Nyugta vagy számla? Mikor melyiket kell adnod

Nyugtát akkor adhatsz számla helyett, ha egyszerre teljesül három feltétel: a vevő nem adóalany (magánszemély), az áfát is tartalmazó ellenértéket legkésőbb a teljesítésig maradéktalanul kifizeti, és nem kér számlát — ezt az Áfa tv. 165. § (1) b) pontja mondja ki. Ha a három közül bármelyik hiányzik, számla kell: ha a vevő cég, egyéni vállalkozó vagy nem adóalany jogi személy (egyesület, alapítvány, társasház), ha átutalásra vagy fizetési határidőre szállítasz, vagy ha a vevő számlát kér. Van egy negyedik kapu is: ha az ügylet bruttó ellenértéke eléri a 900.000 Ft-ot, számla kötelező akkor is, ha magánszemély azonnal fizet és nem kér semmit (165. § (3) b)) — nyugta tehát csak a határ alatti összegről adható. A fizetési mód közömbös: a bankkártyás azonnali fizetés ugyanúgy nyugtás lehet, mint a készpénzes. Ha a számlaadás alól mentesülsz, a nyugta nem választható, hanem kötelező (166. § (1)); fordítva viszont szabad a döntés: nyugta helyett bármikor adhatsz számlát (166. § (2)).

Mi a döntési szabály egy mondatban?

Nem adóalany vevő + azonnali, teljes fizetés + nem kér számlát + bruttó 900.000 Ft alatt → nyugta; minden más esetben számla. Ezt a négy kérdést érdemes a pultnál vagy a munka végén fejben végigfuttatni, és ha bármelyikre „nem” a válasz, a bizonylat számla.

A „magánszemély” itt a vevő szerepére vonatkozik: egy egyéni vállalkozó, aki a vállalkozásához vásárol, adóalany — neki számla jár. Ha viszont egyértelműen magánemberként vesz egy kávét, nem kell faggatnod az adószámáról. A gyakorlatban a kérdés az, ad-e meg adószámot vagy céges nevet; ha nem, és nem kér számlát, nyugtát adhatsz.

Hogyan kell érteni a 900.000 Ft-os határt?

A határ a bruttó, tehát az áfát is tartalmazó ellenértékre vonatkozik, és a számla már akkor kötelező, ha az összeg eléri a 900.000 Ft-ot, nem csak ha meghaladja. Egy pontosan 900.000 Ft-os vásárlásról tehát számla kell, nyugta csak az ennél kisebb összegről állítható ki.

Két gyakori félreértés:

• Nem a nettó számít. Ha 27%-os kulccsal dolgozol, a nettó ár 1,27-szerese a bruttó — ezt kell összevetned a határral, nem a nettót.
• Az előlegnél is él. Nem adóalany, nem jogi személy vevő előlegéről 900.000 Ft alatt sem számla, sem nyugta nem kötelező, ha a vevő nem kér számlát; a határtól viszont az előlegről is számlát kell adni (159. § (2)).

Mikor kötelező a számla akkor is, ha senki nem kéri?

Számla kötelező kérés nélkül is, ha a vevő adóalany vagy nem adóalany jogi személy, ha a teljesítésig nem (vagy nem biztosan) fizetnek, ha az ügylet eléri a 900.000 Ft-ot, és bizonyos határon átnyúló ügyleteknél. Ezek nem választási lehetőségek: a vevő „ne, nem kell számla” mondata ezekben az esetekben nem ment fel.

A négy kötelező eset részletesen:

1. Adóalany és jogi személy vevő. Cég, egyéni vállalkozó a vállalkozásához, egyesület, alapítvány, társasház — összeghatártól és kéréstől függetlenül számla (165. § (3) a)). A számlán adott esetben a vevő adószáma is szerepel (169. § d)).
2. Nem azonnali fizetés. Ha átutalási határidőt adsz, vagy a vevő csak részben fizet a teljesítéskor, a 165. § (1) b) feltétele nem teljesül, ezért számla kell. Utólagos fizetésnél az áfás számlát 8 napon belül ki kell bocsátani (163. § (2) c)).
3. A 900.000 Ft-os határ. Lásd fent.
4. Külön nevesített ügyletek. Adómentes közösségi termékértékesítés (89. §), új közlekedési eszköz vagy sorozat jellegű ingatlan értékesítése (6. § (4)) és a közösségi távértékesítés (29. § a)) esetén számla kell kérés nélkül is. A távértékesítésnél kivétel, ha az OSS-rendszert alkalmazod (165. § (2), (6)).

Azonnali fizetésnél a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani (163. § (2) b)), tehát a céges vevőnek a pultnál nem mondhatod, hogy „majd elküldöm jövő héten”.

