Átalányadó mellékállásban: járulékok és példaszámítás

A munkaviszony melletti (másodfoglalkozású) átalányadózó egyéni vállalkozónak nincs minimum járulékalapja: a 18,5 százalék tb-járulékot és a 13 százalék szochót a ténylegesen, göngyölítéssel megállapított, szja-köteles átalányjövedelme után fizeti. A főállásúnál ezzel szemben a járulékalap havonta legalább a minimálbér — 2026-ban 322.800 forint —, illetve legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimum, 373.200 forint. Mivel 2026-ban az átalányban megállapított jövedelem az éves minimálbér feléig, 1.936.800 forintig adómentes, a mellékállású vállalkozó eddig a jövedelemszintig sem szja-t, sem tb-járulékot, sem szochót nem fizet — a negyedéves 2658-as bevallást viszont nullás adattal is be kell nyújtania. Ugyanebben a sávban a főállású a teljes minimumalap után fizet: a NAV megfogalmazása szerint nem mentesül a járulék- és szochofizetés alól abban a hónapban sem, amikor kizárólag adómentes átalányjövedelmet szerzett. Egy 6 millió forintos éves bevételnél, 45 százalékos költséghányad és a minimálbérhez kötött minimumalap mellett ez a lenti példaszámításunk szerint 790.776 forint különbség. Jogalap: Tbj. 40. § (1)–(2) és 42. §, Szocho tv. 8. § (1) és (3) bekezdés, Szja tv. 1. számú melléklet 4.48. pont.

Mikor számítasz mellékállásúnak?

Mellékállású (másodfoglalkozású) az az egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll, vagy nappali tagozaton folytat tanulmányokat. A megítélésnél az egyidejűleg fennálló több munkaviszony munkaidejét össze kell számítani — két heti 20 órás részmunkaidő együtt kiadja a 36 órát.

Ebből következik a leggyakoribb tévedés is: a heti 30 órás részmunkaidő önmagában nem elég. Aki heti 36 óránál kevesebbet dolgozik munkaviszonyban, és más jogcímen — például nappali tagozatos hallgatói jogviszony alapján — sem minősül másodfoglalkozásúnak, az a vállalkozásában főfoglalkozású, vagyis rá a minimum járulékalap vonatkozik — akkor is, ha „mellékállásként” gondol a vállalkozására. A besorolás tehát nem a bevétel nagyságától vagy az időráfordítástól függ, hanem egyetlen tényadattól: hány órás a munkaviszonyod.

A státusz az adózási formát nem befolyásolja. Az átalányadózás választásának feltételei — az értékhatár és a bejelentés módja — mellékállásban ugyanazok, mint főállásban, és ugyanúgy igaz az is, hogy az átalányadózás az adóév egészére és kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Ezeket az átalányadó 2026-os szabályairól szóló cikkünk foglalja össze. Az eltérés kizárólag a járulék- és szochofizetésben van.

Mennyi közterhet fizet a főállású és mennyi a mellékállású?

A szja mindkét esetben azonos: az átalányban megállapított jövedelem 1.936.800 forint feletti része után 15 százalék. A tb-járulék és a szocho alapja viszont gyökeresen eltér — a főállásúnál van alsó határ, a mellékállásúnál nincs.

A göngyölítéses módszer mindkét biztosítotti körben ugyanaz: az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított, szja-köteles jövedelmet kell venni, csökkenteni a korábbi negyedévek járulékalapjával, és elosztani annyi hónappal, ahány hónapban a biztosítási jogviszony a negyedévben fennállt. A különbség az, hogy a főállásúnál ennek az eredménynek van egy törvényi alsó szintje, a mellékállásúnál nincs.

Példa: ugyanaz a bevétel, kétféle státusz

Nézzünk egy 45 százalékos költséghányad alá tartozó vállalkozót — vagyis olyat, akinek a tevékenysége nem esik a 80 vagy a 90 százalékos körbe —, 6.000.000 forint éves bevétellel, egyenletes negyedéves megoszlásban, a minimálbérhez kötött minimumalappal számolva. Az alábbi összegek saját példaszámítások a fenti törvényi kulcsokból; a NAV ilyen példát nem tesz közzé.

A jövedelem: 6.000.000 × 55% = 3.300.000 Ft. Ebből adómentes 1.936.800 Ft, tehát az szja-köteles jövedelem 1.363.200 Ft. Az szja 15 százaléka ennek: 204.480 Ft — ez a szám a státusztól függetlenül ugyanannyi.

A különbség 790.776 forint — és ez teljes egészében a járulékoldalon keletkezik, mert a szja mindkét oszlopban 204.480 forint.

Alacsonyabb bevételnél a különbség még élesebb. 3.000.000 forint éves bevételnél a jövedelem 1.650.000 forint, ami az adómentes határ alatt van: a mellékállású ekkor nulla forint szja-t, nulla forint járulékot és nulla forint szochót fizet — a 2658-as bevallást viszont nullásan is be kell adnia. A főállásúnál ugyanez a bevétel változatlanul 1.220.184 forint tb-járulékot és szochót jelent, mert a minimumalap a jövedelemtől függetlenül él. Ha a saját számaidra vagy kíváncsi, az átalányadó-kalkulátorunkban végigfuttathatod.

Két megszorítás a példához. Az első: ha a göngyölített járulékalap meghaladja a minimumalapot, a főállású is a magasabb összeg után fizet — a minimum alsó határ, nem átalány. A második: a példa a minimálbérrel számol; ha a személyesen végzett főtevékenységed legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényel, a főállású minimumalap 373.200 Ft/hó, és az éves különbség ennek megfelelően nő.

Mi a helyzet a nyugdíjas egyéni vállalkozóval?

A Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő, kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó nem fizet tb-járulékot, nem fizet szochót, és 2658-as bevallást sem kell benyújtania — őt kizárólag a 15 százalék szja terheli az adóköteles átalányjövedelem után. A három státusz közül így ez jár a legkisebb közteherrel: a mellékállásúnál is kevesebbel, mert ott a bevallási kötelezettség megmarad.

Egy kivétel van. Az anyák kedvezményét érvényesítő, saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozónak szochót kell fizetnie a kedvezmény alapját képező átalányjövedelemnek az éves átlagkereset négyszeresét — 2026-ban 34.356.720 forintot — meghaladó része után. Saját számításunk szerint ezt a szintet átalányjövedelemből a 2026-os értékhatárok mellett nehéz elérni: 38.736.000 forint bevétel és 45 százalékos költséghányad mellett a jövedelem legfeljebb 21.304.800 forint, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél pedig 19.368.000 forint. Ha ez a helyzet mégis felmerül nálad, a pontos számítást könyvelővel vagy a NAV ügyfélszolgálatával egyeztesd.

Mikor éri meg mellékállásban elindulni?

Akkor, ha a munkaviszonyod önmagában megteremti a biztosítási jogviszonyodat, és a vállalkozás induló szakaszában a bevétel még kiszámíthatatlan — ilyenkor a minimum járulékalap hiánya azt jelenti, hogy a vállalkozás nem termel fix havi közterhet. A 45 százalékos költséghányad mellett 2026-ban 3.521.455 forint bevételig nincs szja (ezt a számot a NAV külön közli), és mellékállásban eddig a szintig járulék és szocho sem. A 80 százalékos költséghányadnál ugyanez a bevételi sáv saját számításunk szerint 9.684.000 forint, a 90 százalékosnál 19.368.000 forint — a NAV hivatalosan csak a 45 százalékos értéket teszi közzé. Hogy melyik költséghányad alá esel, az nem a bejelentett, hanem a ténylegesen végzett tevékenységtől függ; ezt a költséghányadokat tevékenységenként végigvevő cikkünk bontja ki.

