe is kötelező a számlán, azonnali fizetésnél haladéktalanul ki kell bocsátani, és egyetlen nyugtás ügylet visszahozza a kötelezettséget. A számla kötelező elemeiről külön cikkünk szól.

Határidő-naptár

A türelmi idő NAV-közleményen alapul, nem jogszabályi moratórium. A kötelezettség szeptember 1-től él; a négy hónap arra való, hogy beállítsd a saját megoldásodat, nem arra, hogy januárig ne csinálj semmit. Az Art. 247. § (1) szerint aki a NAV honlapján közzétett tájékoztató szerint jár el, annak terhére jogkövetkezmény nem állapítható meg — ez a közlemény a te védelmed is.

Mekkora a bírság?

Nyugtaadat-specifikus bírságtétel nincs; a NAV nem nyilatkozott, hogy az Art. általános mulasztási bírságát vagy az adatszolgáltatási hiánypótlási rendszerét alkalmazza majd. Az elérhető keretek:

• Art. 220. § általános mulasztási bírság: természetes személynél 400 000 Ft-ig, más adózónál 1 000 000 Ft-ig; a hibás, hiányos, valótlan vagy késedelmes teljesítés is megszegés. Az elvárható gondosság igazolásával a késedelem kimenthető.
• Art. 221. § adatszolgáltatási mulasztás: főszabályként 15 napos hiánypótlási felhívás; ha eredménytelen, 50 000 / 200 000 Ft, újabb eredménytelen felhívás után 200 000 / 500 000 Ft.
• Nyugtaadás elmulasztása (vagy nem a tényleges összegről): Art. 228. § (1) a) — 2 000 000 Ft-ig. Ez nem az adatszolgáltatás, hanem maga a nyugta hiányának bírsága, és jóval súlyosabb.
• Üzletlezárás (Art. 245. §) számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért jár, 12 nyitvatartási napra, ismétlődésnél 30, majd 60 napra. Az adatszolgáltatás elmulasztása önmagában nem üzletlezárási ok.

A sorrend tehát: a nyugta elmaradása a súlyos ügy; az adatszolgáltatás elmaradása mulasztási bírság, amelyet 2026 végéig a NAV közlése szerint nem szabnak ki, utána pedig mérlegelés tárgya (Art. 237. §).

Öt tipikus hiba

Sok probléma nem a szabályból, hanem a szóhasználatból és a rutinból fakad. Ezek fordulnak elő jellemzően:

1. „Alanyi mentes vagyok, engem nem érint.” Érint, ha nyugtát adsz. A mentesség bizonylattípushoz kötődik, nem az adózási formához; a NAV-űrlapon külön „Alanyi adómentes” sor van. Ugyanez igaz a katásra és az őstermelőre.
2. „A számlázóm e-nyugtát ad, tehát automatikusan megy.” A számlázó programból kiállított nyugta számítógépes nyugta, nem e-nyugta. Az adat csak akkor megy automatikusan, ha a szolgáltatód a gépi interfészen ténylegesen beküldi — kérdezz rá, és ellenőrizd a visszaigazolást.
3. A sztornó nyugta kimarad az összesítőből. Az érvénytelenítő nyugtáról is adatot kell szolgáltatni, külön oszlopban, előjelesen. Aznapi kiállítás és sztornó = két nyugta, nem nulla.
4. Két tömb vagy két pénznem egy adatszolgáltatásban. Sorszámtartományonként és pénznemenként külön kell beküldeni, akkor is, ha ugyanarra a napra esnek.
5. Elrontott kezdő sorszám javítása szerkesztéssel. A kezdő nyugta sorszáma az egyetlen, ami nem javítható: érvényteleníteni kell az adatszolgáltatást és újat beküldeni. Minden más mező korlátlanul javítható.

Egy hatodik, amit nem a NAV-felület, hanem a könyvelés szempontjából érdemes szem előtt tartani: a nyugtatömb megőrzése. Egyéni vállalkozóként az Áfa tv. 179. § és az Art. elévülési szabálya szerint a bevallás évének végétől számított 5 évig (egy 2026-os nyugtánál 2032. december 31-ig); Szt. hatálya alá tartozó cégnél (Kft., Bt., egyéni cég) a nyugta szigorú számadású bizonylat, legalább 8 év, a rontott példányokra is. Számítógépes, papírra nyomtatott nyugta kibocsátói példánya elektronikus adatállományként is őrizhető.