Mi a különbség a nyugta és a számla kötelező adatai között?

A nem e-pénztárgépes nyugtának mindössze négy kötelező eleme van (Áfa tv. 173. § (1)), a számlának ennél lényegesen több (169. §) — a gyakorlatban a fő különbség, hogy a számlán a vevő neve és címe magánszemélynél is kötelező. Az alábbi táblázat egymás mellé teszi a kettőt; az e-pénztárgéppel kiállított e-nyugta adattartalma ennél bővebb, arról az e-nyugta és nyugtaadás cikkben írtunk.

A nyugta kizárólag magyar nyelven állítható ki (178. § (4)), papíron vagy elektronikusan (174. § (1)). A kézi nyugtán adómértéket sem kell feltüntetni — de neked tudnod kell, melyik nyugta melyik kulcs alá esik, mert a 2026. szeptember 1-től induló nyugtaadat-szolgáltatásban adómértékenként kell összesítened. Alanyi adómentesként ez egyszerű: minden nyugta az „Alanyi adómentes” sorba kerül, a számlára pedig adómérték és áthárított adó nem írható, csak a mentességre utalás (187. § (2) c)). A számla teljes tartalmi listáját a számla kötelező tartalmi elemei cikk részletezi.

Mi történik, ha a vevő utólag kér számlát?

Ha a vevő a nyugta átvétele után kér számlát, a bevett gyakorlat szerint a számlát az eredeti ügylet adataival állítod ki, a már kiadott nyugtát pedig érvényteleníted, hogy ugyanarról az ügyletről ne maradjon párhuzamosan nyugta és számla is. 2025. július 1-től erre való a „nyugtával egy tekintet alá eső okirat” (173/B. §), amely az eredeti nyugtára hivatkozva rögzíti a módosítást vagy érvénytelenítést: kelte, sorszáma, hivatkozás az eredetire, a módosított adat és annak számszerű hatása.

A lépések sorrendje:

1. Kérd el a vevő nevét és címét — számla ezek nélkül nem állítható ki. Ha céges számlát kér, az adószámot is.
2. Állítsd ki a számlát az eredeti ügylet adataival: teljesítés napja az eredeti nap, fizetés módja az eredeti (készpénz/kártya), kiegyenlítve.
3. Érvénytelenítsd a nyugtát nyugtával egy tekintet alá eső okirattal, hivatkozva az eredeti sorszámra.
4. A nyugtaadat-szolgáltatásban az érvénytelenítő nyugta is megjelenik: a módosító/érvénytelenítő oszlopban, előjelesen. Ha ugyanazon a napon állítottad ki és érvénytelenítetted, az két nyugta az aznapi összesítésben.

Ha a számlázó programod a nyugtát és a számlát egy helyen kezeli, ez a sorrend pár kattintás; ha a nyugta kézi tömbben, a számla külön programban készül, a kettő összepárosítása a te (és a könyvelőd) dolga marad.

Megéri mindenkinek számlát adni?

A „mindenkinek számlát adok” stratégia jogilag tiszta: a számla kiváltja a nyugtát és a pénztárgépes nyugtaadást is (166. § (2)), a számlákról pedig az adatszolgáltatás az Online Számla rendszeren automatikusan fut (10. mell.). Mivel a nyugtaadat-szolgáltatás (11. mell. B) rész) csak nyugtára vonatkozik, akinek nincs nyugtája, annak a törvény szövege szerint nyugtaadat-szolgáltatása sincs — erről kifejezett NAV-állásfoglalás még nem jelent meg, ez a törvényszövegből következik. Az ára az adminisztráció: minden magánszemély vevőtől nevet és címet kell kérned.

Előnyök:

• Nincs nyugtatömb, nincs külön nyugtaadat-szolgáltatás a KOBAK-portálon — a számlaadatok az Online Számla 3.0 rendszerébe mennek, számlázó programból automatikusan.
• Ha a tevékenységed pénztárgép-köteles lenne, a kizárólagos számlázás kiváltja a pénztárgépet (166. § (2)) — a „kizárólagos” szó szerint értendő.
• A vevő adatai megvannak, a bizonylat egyértelműen azonosítható.

Hátrányok:

• Magánszemély vevőnél is kötelező a név és a cím (169. § e)). Ha a vevő nem adja meg, számla nem állítható ki. Ilyenkor nyugtát kell adnod, és máris van nyugtaadat-szolgáltatásod.
• Azonnali fizetésnél a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani, tehát a pultnál, a vevő jelenlétében.
• Kézi (nyomdai) számlatömbnél az adatszolgáltatás nem automatikus: 4 naptári napon belül (500 000 Ft áfatartalomtól 1 napon belül) kézzel kell beküldeni (10. mell. 3.). A stratégia tehát csak számlázó programmal kényelmes.