Amit a döntésnél ne felejts el: az átalányadó és az áfa két külön kérdés. Az alanyi adómentesség 2026-os értékhatára 20 millió forint, 2027-től 22 millió — ez az összeg már hatályos törvényben szerepel, szemben az átalányadós 2027-es forintértékekkel. A 20 millió feletti bevétel tehát már áfás státuszt jelent, miközben átalányadózó maradhatsz; erről az alanyi adómentesség keretét tárgyaló cikkünk szól részletesen.

2027-re az átalányadózásban a jelenleg hatályos jog szerint egy dolog rögzített: a legalacsonyabb költséghányad 45-ről 50 százalékra emelkedik (a 80 és a 90 százalékos költséghányadot a módosítás nem érinti), így az adómentes bevételi sáv pontosan az éves minimálbérrel lesz egyenlő. A forintösszegek viszont — az értékhatárok, az adómentes jövedelemrész és a minimum járulékalap — a 2026 végén megállapítandó 2027-es minimálbértől függenek, amelyről 2026 szeptemberében még folynak a tárgyalások. A 2027-es forintszámokat ezért ma senki nem tudja megmondani, és a 2026 őszi adócsomag is módosíthat még a szabályokon.

Mi változik, ha megszűnik a főállásod?

Attól a naptól, amikor a heti 36 órás munkaviszonyod megszűnik, főfoglalkozásúvá válsz a vállalkozásodban, és él rád a minimum járulékalap — akkor is, ha a vállalkozás bevétele egy forinttal sem változik. A minimálbérrel számolva ez saját számításunk szerint havi 59.718 forint tb-járulékot és 41.964 forint szochót, összesen 101.682 forintot jelent; garantált bérminimum esetén 69.042 és 48.516 forintot, összesen 117.558 forintot — nulla bevétel mellett is.

A változás a negyedéves 2658-as bevalláson csapódik le, amelyet havi bontásban kell kitölteni és a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig benyújtani: attól a hónaptól a minimumalap szerinti járulékot és szochót kell bevallanod és megfizetned. A tb-járulék a 10032000-06055802, a szocho a 10032000-06055912 számlára megy. A hónap közbeni státuszváltás megosztására az itt hivatkozott NAV-forrásokban nem találtunk tételes szabályt — ha a munkaviszonyod hónap közepén szűnik meg, ezt a könyvelőddel vagy a NAV ügyfélszolgálatával egyeztesd, ne becslés alapján vallj be.

Ez az a pont, ahol sokan újragondolják az adózási formát: a váltásnak határideje van, és a döntést nem lehet év közben szabadon visszacsinálni — a már működő vállalkozó az előző évről szóló, május 20-ig beadott szja-bevallásában nyilatkozhat — a 2025-ös bevallásban tett jelölés a 2026-os adóévre szól. Ha viszont most indulsz vállalkozóként a munkahelyed mellett, a kezdő egyéni vállalkozói checklist sorba rakja a bejelentéseket.

Gyakori kérdések

Heti 30 órás részmunkaidő mellett mellékállású vagyok?

Nem: a feltétel a legalább heti 36 órás munkaviszony, tehát heti 30 óránál főfoglalkozásúnak minősülsz, és rád a minimum járulékalap vonatkozik. Ha viszont két munkaviszonyod van egyszerre, azok munkaidejét össze kell számítani — két heti 20 órás jogviszony együtt már teljesíti a feltételt. A nappali tagozatos tanulmányok önálló jogcímen adják meg ugyanezt a státuszt.

Be kell adnom a 2658-as bevallást, ha nulla a fizetendő járulékom?

Igen, mellékállásúként a nullás bevallást is be kell nyújtani a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig, mert a biztosítási jogviszonyodra tekintettel adatszolgáltatási kötelezettséged áll fenn. Ez a NAV kifejezett álláspontja. Kivétel a saját jogú nyugdíjas vállalkozó, akinek egyáltalán nem kell 2658-as bevallást benyújtania.