Ha most indulsz, a kezdő egyéni vállalkozói checklist és a számlázási alapok cikkek ezt az egész bizonylatolási kört sorba rakják.

Gyakori kérdések

Kell pénztárgépet vennem szeptember 1-től?

Nem — a kézi nyugtatömb szeptember után is használható, csak adatot kell róla szolgáltatni. Az e-pénztárgép a te döntésed, használata senkinek nem kötelező; aki már online pénztárgéppel vagy e-pénztárgéppel dolgozik, annak nincs külön teendője. Pénztárgép csak annak kell, akinek a tevékenysége a 48/2013. NGM r. mellékletében szerepel — és nekik eddig is kellett.

Beküldheti helyettem a könyvelőm?

Igen: állandó meghatalmazottként (EGYKE, E/1/a ügycsoport) elsődleges felhasználóként lép be, vagy te hozod létre neki másodlagos felhasználóként a KOBAK-on. A beküldés minden esetben a te nevedben tett jognyilatkozat, és a 3 napos határidő a tiéd marad — ezért a megbízási szerződésben írd le, pontosan ki, mikor és milyen adatból rögzít.

Mi van, ha egy nap nem adtam ki nyugtát?

A NAV GYIK erre nem válaszol; a törvényszöveg a kibocsátott nyugtához köti a kötelezettséget, és a felület logikája sem kér „nullás” jelentést. Ez következtetés, nem hivatalos állásfoglalás — ha biztosra akarsz menni, ellenőrizd a NAV nyugtaadat-szolgáltatási oldalát, amely a NAV szerint folyamatosan bővül.

Mikortól bírságol a NAV?

A NAV 2026. augusztus eleji közleménye szerint 2027. január 1-től; 2026. december 31-ig a revizorok tájékoztatnak és segítenek. A kötelezettség viszont szeptember 1-től él, és az átállási időszak közleményen, nem jogszabályon alapul — ezért érdemes a négy hónapot a saját rendszered beállítására használni, nem halasztásra.

Jogszabályi háttér

• Áfa tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 257/G. § (3), 11. számú melléklet A) és B) rész — a nyugtaadat-szolgáltatás jogalapja és tartalma
• Áfa tv. 165–166. §, 173. §, 173/B. §, 174. §, 179. §, 259. § 6/B, 6/C, 13/B — nyugta vs számla, nyugta adattartalma, e-nyugta és e-pénztárgép fogalma, megőrzés
• 1. évi LIV. tv. 35. §, 41. §, 3. melléklet, 153. § (10) — a 2026. szeptember 1-i hatálybalépés (elfogadva 2025. június 11., kihirdetve 2025. június 19.)
• 1. évi LXXXIII. tv. 54. §, 66. §, 7. melléklet; 2024. évi LV. tv. 210. § (2) — előzmények, halasztások
• 23/2014. (VI. 30.) NGM r. 1. § (1) c), 2. § 4., 16–17. § — számítógéppel előállított nyugta fogalma és követelményei
• 48/2013. (XI. 15.) NGM r. 1. § (1)–(6), 1. melléklet — pénztárgép-köteles tevékenységek, meghibásodás esetén kézi nyugta
• 8/2025. (III. 31.) NGM r. 1–2. §, 46. §, 57. § — e-pénztárgép, Nyugtatár 10 éves megőrzés
• Art. (2017. évi CL. tv.) 78. § (3), 202. § (1), 220–221. §, 228. §, 237. §, 245. §, 247. § (1) — elévülés, megőrzés, mulasztási bírság, üzletlezárás, NAV-tájékoztató szerinti eljárás
• Szt. (2000. évi C. tv.) 2. § (3), 168–169. § — szigorú számadású bizonylat, 8 éves megőrzés
• NAV közlemények: „A NAV segít: négy hónapos átállási időszak a nyugtaadat-szolgáltatásban” (2026. augusztus 4.) és „Felkészülés a nyugtaadat-szolgáltatásra: videóval segít a NAV” (2026. augusztus 17.)
• NAV GYIK a nyugtaadat-szolgáltatásról (15 kérdés); NAV KOBAK-segédlet, 2026. július 29. (tervezet); NAV nyugtaadat-szolgáltatási M2M interfész-specifikáció v1.0, 2026. július 1. (közzétéve 2026. július 13.)
• NAV 18. számú információs füzet (2026. március 2.) — a számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai