E-pénztárgép, e-nyugta app vagy számlázó program: mi kell?

A választ a tevékenységed dönti el, nem az ízlésed. Ha a tevékenységed szerepel a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. mellékletében (bolti kiskereskedelem, taxi, éttermi vendéglátás, szálláshely, edzőterem, javítás, kölcsönzés), a nyugtát kizárólag pénztárgéppel adhatod: online pénztárgéppel vagy hardveralapú e-pénztárgéppel — a NAV közlése szerint az online pénztárgép 2028. július 1-ig használható, utána hardveralapú e-pénztárgépre kell váltani. Ha a tevékenységed nincs a listán (fodrász, kozmetikus, masszőr, oktató, piaci árus, webshop nyílt üzlet nélkül), három út közül választhatsz: a NAV ingyenes ePénztárgép appja (felhőalapú e-pénztárgép, automatikus adatküldéssel), a számlázó programból kiállított számítógéppel előállított nyugta (nem engedélyköteles, de 2026. szeptember 1-től 3 naptári napon belül adatot kell róla szolgáltatni), vagy a kézi nyugtatömb ugyanezzel az adatszolgáltatással. A negyedik szereplő, a NAV eNyugta „vevői alkalmazás” nem neked, hanem a vevődnek szól: azzal nyugtát nem adsz, csak kapsz. A jogi kulcs az Áfa tv. 259. § 6/B pontja: e-nyugta kizárólag az e-pénztárgéppel kiállított nyugta — a számlázó programból nyomtatott vagy e-mailezett nyugta számítógépes nyugta, akkor is, ha elektronikus.

Mi a jogi különbség a négy megoldás között?

Négy különböző jogi kategóriáról van szó, és a különbség nem a képernyőn látszik, hanem abban, hogy hova kerül az adat és kell-e hozzá engedély. Az alapvető szabályokat a nyugtaadásról szóló cikkünk már lerakta — itt a megoldások közti választásra koncentrálunk.

Az első három sor közös tulajdonsága, hogy az adat automatikusan jut el a NAV-hoz: az online pénztárgépnél a pénztárgépes adatszolgáltatás (Áfa tv. 178. § (1a)), a két e-pénztárgépes megoldásnál a 11. melléklet A) része alapján, a kiállítással egyidejűleg — ezért nincs külön teendő. A két „szoftveres vagy kézi” sor a 11. melléklet B) részébe tartozik: ott az adat csak akkor érkezik meg, ha valaki (te, a könyvelőd vagy a programod) beküldi.

Mi az e-pénztárgép, és miben más az online pénztárgépnél?

Az e-pénztárgép az Áfa tv. 259. § 6/C pontja szerint elektronikus nyugta és egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására alkalmas, pénztárgéptől eltérő, engedélyezett műszaki megoldás — a különbség a hagyományos pénztárgéphez képest az, hogy a nyugta nem papíron születik, hanem a NAV Nyugtatárába érkezik. A 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet két fajtáját ismeri: a hardveralapút (saját adóügyi egységgel) és a felhőalapút (a forgalmazó alkalmazása plusz a NAV felhőalapú adóügyi modulja).

A menetrend a lényeg:

• 2025. július 1-től e-pénztárgép üzembe helyezhető, de használata senkinek nem kötelező.
• Az online pénztárgép a NAV közlése szerint 2028. július 1-ig használható; az OPG-köteles tevékenységeknél onnantól hardveralapú e-pénztárgép kell.
• A NAV engedélylistáján 2026 augusztusában a NAV ePénztárgép app (C001/C002, Android és iOS) és az első hardveralapú e-pénztárgép (B001) szerepel.

Az e-nyugta a Nyugtatárba érkezéssel minősül kibocsátottnak (166. § (1a)), és a Nyugtatár 10 évig őrzi (8/2025. NGM r. 46. §) — e-pénztárgépnél ezzel a bizonylatmegőrzési kötelezettség is teljesül. Az e-nyugta adattartalma bővebb a hagyományos nyugtáénál: termék vagy szolgáltatás megnevezése, mennyiség, adómérték is rákerül.

Fontos korlát: a felhőalapú e-pénztárgép (így a NAV ePénztárgép app) csak annak jó, aki nem pénztárgép-köteles. Ha a tevékenységed a 48/2013. NGM melléklet listáján van, csak OPG vagy hardveralapú e-PTG jöhet szóba.

Mi a vevői alkalmazás, és kinek való?

A vevői alkalmazás (Áfa tv. 259. § 26.) a vevő eszköze, nem a vállalkozásé: a NAV eNyugta app (P001/P002) arra szolgál, hogy a vásárló a Nyugtatárban elérje a neki kiállított e-nyugtákat. Nem kötelező a vevőnek, nem azonosítja a felhasználót, és nyugtát nem állít ki vele senki.

A gyakorlati következmény két irányú:

• Vállalkozóként nem kell semmit kezdened vele. Az e-nyugta kizárólag elektronikusan készül, a vevő a Nyugtatárban éri el, és kérésére papír másolat jár (174. § (2)–(3)).
• Vásárlóként annyit tudsz vele, hogy az e-pénztárgéppel kapott nyugtáidat egy helyen látod.

A két NAV-app nevét ezért érdemes szétválasztani a fejedben: az ePénztárgép a kibocsátó (a te) eszközöd, az eNyugta a vevőé.

Mi a számítógéppel előállított nyugta, és miért nem e-nyugta?

A 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 2. § 4. pontja szerint a számítógéppel előállított nyugta elektronikus vagy papír alapon kibocsátott, számítógéppel előállított nyugta, „ide nem értve az e-nyugtát” — vagyis a számlázó programból kiállított nyugta definíció szerint nem e-nyugta, akkor sem, ha PDF-ben megy a vevőnek. A NAV GYIK ugyanezt mondja: az e-nyugta kizárólag az e-pénztárgéppel kiállított nyugtát jelenti.

Ebből következik minden további eltérés:

1. Nem engedélyköteles. A nyugtázó programhoz nem kell NAV-engedély és előzetes bejelentés sem (a korábbi SZAMLAZO-bejelentés 2021 óta megszűnt). A programnak a 23/2014. NGM 16. § szerint kihagyás- és ismétlésmentesen kell sorszámoznia, és rendelkeznie kell felhasználói dokumentációval, amit a kibocsátás évét követő ötödik év végéig meg kell őrizni.
2. Adatszolgáltatás-köteles. 2026. szeptember 1-től a kibocsátást követő 3 naptári napon belül, napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban (0%, 5%, 18%, 27%, alanyi adómentes, egyéb) kell beküldeni a bruttó összeget, a darabszámot és a kezdő sorszámot. A NAV ehhez gépi interfészt (M2M) is ad, így a nyugtázó program beküldheti helyetted. A nyugtakiállító szoftver nevét ilyenkor is rögzíteni kell a NAV felé.
3. A nyugta adattartalma a hagyományos. Kelte, sorszám, a kibocsátó adószáma, neve, címe, és az adót is tartalmazó ellenérték (173. § (1) a)–d)).
4. A megőrzés a tiéd. A kibocsátói példányt az elévülésig őrizni kell; a papírra nyomtatott számítógépes nyugta kibocsátói példánya elektronikusan is archiválható.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy számlázó program — például a Zappla — telefonról állít ki számítógéppel előállított nyugtát, és a nyugta-bevétel a számlákkal egy rendszerben, együtt látszik. Amit egy számlázó program nem tud: pénztárgép-köteles tevékenységnél nem váltja ki a pénztárgépet. A nyugtáiról az adatszolgáltatást valakinek — neked, a könyvelődnek vagy a programnak — teljesítenie kell. A Zappla a nyugtákról a napi NAV-adatszolgáltatást automatikusan beküldi — neked nincs vele teendőd.

Melyik út kell a te vállalkozásodnak?

Az első kérdés mindig az, hogy a tevékenységed pénztárgép-köteles-e; csak nemleges válasz után van választásod. A TEÁOR'25-átállás önmagában nem hozott létre és nem szüntetett meg kötelezettséget, de a besorolás határeseteiben a konkrét TEÁOR'25-kód dönt, ezért érdemes a könyvelőddel együtt ellenőrizni.

Ha nem vagy pénztárgép-köteles, a három választható utat három szempont szerint érdemes mérlegelni:

• Adminisztráció. A NAV ePénztárgép appnál nincs külön adatszolgáltatás és a megőrzés is a Nyugtatárban teljesül. A számlázó programból adott nyugtánál a beküldést a program intézheti; a kézi tömbnél te vagy a könyvelőd rögzítesz a KOBAK-portálon, tömbönként és pénznemenként külön.
• Egy rendszer a számlának és a nyugtának. Ha a törzsvevőid számlát kérnek, a betérők nyugtát kapnak, a számlázó programból adott nyugta tartja együtt a bevételt és a könyvelő felé menő adatot. A számla kötelező elemeiről a számla kötelező tartalmi elemei cikk ad pontos listát.
• Átállási kockázat. A számítógépes nyugta nem engedélyköteles, ezért nem kell 2028-ra figyelned; az e-pénztárgép engedélyezett megoldás, aminél az engedélylistát kell követni.