Hol működik: előjegyzéses, alacsony tranzakciószámú szolgáltatásnál (személyi edző, autószerelő, oktató, tanácsadó), ahol a vevő ismert. Hol nem: pultos forgalomban, ahol naponta több tucat ismeretlen vevő fizet két perc alatt.

Meddig kell megőrizni a nyugtát és a számlát?

Egyéni vállalkozóként a nyugtákat és számlákat legalább az adómegállapítási jog elévüléséig kell megőrizni: 5 év annak a naptári évnek az utolsó napjától, amelyben a bevallást meg kellett tenni — egy 2026-ban kiállított bizonylatnál, 2027-es bevallással, 2032. december 31. (Áfa tv. 179. §, Art. 78. § (3), 202. § (1)). A számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásnál (Kft., Bt., egyéni cég) a nyugta szigorú számadású bizonylat, és a megőrzés legalább 8 év, a rontott példányokra is (Szt. 168–169. §); az Szt. hatálya az egyéni vállalkozóra nem terjed ki (Szt. 2. § (3)).

Gyakorlati részletek:

• Papír nyugtánál a másodlati (tő)példány marad nálad; elektronikusan is őrizhető.
• Számítógéppel előállított, papírra nyomtatott nyugta kibocsátói példánya elektronikus adatállományként is megőrizhető digitális archiválással (23/2014. NGM r. 17. § (1)).
• Elektronikus okirat csak elektronikusan őrizhető; a hitelességet, sértetlenséget és olvashatóságot a megőrzési idő végéig biztosítani kell (173/A. §).
• Nyomdai nyugta megőrzésének elmulasztása hiányzó nyugtánként bírságolható (Art. 228. § (3)).

Hat mini-eset a gyakorlatból

1. Kávé a pultnál, 900 Ft, kártyával. Magánszemély, azonnal fizet, nem kér számlát, határ alatt → nyugta. A kártyás fizetés nem változtat ezen. Ha a tevékenységed a pénztárgép-köteles körbe tartozik (pl. 56.11 éttermi vendéglátás, 56.30 italszolgáltatás), a nyugtát pénztárgéppel kell adni; a pénztárgép-köteles tevékenységekről az e-nyugta és nyugtaadás cikkben van lista — ha nem vagy köteles, kézi vagy számítógépes nyugta is jó.

2. 950.000 Ft-os bútor magánszemélynek, készpénzzel a helyszínen. Minden nyugta-feltétel teljesül, kivéve a határ: a bruttó összeg eléri a 900.000 Ft-ot → számla kötelező, a vevő nevével és címével, haladéktalanul. Ha a vevő nem adja meg az adatait, számla nem állítható ki, nyugta pedig ekkora összegről nem adható — ezt még a fizetés előtt érdemes tisztázni.

3. Céges ügyfél készpénzzel, 15.000 Ft. A vevő adóalany → számla, összeghatártól és kéréstől függetlenül. Azonnali fizetésnél ez lehet egyszerűsített adattartalmú számla: bruttó összeg és a „benne foglalt” adótartalom-% (27%-nál 21,26%), áthárított adó nélkül, de a vevő neve és címe itt is kötelező (176. §). Az adószámot kérd el, adott esetben az is a számla része.

4. Webshop-rendelés magánszemélytől, 12 000 Ft, bankkártyával fizetve a rendeléskor. A vevő nem adóalany, a teljes összeg a teljesítés (kiszállítás) előtt beérkezett, a határ alatt van. Ha a vevő nem kér számlát, nyugta elegendő — ez számítógéppel előállított nyugta lesz, papíron vagy elektronikusan, és szeptember 1-től nyugtaadat-szolgáltatás-köteles. A gyakorlatban sok webshop számlát ad, mert a név és a szállítási cím úgyis rendelkezésre áll, és a számláról az Online Számla automatikusan szolgáltat adatot. Utánvétnél vagy átutalásos fizetésnél, ahol a pénz a teljesítés után érkezik, számla kötelező.

5. Előleg magánszemélytől, 100.000 Ft egy 400.000 Ft-os munkára. Az előlegről nem adóalany, nem jogi személy vevőnél a határ alatt sem számla, sem nyugta nem kötelező, ha a vevő nem kér számlát (159. § (2)). A végszámla viszont nem úszható meg: a 300.000 Ft-os hátralék tipikusan a teljesítés után, átutalással jön, ami önmagában számla-kötelessé teszi az ügyletet. Ha a vevő adóalany vagy jogi személy, már az előlegről is számla kell.

6. Utólagos számlakérés. A vendég hétfőn nyugtát kapott 8.000 Ft-ról, szerdán visszajön, hogy a cége nevére kér számlát. Kiállítod a számlát (teljesítés: hétfő, fizetés: készpénz, kiegyenlítve), és érvényteleníted a hétfői nyugtát a rá hivatkozó, nyugtával egy tekintet alá eső okirattal. A nyugtaadat-szolgáltatásban az érvénytelenítés a szerdai tárgynapnál jelenik meg, a módosító/érvénytelenítő oszlopban −8.000 Ft-tal és 1 darabbal.

Ha a nyugta és a számla egy rendszerben készül — például a Zapplában, ahol a nyugta telefonról is kiállítható és a bevétele beleszámít az adókeret-figyelőbe —, a 6. eset és az utólagos érvénytelenítés nem két külön nyilvántartás összefésülése, hanem egy műveletsor. A számítógépes nyugták adatszolgáltatását a NAV gépi interfészén a nyugtázó szoftver is beküldheti. A Zappla a nyugtákról a napi NAV-adatszolgáltatást automatikusan beküldi — neked nincs vele teendőd. Ha még a számlázás alapjait rakod össze, a számlázás alapjai egyéni vállalkozóknak cikk a kiindulópont.

Gyakori kérdések

Adhatok számlát akkor is, ha nyugta is elég lenne?

Igen, a számla mindig adható nyugta helyett. A szabály csak azt tiltja, hogy számla helyett nyugtát adj, fordítva nem. Ha számlát adsz, a nyugtaadási kötelezettség (és a pénztárgépes nyugtaadás) is teljesül (166. § (2)), cserébe a vevő nevét és címét fel kell venned.

Mi van, ha a magánszemély vevő nem adja meg a nevét és címét?

Akkor számla nem állítható ki, és ha a többi feltétel teljesül, nyugtát kell adnod. A 900.000 Ft-os határtól ez már nem megoldás: ott számla kötelező, ezért az adatokat a fizetés előtt kell elkérned.

Alanyi adómentesként is kell nyugtát vagy számlát adnom?

Igen, az alanyi adómentesség a bizonylatadás alól nem mentesít: ugyanazok a számla/nyugta szabályok vonatkoznak rád, csak a számlán adómérték, áthárított adó és adótartalom-% nem szerepelhet, a mentességre viszont utalni kell (187. § (2) c)). A nyugtaadat-szolgáltatás is terhel, a NAV felületén külön „Alanyi adómentes” kategóriával. Az alanyi mentes keretről az alanyi adómentesség 2026 cikkben olvashatsz.

Van olyan tevékenység, ahol se nyugta, se számla nem kell?

Nyugtaadás alól csak törvény mentesít: sajtótermék értékesítése, szerencsejáték-szolgáltatás és az automata-berendezéssel történő fizetés (167. §); egyedi kérelemre a NAV nem ad felmentést. Tárgyi adómentes ügyleteknél (85–86. §) több esetben elég a számviteli bizonylat, de például az egyéb oktatásnál, a fogorvosi és fogtechnikusi, valamint a nem közszolgáltatói egészségügyi szolgáltatásnál, az adómentes ingatlanértékesítésnél és a betegszállításnál számla vagy nyugta kell (165. § (1) a), (5)).

Jogszabályi háttér

• Áfa tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 159. § (1)–(2) — számlaadási kötelezettség, előleg
• Áfa tv. 163. § (2) b)–c) — számla kibocsátási határideje
• Áfa tv. 165. § (1)–(3), (5)–(6) — nyugta számla helyett, a 900 000 Ft-os határ, adóalany vevő, tárgyi mentes kivételek
• Áfa tv. 166. § (1)–(2), 167. § — nyugtaadási kötelezettség, számla nyugta helyett, mentességek
• Áfa tv. 169. §, 173. § (1), 173/A–173/B. §, 174. § (1), 176. §, 178. § (4), 179. §, 187. § (2) c)
• Áfa tv. 257/G. § (3), 10. számú melléklet, 11. számú melléklet B) rész — Online Számla adatszolgáltatás; nyugtaadat-szolgáltatás 2026. szeptember 1-től
• Art. (2017. évi CL. tv.) 78. § (3), 202. § (1), 228. § — iratmegőrzés, elévülés, nyugtaadás és megőrzés bírsága
• Szt. (2000. évi C. tv.) 2. § (3), 168–169. § — szigorú számadás, 8 éves megőrzés
• 23/2014. NGM rendelet 16–17. § — számítógéppel előállított nyugta
• 48/2013. NGM rendelet 1. melléklet — pénztárgép-köteles tevékenységek
• NAV 18. számú információs füzet (2026. március 2.); NAV közlemény a négy hónapos átállási időszakról (2026. augusztus 4.)