Arányosítani kell az adómentes 1.936.800 forintot, ha év közben térek át átalányadózásra?

Nem: ha év közben térsz át átalányadózásra, az adómentes jövedelemrészt nem kell arányosítani, a teljes 1.936.800 forintos határral számolhatsz. A bevételi értékhatár viszont más logikát követ — azt a tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető vállalkozó időarányosan veheti figyelembe.

Mellékállásúként is választhatok év közben átalányadózást?

Igen, a szabályok azonosak a főállásúéval. A tevékenységét most kezdő vállalkozó a tevékenység megkezdésekor jelenti be a NAV-hoz (2026. február 19-től a NAV Ügyfélportáljának Vállalkozói Ügysegédjén); a katás a kata-alanyiság megszüntetésének bejelentésével egyidejűleg, a T101E adatlapon térhet át év közben; a már működő vállalkozó az előző évről szóló, május 20-ig beadott szja-bevallásában nyilatkozik a tárgyévre (a 2025-ös bevallásban 2026-ra), és ez a nyilatkozat visszavonásig érvényes.

Jogszabályi háttér és források

Ez a cikk tájékoztatás, nem adótanácsadás; a saját helyzetedet könyvelővel vagy a NAV ügyfélszolgálatával egyeztesd.

• Szja tv. (1995. évi CXVII. tv.) 50–57. § és 8. számú melléklet — az átalányadózás anyagi szabályai, a választás és a megszűnés feltételei; 50. § (1) — az adóév egészére, a tevékenység egészére szóló választás; 50. § (8) — az értékhatár időarányos figyelembevétele
• Szja tv. 53. § — a 45, 80 és 90 százalékos költséghányadok; Szja tv. 78. § — az ÖVTJ'24 besorolási rend alkalmazása
• Szja tv. 1. számú melléklet 4.48. pont — az éves minimálbér felét meg nem haladó átalányjövedelem adómentessége
• Szja tv. 47. § (4a) bekezdés — nincs szja-adóelőleg az adómentes jövedelemsávon belül; Szja tv. 3. § 84. pont — az éves minimálbér fogalma
• Tbj. 40. § (1)–(2) bekezdés — a főfoglalkozású minimum járulékalap és a göngyölítéses módszer; 42. § — a másodfoglalkozású vállalkozó járulékalapja; 4. § 14. és 17. pont — garantált bérminimumhoz kötött alap, saját jogú nyugdíjas fogalma; 34. § (6) és 80. § (2) — családi járulékkedvezmény; 77. § (2) — a járulék megfizetése
• Szocho tv. (2018. évi LII. tv.) 8. § (1) és (3) bekezdés — a minimum adóalap, 2026-tól a 112,5 százalékos szorzó nélkül; 2. § (2) — adófizetési felső határ; 5. § (1a) b) pont — az anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjas vállalkozó szochoja; 19. § (1)–(2) — bevallás és megfizetés
• Art. 50. § (1a) bekezdés — a negyedéves '58-as (2026-ban 2658) bevallás
• 1. évi LXXXIV. tv. 3. § a) és b) pont — a legalacsonyabb költséghányad 45 százalékra (2026. január 1.), majd 50 százalékra (2027. január 1.) emelése
• 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet — a 2026. évi minimálbér (322.800 Ft) és garantált bérminimum (373.200 Ft)
• Áfa tv. 187–195. §, különösen 188. § (2) bekezdés — az alanyi adómentesség értékhatára 2026-ban 20, 2027-ben 22, 2028-ban 24 millió forint
• NAV 03. számú információs füzet, „Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége” (közzétéve 2026. augusztus 31.) és NAV 100. számú információs füzet, „Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályai” (közzétéve 2026. január 14.)
• NAV közlemények: „Kedvező változások az átalányadózásban” (2026. január 9.), „Csökken a szociális hozzájárulási adó alapja és változik az egyéni vállalkozók bevallási gyakorisága” (2025. december 23.), „Emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára” (2025. december 11.)