Van egy negyedik, tiszta stratégia is: mindenről számla. Ha egyetlen nyugtát sem adsz, mert minden vevő számlát kap, nincs nyugta, és a 11. melléklet B) része csak nyugtára vonatkozik — ebből következik, hogy nyugtaadat-szolgáltatás sincs (ez a törvényszövegből levezetett értelmezés, kifejezett NAV-állásfoglalás egyelőre nincs róla). A számlák az Online Számlán mennek automatikusan (részletek itt). Az ára, hogy a magánszemély vevő nevét és címét is fel kell venned a számlára; ha nem adja meg, marad a nyugta és vele az adatszolgáltatás.

Mit tegyél szeptember 1. előtt? Lépésről lépésre

1. Azonosítsd a fő tevékenységi köröd TEÁOR'25-kódját, és nézd meg, szerepel-e a 48/2013. NGM 1. mellékletében. Ha igen, a kérdés eldőlt: OPG vagy hardveralapú e-pénztárgép.
2. Ha nem köteles vagy, döntsd el, kell-e egyáltalán nyugta. Adóalany vevőnek és nem adóalany jogi személynek mindig számla jár; nyugta csak magánszemélynek, aki a teljesítésig fizet és nem kér számlát, 900 000 Ft alatt.
3. Válassz eszközt a fenti táblázat szerint. NAV ePénztárgép app, számlázó program vagy kézi tömb.
4. Tisztázd, ki küldi az adatot. Számlázó programnál a szolgáltató M2M-en, ha ezt vállalja; kézi tömbnél te vagy a könyvelőd a KOBAK-portálon — a könyvelőhöz állandó meghatalmazás (EGYKE, E/1/a ügycsoport) vagy általad létrehozott másodlagos felhasználó kell, és a megbízási szerződésben érdemes rögzíteni, ki teljesít.
5. Használd ki a türelmi időt. A NAV 2026. augusztus 4-i közleménye szerint 2026. december 31-ig a revizorok tájékoztatnak, nem bírságolnak; 2027. január 1-től viszont a hibás vagy elmaradt teljesítés szankcionálható. Ez NAV-közlemény, nem jogszabályi moratórium: a kötelezettség szeptember 1-től él. Kezdőknek a kezdő egyéni vállalkozó checklist segít a sorrendben.

Gyakori kérdések

Kell-e pénztárgépet vennem, ha eddig kézi tömböt használtam?

Nem, a kézi nyugtatömb 2026. szeptember 1. után is használható — csak 3 naptári napon belül adatot kell róla szolgáltatni a KOBAK-portálon. Az e-pénztárgép a nem pénztárgép-köteles vállalkozónak választás, nem kötelezettség; ha viszont a tevékenységed a rendelet listáján van, eddig is pénztárgép kellett.

A számlázó programból e-mailben küldött nyugta e-nyugta?

Nem, az számítógéppel előállított nyugta, mert e-nyugtának az Áfa tv. kizárólag az e-pénztárgéppel kiállított, a Nyugtatárba érkező nyugtát nevezi. A különbség nem formai: a számítógépes nyugtáról neked (vagy a programodnak) kell adatot szolgáltatni, az e-nyugtáról nem.

Alanyi adómentesként is érint az adatszolgáltatás?

Igen, az alanyi adómentes adóalanyt is terheli a nyugtaadás és az adatszolgáltatás; a NAV űrlapján külön „Alanyi adómentes” sor van, és AAM-nél minden nyugta oda kerül. A törvény adóalanyi státusz alapján nem mentesít, csak bizonylattípus szerint (pénztárgép, e-nyugta). Az alanyi adómentesség keretéről külön cikk szól.

Mit csináljak a NAV eNyugta apppal vállalkozóként?

Semmit, az a vevői alkalmazás: a vásárló nézi meg benne az e-pénztárgéppel kapott nyugtáit. A te eszközöd a NAV ePénztárgép app, ha a felhőalapú e-pénztárgépet választod — vagy a számlázó programod, ha számítógépes nyugtát adsz.

Jogszabályi háttér

• Áfa tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 166. § (1)–(2), 173. § (1), 174. § (2)–(3), 178. § (1a), 257/G. § (3), 259. § 6/B, 6/C, 13/B, 17., 26.; 11. számú melléklet A) és B) rész
• 1. évi LIV. tv. 35. §, 41. §, 3. melléklet — a nyugtaadat-szolgáltatás 2026. szeptember 1-i hatálybalépése
• 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. § (1), (1a) és 1. melléklet — pénztárgép-köteles tevékenységek
• 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet 1–2. §, 46. § (1)–(2), 57. § (2) — e-pénztárgép, Nyugtatár
• 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 2. § 4., 16. §, 17. § (1) — számítógéppel előállított nyugta
• NAV közlemény 2026. augusztus 4. — négy hónapos átállási időszak; NAV közlemény 2026. augusztus 17.
• NAV nyugtaadat-szolgáltatás GYIK és KOBAK-segédlet (2026. július 29., tervezet); NAV forgalmazási-engedély lista (2026. augusztus 6.)